(Fénykép: William Sta Clara, IRRI)
Egy többféle tudományterületet képviselő tudósok alkotta csoportnak sikerült biofortifikáció útján megnövelnie a vas (Fe) és a cink (Zn) szintjét a rizsben. Ez valódi áttörés a mikrotápelem-hiány, más szóval a rejtett éhség elleni globális küzdelemben! Eredményeiket nemrég tették közzé a Nature Scientific Reports című tudományos folyóiratban.
A Világegészségügyi Szervezet (WHO) szerint a vashiány az alultápláltság legsúlyosabb formája, a vérszegénység legfontosabb oka nőknél és gyermekeknél. A cinkhiány törpeséget és súlyos egészségkárosodást okoz, különösen gyermekkorban. A kutatók, akik Fülöp-szigeteki, kolumbiai, indonéz, egyesült államokbeli, ausztrál és japán intézmények munkatársai, izolált szabadföldi kísérletekben bizonyítékot nyertek arra, hogy a rizs vas- és cinktartalma a hozam csökkenése és a szemtermés minőségének romlása nélkül növelhető. Ez a fejlemény, amelyet a HarvestPlus anyagi támogatása tett lehetővé, számos nemzetnek segíthet elérnie a vasra és cinkre vonatkozó táplálkozási célkitűzéseit.
Howarth Bouis, a HarvestPlus igazgatója a kutatás jelentőségét a globális éhezésre és az embereket legyengítő alultápláltságra vonatkozó következményein keresztül mutatta be: „A kutatás eredményei, amelyek mind a vasra, mind a cinkre vonatkozóan túlszárnyalták a kitűzött célt, a transzgenikus módszerekben rejlő hatalmas lehetőségről beszélnek a haszonnövények tápértékének növelésére irányuló biofortifikáció területén. Például szolgálnak arra, hogyan képes a tudományos innováció kitágítani a lehetséges megoldások választékát a mikrotápelem-hiány megszüntetésére.”
A fényezett rizs általában csak körülbelül 2 mikrogramm vasat és 16 mikrogramm cinket tartalmaz grammonként. Mivel a rizs génállományában nincs nagy változatosság a szemtermés vastartalmában, hagyományos nemesítéssel még a grammonkénti 13 mikrogrammos vas- és 28 mikrogrammos cinkmennyiséget sem sikerült elérni, amely a becsült átlagos emberi szükséglet 30%-át teljesítené. A kísérletsorozatban előállított, genetikailag módosított rizsben jelentősen megemelkedett az emberi sejtek által potenciálisan felvehető vas és cink mennyisége: egy gramm fényezett rizs akár 15 mikrogramm vasat és 45,7 mikrogramm cinket is tartalmazhat.
A tudósok két fehérje, a rizs nikotianamin-szintáz és a szója ferritin génjét használták fel, amelyek együtt alakítják ki a szemtermés magas mikrotápelem-tartalmát. A géneket az IR64 rizsfajtába vitték be, majd ebből keresztezéssel vitték tovább más népszerű indica változatokba – ezek a világon legnagyobb mennyiségben termesztett rizsfajták, amelyeket Dél- és Délkelet-Ázsiában ültetnek, ahol gyakori a vas- és cinkhiány.
„A vas- és cinktartalomnak ezt a jelentős emelkedését szigorú optimalizálással, nagyban történő növénytranszformációval és esemény-szelekcióval sikerült elérni a Nemzetközi Rizskutató Intézet (IRRI) izolált kutatási területén” – mondta Inez Slamet-Loedin szenior kutató, aki az IRRI genetikai transzformációs laboratóriumának vezetője. – „Jelenleg tartalékvonalak kifejlesztésén dolgozunk rizs- és babgének felhasználásával. További munkára van szükség a változatok kibocsát
A teljes cikk, „Biofortified indica rice attains iron and zinc nutrition dietary targets in the field” (A szántóföldön nevelt biofortifikált indica rizs vas- és cinktartalma eléri a táplálkozási célértékeket) a Nature weboldalán olvasható.
További információ a magas vas- és cinktartalmú rizsről:
Gladys Ebron az IRRI tudományos tájékoztatással foglalkozó szakembere.
A cikk letöltése pdf formátumban.
