Biofortifikált olajrepce

Hírek, 2016-08-16 22:29:00

A tudósok „biofortifikált”, biotechnológiai úton feljavított olajat tartalmazó magvú olajrepcét fejlesztenek a szív- és érrendszer számára egészséges zsírsavakat tartalmazó olaj termeléséhez


Image Text


Mit szólna hozzá, ha ugyanazt a jótékony hatást, amelyet egy lazacvacsora nyújt, egyszerűen egy salátaöntet elfogyasztásval elérhetné? Hiszen nyilván hallotta már, hogy a halfogyasztás jót tesz, ugye? – Az ABC Radio egyik legújabb főcíme így szól: „Egyen halat, és csökkentse ezzel a halálos szívroham kockázatát”. Azért van ez így, mert a halolaj omega-3-telítetlen zsírsavakban gazdag, és ezeket a csodatápanyagokat régóta kapcsolatba hozzák a szív- és érrendszer jobb egészségi állapotával. Ez nagyszerű hír halevőknek, de mit tegyen az, aki vegetáriánus, vagy vega (tejterméket sem evő vegetáriánus)? Vagy ha egyszerűen csak ki nem állhatja a halat?

Lehet, hogy a Dow AgroSciences kutatói megtalálták a megoldást: az olajrepce magjának feljavításán dolgoznak – ebből készül az egyik legegészségesebb és legszélesebb körben fogyasztott növényi termék, a repceolaj. Bejelentették egy olyan olajrepcenövény kifejlesztését, amely termeli a halakban található két hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavat, a dokozahexaénsavat (DHA) és az eikozapentaénsavat (EPA). Ezekről a haleredetű zsírsavakról már többször bebizonyították, hogy hozzájárulnak a szív egészségéhez: legújabban egy több mint 45000 személy vizsgálatát áttekintő tanulmány jelent meg erről a Journal of the American Medical Association Internal Medicine című folyóiratban. A tanulmány kimutatta, hogy számos omega-3 zsírsav, közöttük a DHA és az EPA fogyasztása csökkenti a halálos kimenetű szívkoszorúér-betegség kockázatát.

Miért az olajrepce?

Az olajrepce több okból is alkalmas a halaknál híressé vált két zsírsav termelésére. Egyrészt az olajrepce már jól bevált, sokmilliárd dolláros haszonnövény, amelyet főként olajtartalmú magjáért termesztenek. Másrészt „egészséges” az olaja. A repceolaj feljavítás nélkül is elegendő telítetlen zsírsavat tartalmaz ahhoz, hogy kiérdemelje az FDA részéről a következő minősített, egészségre vonatkozó állítást: „Körülhatárolt és nem perdöntő tudományos bizonyítékok azt sugallják, hogy naponta 1,5 evőkanál (19 gramm) repceolaj elfogyasztása a repceolaj telítetlen zsírtartalmának köszönhetően csökkentheti a szívkoszorúér-betegség kockázatát.” A repceolaj azonban nem gazdag omega-3 zsírsavakban, különösen a lenolajhoz képest, amely nagyon nagy mennyiségben tartalmaz egy esszenciális omega-3 zsírsavat, az alfa-linolénsavat (ALA). Az új megközelítés megoldja ezt a hiányosságot: a szerzők szerint a szántóföldön termesztett növényekből nyert új repceolaj egy evőkanálnyi mennyisége a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakból többet tartalmaz, mint azok ajánlott napi adagja.


Image Text


Egészséges adag mikroalga

Meglepő tény, hogy bár az étrendünkben található omega-3 zsírsavak többségéhez halak fogyasztásával jutunk, az omega-3 zsírsavakat valójában nem maguk a halak termelik. A DHA és az EPA elsődleges termelői a mikroalgák, többek között a fitoplankton. Ezek az apró egysejtű élőlények bekerülnek az élelmiszerláncba, és tápanyagaik végül a halak zsírszövetében halmozódnak fel.

A Dow tudósai kivették az omega-3 zsírsavak gyártásáért felelős „genetikai szerelőszalagot” a mikroalgákból, és betették az olajrepcébe. A rendszert úgy tervezték meg, hogy csak a repcemagban kezdjen el működni, ott, ahol az olaj termelődik és tárolódik. Ezért magspecifikus promótereket alkalmaztak a gének aktiválására. Egyértelműen nem ez az első eset, amikor növényekben omega-3 zsírsavat termeltettek, de ennek a megközelítésnek van egy egyedi oldala. A Dow AgroSciences úgy nyilatkozott a GLP-nek (Genetic Literacy Project), hogy ebben a kísérletsorozatban valósult meg először egy ekkora „megaszintáz” – esetükben a zsírsavtermelést szolgáló komplex fehérjeegyüttes – sikeres kifejeztetése egy haszonnövényben. „E nagy, bonyolult génegyüttes kifejeztetése és sikeres alkalmazása omega-3 zsírsavak termelésére valóban kimagasló szakmai teljesítmény” – mondta Dan Kittle kutatás-fejlesztési alelnök.

Kan Wang, az Iowa-i Állami Egyetem Növénytranszformációs Központjának igazgatója, aki nem vett részt a fenti kísérletsorozatban, de korábban növénygenetikusként dolgozott a Dow AgroSciences cégnél, a Genetic Experts News Service (GENeS)-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem ez volt az első alkalom, amikor olajos magvakban DHA-t és EPA-t termeltettek, de méltatta az újszerű megközelítést:

Nagyméretű, több fehérjéből/enzimből álló bioszintetikus rendszert vittek át mikroalgából az olajrepcébe. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a módosított magok ne csak meglévő zsírsavakat alakítsanak át többszörösen telítetlen zsírsavakká, ahogy a korábbi próbálkozásokban történt, hanem új zsírsavakat is termeljenek.

Tehát ahelyett, hogy meglévő, nagy mennyiségű, tárolt zsírsavat DHA-vá és EPA-vá alakítanának több lépéses eljárással, e zsírsavak termelése egyetlen lépésben megoldható, aminek Wang szerint megvan a maga előnye:

Ennek a stratégiának megvan az az előnye is, hogy nem halmozódnak fel a köztes zsírsavak, amelyek növelhetik az olaj oxidatív instabilitását; gyakran ezek felelősek az olajtermékek rossz ízéért.


Image Text


A növények mint gyárak

Bár nem biztos, hogy ezek a növények végül tényleg a vegetáriánusok fő omega-3 zsírsavforrásai lesznek (a szabályozási és politikai bonyodalmakról itt ne is beszéljünk), mindenképp jó példaként szolgálnak arra, hogy a növények kézzelfogható hasznot képesek hajtani tápanyagok vagy egyéb javak termelésével. Az omega-3 zsírsavakkal dúsított növényi olajok nemcsak egészségjavításra használhatók, hanem a haltenyésztésben, a halgazdaságok halolaj-igényének kielégítésére is. Itt egy kissé pazarló visszacsatolást alkalmaznak: a tenyésztett halakat ugyanis halolajjal kell táplálni ahhoz, hogy testükben összegyűljenek azok a zsírsavak, amelyeket természetes körülmények között a mikroalgákból nyernének. A tápanyagok mellett növényi termeltetésre vár egyre több biogyógyszer, különösen egy sor vírus, többek között az ebola, a gyermekbénulás és az influenza vírusa ellen kifejlesztendő növényi alapú vakcinák. A növényi alapú vakcinák olcsóbb és gyorsabb lehetőséget nyújtanak az antitest-kezelések kifejlesztésére és célba juttatására.

Minden összevéve, ezek a megoldások jól szemléltetik a tudósok bevezette újításokat, amelyekben a növényeket mint fotoszintetikus szerelőszalagokat hasznosítják. A növényi alapú halolajról majd elválik, hogy fogyasztásának jótékony hatása megközelíti-e a halfogyasztásét, mindenesetre sok ember számára egészséges, halmentes választási lehetőséget jelenthet.


Mikel Shybut | 2016. július 12. | Genetic Literacy Project (GLP)

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés