Hírlevél: 2016 Május - Június

A „génszerkesztett” CRISPR gomba elkerüli az egyesült államokbeli szabályozást

Emily Waltz
Hírek, 2016-06-25 08:30:46

2016. április 14.

Image Text

A közönséges kétspórás csiperke (Agaricus bisporus), melyet barnulás ellenállóvá módosítottak

Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) megerősítette, hogy nem vonja szabályozás alá azt a gombát, amelynek genetikai módosítása a CRISPR-Cas9 génsebészeti módszerrel történt. A régóta várt döntés azt jelenti, hogy a gomba termeszthető és árusítható anélkül, hogy alávetették volna az USDA szabályozási folyamatának. Ez az első, CRISPR eljárással génmódosított élő szervezet, amely szabad jelzést kapott az Egyesült Államok kormányától.

„A tudományos közösséget nagyon örülni fog ennek a hírnek” – mondta Caixia Gao növénybiológus, a Kínai Tudományos Akadémia pekingi Genetikai és Fejlődésbiológiai Intézetének munkatársa, aki nem vett részt a gomba kifejlesztésében. „Bízom abban, hogy lesz még több olyan génmódosított növény is, amely nem esik hatósági szabályozás alá.”

Yinong Yang, a Pennsylvaniai Állami Egyetem (Penn State) növénypatológusa volt az, aki a közönséges csiperkegombát (Agaricus bisporus) úgy módosította, hogy az ellenálljon a barnulásnak. Ehhez azt a géncsaládot vette célba, amely a polifenol-oxidázt (PPO), a barnulást okozó enzimet kódolja. Yang csupán néhány bázispárt távolított el a gomba genomjából, ám ezzel működésképtelenné tette a hat PPO gén egyikét, az enzimaktivitás pedig 30%-kal csökkent.

A hatóság döntése

A gomba egyike annak a harminc genetikailag módosított szervezetnek (GMO), amelyek az elmúlt öt év során kikerülték az USDA szabályozó rendszerét. Az USDA Állat- és Növényegészségügyi felügyelete (APHIS) mindegyik esetben úgy nyilatkozott, hogy ezek a szervezetek (többségükben növények) nem minősülnek a hivatal által szabályozandónak. (Miután valamely növény átjutott az USDA felülvizsgálatán, még mindig benyújtható önkéntes felülvizsgálatra az USA Élelmiszer- és Gyógyszerhatóságához, FDA.)

Az USDA-t kikerülő növények közül többet génszerkesztő módszerekkel, például cinkujj-nukleáz (ZFN) és transzkripciós aktivátor-szerű effektor nukleáz (TALEN) felhasználásával fejlesztettek ki. Mostanáig azonban nem volt világos, hogy az USDA ugyanígy átengedi-e azokat a szervezeteket is, amelyek előállítása a legeslegújabb tudományos módszer, a CRISPR-Cas9 alkalmazásával történt.

Yang 2015 októberében, egy APHIS-hivatalnok biztatására mutatta be először a gombát egy USDA-felügyelőkből álló kis csoportnak. „Nagyon izgatottak voltak” – meséli Yang –, „az biztos, hogy érdeklődés és pozitív érzés” kísérte a találkozókat. Yang még ugyanabban a hónapban levélben érdeklődött a hatóságnál.

Az USDA válasza ezen a héten érkezett meg. „A 2015. október 30-i levelében leírt, CRISPR-Cas9 módszerrel módosított csiperkegombát az APHIS nem tartja szabályozás alá tartozónak” – írta a hatóság április 13-i keltezésű levelében Yangnak.

Az USDA azért nem rendelte el a Yang által kifejlesztett gomba ellenőrzését, mert az nem tartalmaz növényi kártevőkből, például vírusokból vagy baktériumokból származó, idegen DNS-t. Az ezerkilencszáznyolcvanas és -kilencvenes években, amikor az Egyesült Államok kormánya a GMO-k szabályozásának kereteit kidolgozta, a növények és gombák genetikai módosításához ilyen szervezetekből származó DNS felhasználására is szükség volt. Mára azonban a régi génmódosító módszereket újabbak váltják fel, amelyek nem alkalmaznak növényi kártevőkből származó anyagokat.

Az Egyesült Államokban folyamatban van a GMO-k szabályozásának, azaz a „biotechnológiai szabályozás összehangolt kerete” (Coordinated Framework for Regulation of Biotechnology) átfogó elnevezésű rendszernek a korszerűsítése. E célból az Egyesült Államok Nemzeti Akadémiája (National Academy of Sciences, NAS) bizottságot hozott létre, amelynek feladata annak előrejelzése, hogy milyen haladás várható a biotechnológiai termékek területén a következő öt-tíz évben. A bizottság április 18-án tartja első ülését.

Eközben Yang azon töpreng, hogy alapítson-e vállalatot módosított gombájának forgalmazására. A barnulásnak ellenálló gyümölcsök és zöldségfélék értékesnek számítanak, mert felszeletelve hosszabb ideig megtartják a színüket, így hosszabb ideig eltarthatók. Az elmúlt 18 hónap folyamán biotechnológiai vállalatok nem barnuló almát és burgonyát hoztak forgalomba.

„Meg kell ezt beszélnem a dékánnal. Tudnunk kell, hogy milyen lépést tervez az egyetem” – mondja Yang annak kilátásairól, hogy piacra vinné a módosított gombát. De hozzáteszi: 2015 szeptemberében a Penn State ideiglenes szabadalmi bejelentést nyújtott be a módszerre vonatkozóan.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés