A gluténmentes GM búza segítségére lehet a lisztérzékenységben szenvedőknek

Daniel Norero
Hírek, 2015-12-21 13:19:57

Image Text

A MyPlate étkezési irányelvekről tájékoztató weboldal logója

Látta-e már a népszerű MyPlate (Tányérom) weboldalt? Egyszerű grafikus felület a kiegyensúlyozott étrendhez szükséges élelmiszertípusoknak és azok mennyiségének bemutatására. Ha látta, akkor biztosan észrevette, hogy a tányér jókora részét gabonafélék és különféle szemtermények töltik ki, amelyek kitűnő szénhidrátforrások. A szénhidrátok – fontos biomolekulák, amelyeket testünk minden sejtje elsődleges energiaforrásként használ. Világszerte az egyik legfontosabb gabonaféle a búza, amelyet Ön is valószínűleg naponta fogyaszt különféle élelmiszerekben, például kenyérben, süteményekben, gofriban, édességekben, tésztafélékben és sok más ételben is.

Ezek után el tud-e képzelni egy olyan betegséget, amelyben nem szabad búzát tartalmazó ételeket enni? Számomra ez nagyon nehéz lenne, mert itt nálunk, Chilében általában reggel, délben és este is eszünk kenyeret – Németország után a világ második legnagyobb kenyérfogyasztója vagyunk. Azonban, bármilyen nehéz is elképzelni, létezik olyan betegség, amelyben nem szabad búzát fogyasztani, a neve pedig cöliákia, vagy lisztérzékenység. Ez olyan autoimmun betegség, amelyre a glutén-intolerancia jellemző. A glutén a búzában, a rozsban, az árpában és a zabban előforduló egyik fehérjecsalád, a gliadinok egyik tagja. A cöliákiában szenvedő betegeknél ezek a fehérjék gyulladásos reakciót váltanak ki a vékonybél nyálkahártyájában; tünetei többek között emésztőrendszeri fájdalom és rossz közérzet, székrekedés és krónikus hasmenés, visszamaradt növekedés (gyermekeknél), vérszegénység és fáradtság. Mivel a vékonybél kevésbé képes a tápanyagok megfelelő felszívására, a betegség gyakran vitamin- és tápanyaghiányhoz vezet.

A cöliákia világszerte átlagosan minden 100–170 ember közül egyet érint. A betegségben szenvedők számára az az egyetlen megoldás, hogy egész életükben szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk, ami azzal jár, hogy nem szabad búzából (vagy más, glutént tartalmazó gabonafélékből) készült ételeket enni, és ezeket általában rizs- vagy kukoricaliszttel készült ételekkel kell helyettesíteni. Mivel a gluténmentes termékek drágábbak, ez a szigorú diéta jelentősen megemeli az étkezéssel kapcsolatos költségeket.

A biotechnológiai megoldás

Egy másik lehetőség – gluténmentes búzafajta előállítása. Azonban figyelembe kell venni, hogy a kenyérsütéshez használatos búzában (Triticum aestivum L.) akár 50–70 féle funkcionális gliadin-gén is jelen lehet, amelyek blokkokban öröklődnek, és az 1. és 6. kromoszóma rövidebb karján helyezkednek el. A kenyérbúza allohexaploid, ami azt jelenti, hogy a genomja három különböző fűféle genomjából épül fel, ezért a gliadin-gének összesen 6 kromoszómán helyezkednek el. Emiatt hagyományos nemesítési módszerekkel, például szelekcióval vagy hibridizációval rendkívül nehéz gliadin-géneket egyáltalán nem tartalmazó búzafajtát előállítani.

Image Text

Kenyérbúza (Triticum aestivum L.) kariotípusa. A nagy és bonyolult kenyérbúzagenom 21 pár kromoszómából áll. Allohexaploid, mivel három különböző őstől származó három diploid genom építi fel.

Ennek az akadálynak az elkerülésére vállalkozott egy spanyol kutatócsoport Dr. Francisco Barro vezetésével, aki a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanácshoz tartozó Cordobai Fenntartható Mezőgazdasági Intézet munkatársa. Elhatározták, hogy gluténmentes búzafajta előállítására RNS interferencia (RNAi) technológiát alkalmaznak, amelynek segítségével elhallgattatják vagy eltávolítják a problematikus gliadinok termeléséért felelős géneket.

A csoport 2011-ben közölte eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban. Az általuk előállított 17 alacsony gliadintartalmú (majdnem gliadinmentes) GM búzavonal közül négynek a reakciója közel 95%-kal kevésbé toxikus volt, mint a hagyományos búzáé. Ezt cöliákiás betegek szérumának és T-limfocitáinak (ezek a sejtek ismerik fel a gliadinokat és indítják be a toxikus reakciót) a módosított búzavonalakból készült liszttel adott reakciójával is megerősítették. További előny, hogy ezekben a módosított fajtákban a csökkentett gliadintartalmat más, lizinben gazdag fehérjék szintjének akár 67%-os emelkedése ellensúlyozza (a lizin az egyik létfontosságú aminosav, amely nagyon kis mennyiségben van jelen a hagyományos búzában). Emellett az eredmények azt mutatták, hogy az új vonalakból készült liszt „szerkezete, íze és megjelenése normális, hasonló a hagyományos búzalisztéhez”.

Image Text

Búzamintákból (vad típus és az E82 genetikailag módosított vonal) készült liszt, valamint a gliadinok kifejeződésének grafikus ábrázolása | Forrás

2014-ben ugyanez a kutatócsoport cikket közölt a PLoS One folyóiratban, amelyben leírták, hogy az alacsony gliadintartalmú búzafajtákból készült liszt kenyérsütési jellemzői hasonlóak a normális búzalisztéihez. Érzékszervi jellemzők tekintetében a kóstolóknak jobban ízlett az alacsony gliadintartalmú kenyér, mint a rizskenyér, és az alacsony gliadintartalmú kenyerek szerkezet, íz és megjelenés szempontjából statisztikusan hasonlóak voltak a hagyományos lisztből készült kenyérhez. A lényeg mindebből az, hogy a normális gliadintartalom hiányában is lehet jó minőségű, élvezhető kenyeret sütni.

Image Text

Vad típusú búzából (BW208. vonal), csökkentett gliadintartalmú búzából (D793. vonal) és rizsből készült kenyércipók és -szeletek.| Forrás: Barro, 2014 – DOI: 10.1371/journal.pone.0090898

A két legalacsonyabb gliadintartalmú módosított búzavonal az E82 (~96% csökkenés) és a D793 (~97% csökkenés) volt. Ez azt jelenti, hogy a betegek az e vonalakból készült kenyérből naponta 43,6 illetve 66,9 grammot fogyaszthatnak. Egy tipikus cöliákiás beteg így naponta 3-4 szelet kenyeret ehetne mindenféle probléma nélkül. A következő lépés az emberi fogyasztás kipróbálása lesz egy 2015 szeptemberében kezdődő klinikai vizsgálatban, 40–90 cöliákiás beteg bevonásával, a spanyolországi „Virgen de las Nieves Hospital” és „Reina Sofia de Cordoba Hospital” kórházban.

Egy nehéz szakasz: forgalomba hozatal

Annak ellenére, hogy ez a projekt már jelentős haladást ért el, és a fent bemutatott új GM növények nagy lehetőséget kínálnak a cöliákiában szenvedő betegek életminőségének javítására, problémák jelentkeznek az engedélyezés és a forgalomba hozatal stádiumában. Ennek oka az Európai Unió (EU) GM növényekre vonatkozó szabályozásának ellentmondásos volta. Az EU eddig mindössze két növény (a MON810 kukorica és az Amflora burgonya) kereskedelmi forgalmazását engedélyezte, de csak a GM kukorica van termesztésben. Ezt szinte kizárólag Spanyolországban termesztik (évente több mint 130 ezer hektáron), kisebb mennyiségben Portugáliában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Romániában – számos más európai ország mindenféle tudományos megalapozottság nélkül betiltotta a GM növényeket. Másfelől az EU engedélyezte 77 GM növény, közöttük kukorica-, gyapot-, szója-, repce- és cukorrépafajták importját. Más szóval közvetlenül akadályozzák és/vagy tiltják a technológia alkalmazását, ugyanakkor hatalmas mennyiségben importálják a technológia végtermékét: érdekes, hogy az Európába importált szója majdnem teljes mennyisége azokból a dél- és észak-amerikai országokból érkezik, ahol a GM technológia átvétele több mint 90%-os. Ez olyan paradoxon, amely sajnálatos módon aláássa az európai gazdálkodók versenyképességét és termelékenységét.

Mindez hátrányosan befolyásolja a gluténmentes GM búza kereskedelmi forgalomba hozatalának lehetőségét, és tény, hogy egyetlen spanyol vállalkozás sem érdeklődött még a növény szabadalmának megvásárlása iránt, hogy piacra vihesse. E-mailben érdeklődtem Dr. Barronál, és ő említette, hogy a CSIC (amely a GM búza szabadalmának tulajdonosa) megbízta a Plant Biosciences Limited brit vállalatot, hogy lépjen kapcsolatba olyan cégekkel, amelyeket érdekelne a növény kereskedelmi forgalomba vitele. Számos cég jelentkezett (főként multinacionális vállalatok, de egyik sem Spanyolországból), és leginkább egy egyesült államokbeli cég, a Dow Agrosciences fejezte ki érdeklődését.

Image Text

Dr. Francisco Barro a gluténmentes búzával végzett egyik szabadföldi kísérlet helyszínén, pólóján a „GMO: ne ítélj, amíg nem ismered” felirattal. | Forrás

Ezen a ponton nem állhatom meg, hogy ne idézzek egy blogból, amelyet José Miguel Mulet, a CSIC egyik spanyol növénytudósa, a spanyol tudományos-biotechnológiai kommunikációs közösség egyik vezetője (Kevin Folta spanyol megfelelője) tett közzé:

Hogyan kerülhet egy, a spanyol állam támogatásával kifejlesztett technológia egy amerikai magáncég kezébe? Az abnormális, GMO-ellenes európai törvények miatt. Egyetlen európai vagy spanyol vállalkozás sem érdekelt ennek a búzafajtának a kereskedelmi bevezetésében az engedélyezési eljárás támasztotta akadályok miatt, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a növény piacra kerülését, bár Spanyolországban is végeznek vele klinikai vizsgálatokat. Az eredmény: a licenszjogokat a Dow Agrochemicals amerikai cég szerezte meg, mivel az USA-ban sokkal egyszerűbb az engedélyeztetés. Úgyhogy amíg mi itt aláírásokat gyűjtünk a gluténmentes élelmiszerek támogatásához, addig az Egyesült Államokban már megszerezték a költségcsökkentést lehetővé tevő, hatásos technológiához fűződő jogot.”

És ez a szomorú része a dolognak: egy állami intézmény munkájának köszönhetően hatásos megoldás született egy súlyos egészségügyi problémára, de ez nem alkalmazható kereskedelmi szinten abban az országban, ahol kifejlesztették a technológiát. Nagyon valószínű, hogy Spanyolország a jövőben az Egyesült Államokból fogja importálni a GM búzából nyert lisztet és termékeket, miközben otthon olcsóbban elő tudnák ezeket állítani, ha a törvények lehetővé tennék.

Ha van cöliákiában szenvedő rokona, barátja vagy ismerőse, mondja el neki, hogy genetikai módosítással már létrehozták a biztonságos, gluténmentes búzát, és mondja el azt is, hogyan akadályozzák ennek kereskedelmi hasznosítását a GM technológia ellenzői és a GMO-ellenes mozgalmak.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés