Miről tárgyalt Fazekas Sándor áprilisban, az Egyesült Államokban?

Hírek, 2016-09-21 13:29:00

Fazekas Sándor miniszter április 11-én az USDA Whitten Building 221 szobájában tárgyalt. A tárgyalásról Péter István attasé szövege vált ismertté. Feltételezem, hogy Fazekas Sándor jelentésének előkészítéséről van szó. Akkor a címzettje a miniszterelnök.


Image Text


„Scuse úr megkérdezte, hogy mi a véleményem a TTIP-ről. Válaszomban kifejtettem, hogy fontosnak tartjuk, támogatjuk, az együttműködést fenn kell tartani. Az EU-n kívül az USA a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerünk… […] Az állategészségügyi és növényegészségügyi feltételek összehangolását és szigorú betartását egyformán alapvetőnek ítéltük meg.”

A bekezdés szerint egyértelmű, hogy miniszterünk lelkesi támogató.

„A továbbiakban kifejtettem, hogy hazánk GMO-mentes, ennek kötelező volta az Alkotmányunkban le van fektetve, mi lehetőségeinket a GMO-termesztésen kívül látjuk. Scuse úr azzal érvelt, hogy a Magyarországra bekerülő szója 90%-a GMO, és mi is azt etetjük haszonállatainkkal. Több európai tanulmány ír arról, hogy a GMO ártalmatlan. Válaszomban elmagyaráztam, hogy a magyar termelők, és fogyasztók tartózkodóak a GM-növényekkel és -élelmiszerekkel szemben, ez Európára is jellemző. Magyarországra évente mintegy 700.000 tonna import szója érkezik, ezt feletetjük, de a GM-növények termesztése tilos.”

Michael Scuse az európai mezőgazdasági elképzelések leggyöngébb pontját vette célba. Nem vetünk, de nagy mennyiségben GM-szóját veszünk, amelynek fogyasztása szerintük veszélytelen. Az lehet a mi minisztériumunk szerint is, ha nagy tételben, aggály nélkül veszünk ilyen szóját és azt „feletetjük”, továbbá kellően kifejtett miniszteri válaszunk sincs erre az egyszerű és idehaza is folyamatosan elhangzó felvetésre. Hogyan beszélhetünk hitelesen GMO-mentességről?

„Válaszomban elmondtam, hogy a vita még nem kiforrott, az Unió lakosságának jó része tartózkodó.”

A GMO-val kapcsolatos „vita még nem kiforrott”? Mit keres akkor az alaptörvényben a már sokszor idézett tartalom? Ez ugyanis messze több mint, amit az elővigyázatosság elve indokolhat és a kísérleteknek gőzerővel kellene folyni nálunk.

„Scuse úr egy ilyen következmény veszélyével egyetértett, őszintén kifejezte, hogy a GMO témában meg kell egyezni, hiszen amíg az nincs meg, addig nem lehet előterjesztést tenni a Kongresszus felé. Az Egyesült Államokban a GMO-val egyet nem értők aránya kb. 7%.”

Azt olvasom, hogy vagy lesz megegyezés GMO-ügyben úgy, ahogy az Egyesült Államok akarja, vagy a TTIP-ből nem lesz semmi.

„Scuse úr szerint az EU az USA legnagyobb kereskedelmi partnere, de az Unió adatai stagnálnak. […] Igen, válaszoltam, az Unió stagnál, de a magyar agrárium, és szomszédai kivételek, nálunk a számok szinte minden ágazatban nőttek. Az USA tőkebefektetései nőnek Magyarországon. Magyarország GMO-mentes vetőmag nagyhatalom (ennek pld. a Pioneer is részese).”

Miniszterünk válasza kapcsán, hallani vélem, ahogy a gazdaságunk álmából feldübörög picit, akárcsak Kóka idején. Persze merhetünk nagynak is látszani. A Pioneer-rel (DuPont) együtt ez menni fog.


Image Text

Szemerkényi Réka nagykövet


„Szemerkényi Réka megjegyezte, hogy a TTIP nem csak kereskedelmi egyezmény. […] A GMO-val kapcsolatban tudományos és közvélemény kutatásokra van szükség, ehhez idő kell, de ez mind politikai, mind üzleti szempontból jelentős lehetőség.”

Földcsuszamlásszerű európai/magyar véleményváltozás közepén lennénk? Nem így látom: még a gyorsan fejlődő technológia megértésén és kiegyensúlyozott kommunikációján sem vagyunk túl. Nálunk az FM speciális civilszervezetet hozott létre a GMO-mentesség haszonra váltásához.

A nagykövet asszony tudományos kutatások szükségességéről beszélt? Valóban, a kísérletes tapasztalat feloldhatná a már-már babonássá fokozott félelmet, amire idehaza kétségtelenül rájátszik Fazekas miniszter adminisztrációja. Én helyesnek tartom a kutatások újbóli beindítását, mert nélküle hazánk azt sem fogja tudni, hogy mit utasít el. Értelmezhetem ezt a megjegyzését a kutatás számára nagyon is pozitívan, vagyis hogy esetről esetre való kutatásokra és megítélésre van szükség és nem rémhírekre alapozott általános elítélésre. Szigorúságra szerintem szükség van, de laikus vakbuzgóságra nem.

„Az USA fontosnak tartja a patogén kórokozók csökkentési eljárását, a GMO-termesztést, a földrajzi eredetvédelmet, és szeretné megkötni a megállapodást. Egyetértettem, ezt mi is szeretnénk, ezért kértem amerikai GMO vetőmagmintákat tanulmányozás céljából.”

Újra kell vizsgálni és újra kell dönteni? Ez egyébként a tudományos gondolkodás alapállapota. Az FM kutatóhálózatának (NAIK) vezető intézete (MBK) mezőgazdasági géntechnológiával foglalkozik. A kutatóközpont főigazgatói eddig onnan kerültek ki. Gondolom, hogy most megszólalnak majd a főmunkatársai. Feltételezem, hogy Fazekas Sándor K+F adminisztrációjának komoly tervei vannak ezzel az intézettel.

A GM-vetőmagügylet azonban nem úgy működik, ahogy miniszterünk elképzeli. Vetőmagot a szabadalomtulajdonos cég adhat. Viszont nem most állította le a miniszter ügyintézője (Feldman Zsolt) az utolsó hazai takarmányozási/toxikológiai kísérletet azzal az indokkal, hogy a NAIK alaptevékenységéből ezek a kísérletek nem vezethetők le? Én ugyanis ilyen indoklást kaptam a vizsgálat irányítójaként. Ha a NAIK kutatóintézetei nem folytathatnak kísérleteket GM-növényekkel, akkor kinek kért magot a miniszter? Továbbá a NAIK kutatási tevékenységét az FM tudományos minősítés nélküli adminisztrátorai határozzák meg a jövőben? Harmonizál ez az alaptörvényünk X. cikkével? Szerintem csöppet sem. Inkább valami nagyon ósdi tudománykezelést idéz, amiről azt hittem, hogy már sohasem jöhet vissza.


Image Text

Fazekas Sándor


„Scuse úr megkérdezte, hogy mit is akarunk pontosan. Válaszomban jeleztem, hogy kutatóink be fogják adni igényeiket, később jelezzük, hogy mire van szükségünk.”

Miniszterünk még csak körvonalazni sem tudta, hogy miért kért GM-vetőmagot. Milyen kutatókra gondolt? Kivel egyeztetett előzetesen? Fazekas Sándor itt fentebb elemzett tárgyalása után az én személyes feladataim között is megjelent, hogy írjam össze, hogy milyen GM-vetőmagokra lenne szükség a hazai kísérletekhez. Nem kérdés egy pillanatig sem számomra, hogy a jelentés valóságos dokumentum, mégha az FM adminisztrációja nem is szándékozott ráismerni. Most tessék akkor értelmezni az ezek után következő június 30-ai kísérlet lezárást és egyidejű nyugdíjazásom, majd az engem menesztő főigazgató július 15-én bejelentett menesztését.

A fentiek bővebben és hivatkozásokkal együtt megtalálhatók az atlatszo.hu portálon lévő vendégblogomban, amit részletek után érdeklődőknek javaslok.


Darvas Béla
c. egyetemi tanár, a GMO-Kerekasztal elnöke

Image Text

A cikk letöltése pdf formátumban.

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés