Hírlevél: 2016 Március - Április

Kifejlesztették a nagy mennyiségű vasat és cinket tartalmazó, genetikailag módosított rizst

Hírek, 2016-03-17 16:17:48

Image Text

Inez Slamet-Loedin, a Nemzetközi Rizskutató Intézet (IRRI) szenior munkatársa az egyik tagja annak a hat ország kutatóiból összeállt csapatnak, amely ezzel a fontos témával foglalkozik.

(Fénykép: William Sta Clara, IRRI)

Egy többféle tudományterületet képviselő tudósok alkotta csoportnak sikerült biofortifikáció útján megnövelnie a vas (Fe) és a cink (Zn) szintjét a rizsben. Ez valódi áttörés a mikrotápelem-hiány, más szóval a rejtett éhség elleni globális küzdelemben! Eredményeiket nemrég tették közzé a Nature Scientific Reports című tudományos folyóiratban.

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) szerint a vashiány az alultápláltság legsúlyosabb formája, a vérszegénység legfontosabb oka nőknél és gyermekeknél. A cinkhiány törpeséget és súlyos egészségkárosodást okoz, különösen gyermekkorban. A kutatók, akik Fülöp-szigeteki, kolumbiai, indonéz, egyesült államokbeli, ausztrál és japán intézmények munkatársai, izolált szabadföldi kísérletekben bizonyítékot nyertek arra, hogy a rizs vas- és cinktartalma a hozam csökkenése és a szemtermés minőségének romlása nélkül növelhető. Ez a fejlemény, amelyet a HarvestPlus anyagi támogatása tett lehetővé, számos nemzetnek segíthet elérnie a vasra és cinkre vonatkozó táplálkozási célkitűzéseit.

Howarth Bouis, a HarvestPlus igazgatója a kutatás jelentőségét a globális éhezésre és az embereket legyengítő alultápláltságra vonatkozó következményein keresztül mutatta be: „A kutatás eredményei, amelyek mind a vasra, mind a cinkre vonatkozóan túlszárnyalták a kitűzött célt, a transzgenikus módszerekben rejlő hatalmas lehetőségről beszélnek a haszonnövények tápértékének növelésére irányuló biofortifikáció területén. Például szolgálnak arra, hogyan képes a tudományos innováció kitágítani a lehetséges megoldások választékát a mikrotápelem-hiány megszüntetésére.”

A fényezett rizs általában csak körülbelül 2 mikrogramm vasat és 16 mikrogramm cinket tartalmaz grammonként. Mivel a rizs génállományában nincs nagy változatosság a szemtermés vastartalmában, hagyományos nemesítéssel még a grammonkénti 13 mikrogrammos vas- és 28 mikrogrammos cinkmennyiséget sem sikerült elérni, amely a becsült átlagos emberi szükséglet 30%-át teljesítené. A kísérletsorozatban előállított, genetikailag módosított rizsben jelentősen megemelkedett az emberi sejtek által potenciálisan felvehető vas és cink mennyisége: egy gramm fényezett rizs akár 15 mikrogramm vasat és 45,7 mikrogramm cinket is tartalmazhat.

A tudósok két fehérje, a rizs nikotianamin-szintáz és a szója ferritin génjét használták fel, amelyek együtt alakítják ki a szemtermés magas mikrotápelem-tartalmát. A géneket az IR64 rizsfajtába vitték be, majd ebből keresztezéssel vitték tovább más népszerű indica változatokba – ezek a világon legnagyobb mennyiségben termesztett rizsfajták, amelyeket Dél- és Délkelet-Ázsiában ültetnek, ahol gyakori a vas- és cinkhiány.

„A vas- és cinktartalomnak ezt a jelentős emelkedését szigorú optimalizálással, nagyban történő növénytranszformációval és esemény-szelekcióval sikerült elérni a Nemzetközi Rizskutató Intézet (IRRI) izolált kutatási területén” – mondta Inez Slamet-Loedin szenior kutató, aki az IRRI genetikai transzformációs laboratóriumának vezetője. – „Jelenleg tartalékvonalak kifejlesztésén dolgozunk rizs- és babgének felhasználásával. További munkára van szükség a változatok kibocsát

A teljes cikk, „Biofortified indica rice attains iron and zinc nutrition dietary targets in the field” (A szántóföldön nevelt biofortifikált indica rizs vas- és cinktartalma eléri a táplálkozási célértékeket) a Nature weboldalán olvasható.

További információ a magas vas- és cinktartalmú rizsről:

Gladys Ebron az IRRI tudományos tájékoztatással foglalkozó szakembere.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés