107 Nobel-díjas írta alá a Greenpeace GMO-kkal kapcsolatos álláspontját kritizáló levelet

Hírek, 2016-08-03 09:43:35

Írta: Joel Achenbach, 2016. június 29.

Image Text

Folyik a munka a Monsanto kísérleti kukoricaföldjén, a kaliforniai Woodlandban 2012. augusztus 10-én. A Monsanto világelső a glifozát gyomirtó szer és a genetikailag módosított vetőmagok gyártásában. (Noah Berger/Bloomberg News)


Több mint száz Nobel-díjas aláírása áll azon a levélen, amelyben sürgetik a Greenpeace-t, hogy vessen véget a genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) üldözésének. A levél arra kéri a Greenepace-t: ne akadályozza tovább az A-vitaminhiányt megszüntetni képes, genetikailag módosított rizsfajta bevezetését. Az A-vitaminhiány gyermekkori vakságot és halált okoz a fejlődő világban. „Arra kérjük a Greenpeace-t, hogy újra vizsgálja meg azoknak a gazdálkodóknak és fogyasztóknak a tapasztalatait, akik jobb növényfajtákhoz, illetve élelmiszerekhez jutottak, ismerje el a témával foglalkozó, tekintélyes tudományos testületek és szabályozó hatóságok közölte eredményeket, és szüntesse be általában a GMO-k és specifikusan az aranyrizs elleni kampányát” – áll a levélben.

A levélkampányt Richard Roberts, a New England Biolabs tudományos igazgatója és Phillip Sharp, az élettani/orvosi Nobel-díj 1993. évi nyertese, az intronoknak nevezett DNS-szekvenciák felfedezője szervezte. A kampány honlapján (supportprecisionagriculture.org) megtalálható az aláírók névsora, és a csoport csütörtökön reggel sajtókonferenciát is tart a washingtoni National Press Club-ban.

„Tudósok vagyunk, értjük a tudomány logikáját. Könnyű belátni, hogy a Greenpeace tevékenysége ártalmas és tudományellenes” – mondta Roberts a Washington Postnak. „Eredetileg a Greenpeace, majd a szövetségeseik egy része szándékosan azon munkálkodtak, hogy megijesszék az embereket. Ezzel a módszerrel gyűjtöttek pénzt a saját céljaikhoz.” Roberts a Greenpeace sok más tevékenységét helyesli, és mint mondja, reméli, hogy a levél elolvasása után a csoport „elismeri majd, hogy ebben a kérdésben tévedett, és arra koncentrál majd, amit jól csinál.”


Image Text


A Greenpeace még nem válaszolt a levéllel kapcsolatos véleményük iránti érdeklődésre. Messze nem ez az egyetlen csoport, amely ellenzi a GMO-kat, de erős globális jelenléttel bír, és a díjazottak levelükben azt állítják, hogy az aranyrizs bevezetésének megakadályozásra irányuló erőfeszítéseket a Greenpeace vezette.

Az aláírók száma szerda reggelre 107-re emelkedett. Roberts számítása szerint az életben lévő Nobel-díjasok száma 296.

Randy Schekman Nobel-díjas sejtbiológus (Berkeley-i Egyetem, Kalifornia) így nyilatkozott a Postnak: „Meglepőnek tartom, hogy ugyanazok a csoportok, amelyek a globális éghajlatváltozás témájában támogatják a tudományos megközelítést, és többségük a védőoltások szerepét is értékeli az emberi betegségek megelőzésében, ennyire figyelmen kívül hagyják a tudósok általános véleményét egy olyan kulcsfontosságú kérdésben, mint a világ mezőgazdaságának jövője.”


Image Text


A levél megállapítja:

A világ minden táján a tudományos testületek és szabályozó ügynökségek ismételten és egymással megegyezően úgy találták, hogy a biotechnológiai módszerekkel feljavított növények és élelmiszerek ugyanolyan biztonságosak, ha nem biztonságosabbak, mint a bármilyen más módszerrel előállított fajták. Egyetlen bizonyított példa sincsen arra, hogy akár emberek, akár állatok egészségkárosodást szenvedtek volna ilyen növények fogyasztásától. Ismételten kimutatást nyert, hogy kevésbé károsak a környezetre, és kedvezően hatnak a globális biológiai sokféleségre.

A Greenpeace vezette a fellépést az ún. aranyrizs ellen, amely képes lenne csökkenteni vagy megszüntetni az A-vitaminhiány okozta betegségeket és halálozást, amely leginkább az Afrikában és Délkelet-Ázsiában élő szegény népeket sújtja. A Világegészségügyi Szervezet becslése szerint 250 millió ember szenved A-vitaminhiányban, közöttük a fejlődő országokban élő, öt évnél fiatalabb gyermekek 40%-a. Az UNICEF statisztikái alapján az A-vitaminhiány évente összesen 1–2 millió megelőzhető halálesetet okoz, mivel károsítja az immunrendszert, ezzel erősen veszélyeztetve a csecsemőket és a gyermekeket. Maga az A-vitaminhiány a gyermekkori vakság egyik legfontosabb okozója, amely minden évben 250 000–500 000 gyermeket érint szerte a világon. E gyermekek fele a látásuk elvesztése után egy éven belül meghal.

A tudományos konszenzus szerint a laboratóriumi génszerkesztés nem veszélyesebb a hagyományos nemesítéssel elért módosításoknál, és a génszerkesztett növényeknek környezetvédelmi vagy egészségügyi előnyeik lehetnek, például csökkenteni képesek a növénytermesztéshez szükséges rovarirtószer-mennyiséget. A Nemzeti Tudományos Akadémia (USA) májusban közzétett jelentése aláhúzza: nincs megerősített bizonyíték arra, hogy GM növények valaha is megbetegítettek volna embereket vagy ártottak volna a környezetnek, de arra is figyelmeztet, hogy ezek a növényfajták viszonylag újak, és korai lenne akár pozitív, akár negatív általánosításokba bocsátkozni biztonságosságuk felől.

[Biztonságosak-e a GM növények? A tudósok is véleményt nyilvánítanak, és kimondják, hogy nem a módszerre, hanem a növényre kell összpontosítani.]

A GM növények ellenzői azt állítják, hogy e növények emberek és állatok általi fogyasztása nem biztonságos, nincs kimutatva, hogy nagyobb a hozamuk, termesztésük óriási mennyiségű herbicid kiszórásával jár, és fennáll a lehetősége annak, hogy a gazdaságokon túlra is elterjesztik a módosított géneket. A Greenpeace International weboldala szerint a GMO-knak a természetes világba való kibocsátása a „genetikai szennyezés” egyik formája. A weboldalon ez olvasható:

„A géntechnológia segítségével a tudósok a természetben elő nem forduló génmanipulációk útján hoznak létre növényeket, állatokat és mikroorganizmusokat. Az így létrehozott, módosított élőlények (GMO-k) elterjedhetnek a természetben és kereszteződhetnek a természetes élőlényekkel, ezáltal előre nem látható és ellenőrizhetetlen módon szennyezhetik a „nem GM” környezetet és a jövő nemzedékeket.”


Image Text


Tágabb értelemben gyakorlatilag minden termesztett növény és háziállat genetikailag módosítottnak tekinthető: vad szarvasmarha nem létezik, és az Egyesült Államok kukoricaföldjei sok évszázados, hagyományos nemesítéssel elért növénymódosítás eredményeit tükrözik. A géntechnológiával módosított haszonnövények az 1990-es évek közepén kezdtek elterjedni; a kormányzati statisztikák szerint mára az USA területén termesztett kukorica, szója és gyapot legnagyobb része genetikailag módosított, rovarrezisztens vagy herbicidtoleráns fajta.

[A „GMO-mentes” marketing-trükk]

A GMO-k ellenzői sokat foglalkoztak a laboratóriumban módosított növények bevezetésének gazdasági és társadalmi visszahatásaival. A Greenpeace arra figyelmeztetett, hogy az élelmiszerellátást nagyvállalatok fogják uralni, és a kistermelők ezt megszenvedik. A Greenpeace egyik szóvivője szerdán egy riporter figyelmét egy Greenpeace közleményre hívta fel, amelynek címe "Twenty Years of Failure: Why GM crops have failed to deliver on their promises." (Húsz évnyi kudarc: miért nem sikerült a GM növényeknek beváltaniuk az ígéreteket).

A tudósok többsége és a környezetvédelmi aktivisták közötti vita nem újkeletű, és nem valószínű, hogy a Nobel-díjasok aláírásával ellátott levél álláspontjuk feladására ösztönözné a GMO-k ellenzőit. Azonban Martin Chalfie, a Columbia University munkatársa, aki 2008-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a zöld fluoreszcens fehérje kutatásáért, úgy gondolja, hogy a díjazottak hatásosan léphetnek fel a GMO-k kérdésével kapcsolatban. „Van-e valami különleges a Nobel-díjasokban? Nem hiszem, hogy a legkevésbé is különlegesebbek lennénk más tudósoknál, akik tanulmányozták a szóban forgó bizonyítékokat, de a díj sokkal láthatóbbá tett minket. Azt hiszem, illendő megszólalnunk olyankor, ha úgy érezzük, az emberek nem hallgatnak a tudomány szavára.” Roberts elmondta: dolgozott korábban olyan kampányoknak, amelyek célja a Nobel-díjasok befolyásának erősítése volt. 2012-ben például kampányt szervezett a kínai hatóságok rábeszélésére, hogy engedjék ki a házi őrizetből Liu Xiaobót, a Nobel-békedíjas emberjogi aktivistát. Roberts elmondta: akkor határozta el, hogy foglalkozik a GMO-kérdéssel, amikor azt hallotta tudományos kollégáitól, hogy kutatásaikat gátolja a Greenpeace és egyéb szervezetek GMO-ellenes tevékenysége. Azt is elmondta: nincs anyagilag érdekelve a GMO-kutatásban.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés