Mérföldkő az állat-biotechnológiában: FDA engedélyt kapott a GM lazac!

Solti László
Hírek, 2016-01-06 22:02:59

A világ népessége már négy éve átlépte a 7 milliárdot és mértékadó becslések szerint 2050-re 10 milliárd lakosa lesz a Földnek. A robbanásszerű népességnövekedés, az egészségtudatos táplálkozás elterjedése és a fokozott vásárlóerő miatt egyre nő az igény a haltermékek iránt. Sajnos azonban a tengereket rablógazdálkodással máris túlhalászták, ezért az egyetlen alternatíva a haltenyésztés.

A tenyésztett halak fél évszázaddal ezelőtti évi 1 millió tonnás mennyisége 2008-ra évi 52.5 millió tonnára emelkedett, amivel a leggyorsabban növekvő élelmiszer-termelő ágazattá vált, és a FAO előrejelzése szerint ez a trend a jövőben is folytatódik. A halfogyasztás még ennél is jobban, az elmúlt évtizedekben éves átlagban 6.6%-kal nőtt, fejenként 7 kg-ról 7.8 kg-ra. A hal meg is érdemli ezt a megkülönböztetett figyelmet, részben mivel gazdag omega-3 zsírsavtartalma miatt rendkívül egészséges táplálék, másrészt mert nagyon hatékony az állati fehérje előállításában. Amíg például a szarvasmarhának egy kiló súlygyarapodáshoz 8 kg takarmányra van szüksége, a sertésnek 3 kg-ra, a csirkének 2 kg-ra, a lazacnak ehhez alig több mint 1 kg-ra. Érthető tehát, hogy a világ érdeklődése egyre inkább a haltenyésztés felé fordul. Jól mutatja ezt, hogy a tengerekből kifogott és tenyésztett halak aránya 1950-ben 97:3% volt, ez a mutató 2011-ben már 53:47%-ra módosult. Megjegyzendő azonban, hogy az akvakultúra rohamos fejlődése főként Délkelet-Ázsia és Óceánia területén ment végbe, Európa és Amerika lemaradni látszik ebben a versenyben.

A gasztronómiában ínyencségnek számító atlanti lazac viszonylag lassan fejlődő faj, mert növekedése télen leáll. Általában 800-900 napos korára éri el a 4 kg élősúlyt. Ezzel szemben fajtársa, a Chinook lazac télen is növekszik. Fölismerve a tenyésztett halak iránti igényt és a biotechnológiai módszerek fejlődését, néhány vállalkozó szellemű kutató Kanadában 1989-ben génmódosított lazac előállításába kezdett. Kitűzött tervük az volt, hogy a Chinook lazac megfelelő génjét mikroinjektálással atlanti lazacba ültetve folyamatosan növekvő atlanti lazacot állítsanak elő élelmiszer-termelés céljából. Munkájukat hamarosan siker koronázta és már 1989-ben meglett az első génmódosított lazac, amelyet AquAdvantage-nak kereszteltek el. Ez a GM lazac 700 napos korára 6 kg-ra növekszik – hagyományos társa mellé helyezve úgy néznek ki, mint Dávid és Góliát (1. ábra).

Image Text

1. ábra: A hagyományos és az AquAdvantage lazac növekedési görbéje és a két hal egymás mellett

De a munka neheze csak ezután kezdődött, ha előre tudják, talán hozzá sem fogtak volna. Szerencsére nem sejtették, ezért 1995-ben A/F Protein néven (amely 2000-ben AquaBounty-ra változott) vállalkozást alapítottak, és elkezdték a végeláthatatlan engedélyeztetési procedúrát az amerikai gyógyszer- és élelmiszer-ellenőrző hatóságnál (Food and Drug Administration, FDA). Ez nem kevesebb, mint 20 keserves évet és dollár-százmilliókat vett igénybe. A vállalat többszöri reorganizációra, név- és székhelyváltoztatásra kényszerült, miközben se szeri, se száma azoknak a támadásoknak, amelyeknek folyamatosan ki voltak téve az ellenzők részéről (2. ábra).

Image Text

2. ábra: A laikus közvéleményt a génmódosított lazac ellen hergelő plakátok

Nem csoda, ha a londoni tőzsdén jegyzett cég ez idő alatt többször is veszteségbe csúszott és tőkeemelésre szorult. Mivel az FDA ellenőrzés semmiféle mellékhatást nem talált, 2008-ban kiadta az engedélyt az AquaBounty Canada keltetőnek AquaAdvantage ikrák előállítására. Ezt követően a cég AquaBounty Panama néven leányvállalatot alapított és szárazföldi üzemet létesített, ahol teljesen zárt technológiát dolgoztak ki a GM lazac tenyésztésére. Az FDA által ellenőrzött AquaBounty Panama már 2009-ben megkapta az engedélyt a GM lazacok előállítására és exportjára az USA területére.

A tenyésztési folyamat során a hagyományos lazacból kinyert ikrákat a Chinook-gént tartalmazó lazacból fejt tejjel termékenyítik (3. ábra), majd a termékenyített ikrákat keltetés előtt magas nyomással sterilizálják. Az ikrából kikelő lazacok tehát önálló szaporodásra képtelenek, így – eltekintve attól, hogy a keltetőüzemet egyébként is élő vizektől távoli szárazföldre telepítik – nem veszélyeztetik a természetes faunát (4., 5. ábra). Sőt, a környezetet kímélik azáltal, hogy a nagyvárosok közelébe telepített keltetőüzemekből nem szükséges légi úton, majd kamionokon olyan óriási távolságra szállítani a terméket, mint a Norvégiából vagy Chiléből importált lazacok esetében. Számítások szerint ezzel az ökológiai lábnyom huszonötödére csökkenthető.

Image Text

3. ábra: Ikra nyerése hagyományos lazacból kifejt és a GM lazacból kifejt tej

Image Text

4. ábra: A keltető üzem technológiai vázlatrajza

Image Text

5. ábra Zárt keltető tankok

Az FDA Állatorvosi Tanácsadó Bizottsága 2010-ben megállapította, hogy az AquAdvantage lazac nem különböztethető meg az atlanti lazactól, biztonsággal fogyasztható és a környezetre sem jelent veszélyt. 2012-ben az FDA előzetes bizonyítványt adott ki arról, hogy a GM lazacnak nincs jelentős (környezeti) hatása. Ezt egy 120 napra meghosszabbított felszólamlási idő követte, amely 2013-ban lejárt, ennek ellenére a végleges engedélyt csak 2015. november 19-én adták ki. A most kiadott engedélyben nemcsak az AquAdvantage lazac emberi fogyasztását hagyták jóvá, hanem azt is megállapították, hogy a termék táplálkozás-élettani szempontból egyenértékű a hagyományosan tenyésztett atlanti lazaccal, ezért nem szükséges megkülönböztető jelzéssel ellátni.

Alighanem mérföldkőhöz érkeztünk: a GM lazac az első olyan hatóságilag engedélyezett állat, amelynek génállományát tudományos eljárás segítségével módosították. Temérdek más, az engedélyeztetési procedúra során csődbe ment vállalkozás után immár van egy olyan, amelyik elviselte a végtelen hosszúságú bürokratikus eljárást, és folyamatosan pénzt fektetett egy termékbe, amelynek sorsa húsz éven át bizonytalannak látszott. Az aranyrizs ugyancsak két évtizedes (eddig eredménytelen) kálváriája, az előállított, de hosszú távú források híján kényszerkiirtásra került környezetkímélő sertések (Enviropig), vagy a pókháló-fehérjét termelő GM kecskét kifejlesztő, és majd felszámolásra jutott Nexia után egy példa arra, hogy örökre még a militáns ellenzők sem képesek megakadályozni az új technológiák elterjedését. Ezt követően Európa, benne előbb-utóbb Magyarország is lépéskényszerbe kerül, hogy felülvizsgálja restriktív politikáját és bonyodalmas engedélyeztetési eljárását. Hiszen az EU tudományos akadémiáinak 29 tagszervezetét tömörítő tudományos tanácsadó testület (EASAC) is megállapította, hogy a genetikai módszereken alapuló innovációs eredmények elterjedésének egyik fő akadálya a túlszabályozás.


Chronology of AquAdvantage Salmon

1989

  • Initial R&D with transgenic salmon begins at Memorial University of Newfoundland.

  • Canadian researchers create the AquAdvantage transgene (genetic construct) which expresses Chinook salmon growth hormone under the control of an Ocean Pout promoter.

  • The founder animal from which the AquAdvantage line was derived was created by microinjection of the transgene into fertilized eggs of wild Atlantic salmon.

1992

  • AquAdvantage Salmon is established from the F1 generation of the EO-1α line.

1995

  • A/F Protein (the corporate precursor to AquaBounty Canada) Establishes an Investigational New Animal Drug (INAD) file with the Center for Veterinary Medicine (CVM) of the U.S. FDA to pursue the development of AquAdvantage Salmon.

2000

  • A/F Protein reorganizes; it changes its name to AquaBounty Farms (and changes the name of A/F Protein Canada to AquaBounty Canada), and it creates a subsidiary called A/F Protein (and A/F Protein Canada). It spins off A/F Protein as a separate entity. AquaBounty Farms, the surviving company, retains the AquAdvantage technology.

2003

  • AquaBounty Farms submits to the FDA its first regulatory study for a New Animal Drug Application (NADA)

2004

  • AquaBounty Farms headquartered in Waltham, Massachusetts, changes its name to AquaBounty Technologies.

2006

  • AquaBounty Technologies (ABTX) is listed on the London Stock Exchange’s Alternative Investment Market (AIM) raising $30 million in an initial public offering of stock.

2008

  • The FDA inspects (and has no adverse findings) AquaBounty Canada’s hatchery in PEI as an authorized production site for AAS eggs.

  • AquaBounty Technologies begins construction of a Land-based aquaculture grow out facility (AquaBounty Panama) in the highlands of Panama for the purpose of conducting trials of the Company’s AquAdvantage Salmon.

2009

  • AquaBounty Technologies submits its final regulatory study to the FDA. CVM releases Guidance 187 for evaluation of genetically engineered animals.

  • The FDA inspects (and has no adverse findings) AquaBounty Panama’s site for the production of AquAdvantage Salmon for import into the US.

2010

  • AquaBounty Technologies receives section complete letters from the FDA on all seven parts of the New Animal Drug Application for AquAdvantage® Salmon.

  • The FDA convenes a Veterinary Medicine Advisory Committee (VMAC), a public meeting to review its findings of AquAdvantage® Salmon, concluding it is indistinguishable from Atlantic salmon, is safe to eat, and that it poses no threat to the environment under its conditions of use.

  • The VMAC concurs with the FDA; AquAdvantage Salmon is safe to consume and safe for the environment.

2011

  • The FDA consults with the National Marine Fisheries Service of NOAA and the U.S. Fish and Wildlife Service, which concur with the FDA’s “no effect” findings that the AquAdvantage® Salmon does not pose a threat to the environment.

2012

  • The FDA releases its draft environmental assessment (EA) with a preliminary Finding of No Significant Impact (FONSI) for AquAdvantage® Salmon.

  • The FDA announces a 60-day public commentary period, later extended to 120 days, for the EA and FONSI.

  • The FDA visits and inspects AquaBounty Canada’s hatchery in PEI. There were no adverse findings.

2013

  • The public comment period for the draft EA and FONSI concludes in April.

  • Publication of a Significant New Activity Notice by Environment Canada. AquaBounty Technologies receives authorization to produce eggs at AquaBounty Canada’s hatchery for commercial sale. Environment Canada advises AquaBounty Technologies that based on the current proposal in the New Substances Notification (Organisms), AquAdvantage® Salmon is not considered to be a risk to the environment.

2015

  • U.S. health regulators on Thursday cleared the way for a type of genetically engineered Atlantic salmon to be farmed for human consumption - the first such approval for an animal whose DNA has been scientifically modified.

  • AquaBounty's product will not require special labeling because it is nutritionally equivalent to conventional farm-raised Atlantic salmon.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés