Hírlevél: 2016 Március - Április

A GM növények az organikus gazdálkodóknak is hasznot hozhatnak

Hírek, 2016-02-12 11:56:39

2015. december 8.
Genetikailag módosított szója
Reuters/Bogdan Cristel

Image Text

Evett-e már organikus élelmiszert ma? Ha bármit evett, akkor gyakorlatilag organikusat evett. Definíció szerint minden élelmiszer organikus, csak lehetséges, hogy nem valamilyen ipari szabványnak, például az Australian Certified Organic (ACO) szabványnak megfelelően termesztették. Azok, akik az igazoltan organikus élelmiszerek fogyasztása mellett döntenek, többnyire azért tesznek így, mert azt gondolják, hogy az tisztább, zöldebb vagy vegyszermentes. A legmodernebb élelmiszernövények többsége azonban genetikailag módosított organizmus (GMO), ennélfogva pedig ki van zárva az igazolhatóan organikus élelmiszerek köréből.

Az Ausztrál Organikus Szervezet (Australian Organic Organization) szerint ennek az az oka, hogy az emberi egészségre gyakorolt hatásukat még nem vizsgálták hosszú távú vizsgálatokban. Károly herceg arra figyelmeztetett, hogy a genetikailag módosított (GM) növények termesztése minden idők legnagyobb környezeti katasztrófája. Az Ausztrál Organikus Szervezet így érvel: […] még nem nyert bizonyítást, hogy a genetikailag módosított élelmiszer biztonságos […] A terméshozamok nem emelkedtek, de az élelmiszereink termesztése során felhasznált rovarirtó szerek mennyisége igen. A GM növények termesztéséből csak a nagy GM vállalatok húznak hasznot.

A kutatás azonban mást mutat

A Zöldeknek talán fel kellene frissíteniük az állításaikat bizonyító tudományos eredményeket. Az eddig készült legátfogóbb (147 közleményt vizsgáló) metaanalízisben a Göttingeni Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a GM technológia bevezetése

  • 37%-kal csökkentette a rovarirtószer-használatot,
  • 22%-kal emelte a terméshozamot, és
  • 68%-kal növelte a gazdálkodók nyereségét.

A terméshozam és a nyereség növekedése lényegesen nagyobb a fejlődő, mint a fejlett országokban, és a GM növények 53%-át fejlődő országokban termesztik.

Az Egyesült Államokban készült egyik felmérés nagy különbségeket talált a herbicidrezisztens GM szóját termesztő gazdálkodók motivációjában. A gazdálkodók kedvelik a talajművelés nélküli és kevés vegyszert alkalmazó módszert. Még ha a jövedelmezőség nem emelkedik is, élvezik a gazdaság, főként pedig a családjuk biztonságának növekedését, hiszen sokkal kevésbé toxikus növényvédő szereket használhatnak. – Ugyanezt a szóját Argentínában is vizsgálták, és kimutatták, hogy a teljes hozam 10%-kal nőtt, és a nyereség több mint fele a fogyasztóhoz került. – Egy 2012-ben közösen végzett kínai-francia GM gyapot-vizsgálat szerint a rovarirtószer-használat kevesebb mint a felére csökkent, és a hasznos rovarok túlélése pozitív hatással van a növényvédelemre. Indiában, amióta bevezették a GM Bt-gyapot termesztését, ugyanazon a földterületen kétszer annyi gyapotot termesztenek 65%-kal kevesebb rovarirtó szer felhasználásával.

Igazából mit is akarnak az organikus gazdálkodók?

Az organikus gazdálkodók valóban törődnek a földjükkel, és egyensúlyban akarják tartani a gazdálkodásnak a földre kifejtett hatását azzal a törekvéssel, hogy egészségesebb élelmiszert termeljenek és javítsák a termőföld egészségét. Az organikus gazdálkodók azonban nagyobb földterület felhasználásával és több munkával termesztenek meg ugyanannyi élelmiszert, mint a hagyományos mezőgazdaság. Ez a fő oka annak, hogy az organikus termékekért többet kell fizetni.

Az organikus gazdálkodók ahhoz is ragaszkodnak, hogy ha valaki javítja a talajegészséget, azzal csökkenteni képes a kártevők és a betegségek hatását. Ausztráliában a gazdálkodók többsége ezt állítja, függetlenül attól, hogy organikus módszert használ-e. Ez valóban működik néhány talajjal kapcsolatos probléma esetében, de – nem meglepő módon – a gyomok is az egészséges talajt kedvelik. A gombaspórák és a növényeket károsító rovarok és levéltetvek pedig hosszú utat is megtesznek azért, hogy ezekből az egészséges növényekből részesedhessenek. Minden növénytermesztésben folyik valamelyes biológiai hadviselés – akárhogy igyekszik is a gazdálkodó, a növényeknek gyakran szükségük van egy kis segítségre, hogy védekezhessenek.

Minden gazdálkodó alkalmaz valamilyen „anyagot”

Így hát eljön az az idő, amikor a gazdálkodónak, vonakodva bár, de be kell vetnie valamilyen vegyszert, vagy megengedett „anyagot” (ne feledjük, hogy az organikus mezőgazdaság nem használ vegyszereket). Ilyenek a réz, a rotenon, az ecetsav, a könnyű petróleumszármazékok, a konyhasó, a bórsav és a kén. A különféle organikus hitelesítők különböző „anyagok” felhasználását engedélyezik. Vizsgáljuk meg a burgonya példáját – ennek a növénynek a burgonyavész általi kipusztulása felelős az írek tömeges kivándorlásáért a XIX. században.

A burgonyavész ma is jelen van, és az organikus burgonyát ugyanúgy elpusztítja, mint az egyéb módszerekkel termesztettet, ezért a gazdálkodóknak engedélyezik a rezes permetezést a gombabetegség megfékezésére. Ismételt kiszórás után egyes talajokban a réz mennyisége toxikus szintet ért el, ezért 2001-ben az Európai Unió (EU) és az ausztrál organikus hitelesítők évente 8 kg/ha értékben maximálták a réz használatát. 2006-ban az EU 6 kg/ha-ra csökkentette ezt az értéket, később Németország és Svájc tovább csökkentette 3–4 kg/ha-ra, a skandináv országok pedig teljesen betiltották a réz használatát mind a hagyományos, mint pedig az organikus mezőgazdaságban. Az organikus módszerrel termesztett burgonya hozama eközben továbbra is 50%-a a hagyományos módszerrel kapott hozamnak.

2011-ben a BASF piacra vitte a Fortuna burgonyát, amely teljesen rezisztens a burgonyavésszel szemben, és gombairtó szerek, így réz használata nélkül termeszthető. Ez a burgonya két, a burgonyának egy vadon termő mexikói rokonából származó gént tartalmaz, és attól eltekintve, hogy GMO-nak minősül, tökéletesen alkalmas lenne tiszta, zöld, organikus módszerekkel történő termesztésre.

Sajnos azonban az európai mezőgazdaság elutasította a Fortuna burgonyát.

Csökkentett kibocsátás

A GM növényeknek más hasznuk is lehet, nem csak az emelt hozam és ellenálló képesség. A világ metánkibocsátásának 10%-áért a rizs felelős, képzeljük hát el, mi lenne, ha a kibocsátást 90%-kal csökkenteni lehetne, és nagyobb, több energiát tartalmazó magokat termő rizst lehetne létrehozni. Pontosan ezt érte el Chuangxin Sun csoportja a Svéd Mezőgazdasági Egyetemen azzal, hogy az árpából átvitt egyetlen gént a rizsbe. Ha az egész világon csak ilyen rizst termesztenének, ez 150 szénerőmű bezárásával, vagy az utakon közlekedő autók számának évente 1 millióval való csökkentésével lenne egyenértékű.

Sok más növénytudóssal együtt az a véleményem, hogy a GM növények esetről esetre való elbírálása lehetővé tenné az organikus élelmiszeripar számára, hogy felhasználja az élelmiszer- és rosttermelés termelékenységének fenntartható javítására szolgáló legötletesebb módszereket. Világszerte számos laboratórium, közöttük az enyém is tele van okos, újító kedvű fiatal tudósokkal, akik tisztábbá és zöldebbé szeretnék tenni a világot. Vannak tápanyagban gazdagabb, betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenállóbb, nagyobb magvakat termő és kevesebb műtrágyával több termést hozó növényeink, amelyek közül sokban a „vad” géneknek csak néhány betűjét változtatták meg. Termesztésbe vitelük ugrásszerűen növelné az organikus mezőgazdaság termelőképességét, és ez versenyképesebbé tehetné az organikus élelmiszerek árát. Beszéljünk tehát az organikus GM növényekről!

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés