Zöld fény az alagútban! A svéd mezőgazdasági hivatal szerint: a CRISP-CAS9 mutáns, de nem GMO!

Hírek, 2015-12-14 00:04:47

A Svéd Mezőgazdasági Hivatal a svédországi Umeában és Uppsalában dolgozó kutatók kérdéseire válaszolva megerősítette, hogy egyes olyan növények, amelyeknek genomját a CRISPR-Cas9 módszerrel módosították, nem tartoznak a „GMO” fogalmának európai definíciója alá. Ez azért fontos, mert az ilyen növények széles körben hasznosíthatók az emberiség előtt álló, egyre sürgetőbb kihívások megoldásában.

A CRISPR-Cas9 módszer, amelyet az Umeai Egyetemen dolgozó kutatók közreműködésével fejlesztettek ki, lehetővé teszi, hogy a tudósok olyan, kis kiterjedésű módosításokat hozzanak létre egy-egy szervezet genomjában, amelyek a természetben is előfordulnak. Ahelyett azonban, hogy az ilyen módosítások természetes rekombináció útján való létrejöttében kellene reménykedni, most már szándékosan, célzottan és pontosan létrehozhatók. A CRISPR-Cas9 módszer ezért sokoldalúan alkalmazható a növénytudományban és a nemesítésben.

Az EU GMO-törvényei hatálya alá eső növényekre nagyon szigorú szabályozás vonatkozik (ami az EU tagországok többségében gyakorlatilag lehetetlenné teszi szántóföldi termesztésüket). A törvények hatálya alá nem eső növények korlátozás nélkül termeszthetők. Miután „a GMO definíció alá tartozás vagy nem tartozás” fogja eldönteni, hogy a növénytudósok használhatják-e ezt a módszert gyakorlati célokra, a növénytudósok és nemesítők már nagyon várják a hatóságok CRISPR-Cas9-re vonatkozó döntését.

Az EU-n kívül eső országok közül pl. Argentína bejelentette, hogy a hasonló módon módosított növények nem esnek az ő GMO-törvényeik hatálya alá, az EU-ban azonban még nem hoztak döntést. Bonyolítja a helyzetet, hogy a módszer többféleképp is alkalmazható, és ennek eredményeképp a létrehozott növények egy része a GMO-törvények hatályán kívül, míg más része azok hatálya alá eshet. Ez az első eset, hogy egy szakértő hatóság konkrét példákat értékelt, és a Svéd Mezőgazdasági Hivatal ma bejelentette, hogy véleményük szerint a CRISPR-Cas9 módszerrel módosított Arabidopsis növények közül egyesek a GMO-törvények hatálya alá esnek, mások pedig nem.

Image Text

Kép: Erről a növényről van szó – az itt látható Arabidopsis növény egyes magjai GMO-nak minősülnek, mások viszont nem. Fényképezte: Stefan Jansson

„A Svéd Mezőgazdasági Hivatal döntése az egyetlen lehetséges logikus döntés” – jelentette ki Stefan Jansson professzor, az Umeai Növénytudományi központ és az Umeai egyetem munkatársa. Ő és kollegái többféle módszert, közöttük a CRISPR-Cas9 technológiát is alkalmazták olyan növények (mutánsok) létrehozására, amelyekből hiányzik egy bizonyos fehérje, a PsbS, amely a fotoszintézis „biztonsági szelepe”. Tudományos szempontból ezek a növények egyenértékűek, ennek ellenére egy részük nyilvánvalóan a GMO-törvények hatálya alá esik, más részük pedig nem, ami jól rávilágít arra, mi a probléma a GMO-k jelenlegi meghatározásával.

„Eredményeink pontosan rámutatnak a problémára: a CRISPR-Cas9 segítségével képesek vagyunk olyan növényt létrehozni, amely MINDEN szempontból azonos egy olyan növénnyel, amelyet nem tekintünk GMO-nak. A józan ész és a tudományos logika alapján lehetetlen két olyan, azonos növényt létrehozni, amelyek közül az egyiknek a termesztése tiltva van, a másik pedig korlátozás nélkül termeszthető – hogyan tudná akkor eldönteni a bíróság, hogy a termesztés bűncselekmény volt-e vagy nem? A szabályozás logikája azonban nem szükségképpen esik egybe a tudományos logikával, és éppen ezért fontos, hogy a Svéd Mezőgazdasági Hivatal ilyen módon értelmezte a definíciót” – folytatta Stefan Jansson.

A konkrét esetben hozott döntés csak a fotoszintetikus fénybegyűjtési mechanizmusok területén végzett alapkutatásra van hatással, ez az értelmezés azonban megnyitja a lehetőségét annak, hogy ezt a módszert fel lehessen használni az emberiség előtt álló legnagyobb kihívások megoldásához, amelyek részét képezik az Egyesült Nemzetek javasolta fenntartható fejlődési célkitűzéseknek is.

Jens Sundström, az uppsalai Linné Növénybiológiai Központ docense az AI20 génnel dolgozik, amelynek a porzók fejlődésében, ennek folytán a pollentermelésben tulajdonítanak jelentőséget. „Reméljük, hogy más hasonló esetekben is ugyanezt a világos és logikus értelmezést fogják alkalmazni. Az Európai Bizottság nemrég bejelentette, hogy közreadja a törvény értelmezését, de még nem tudtak megegyezésre jutni. A GMO-problémák megosztják az EU-t, és ez vezetett a már több mint egy évtizede tartó cselekvésképtelenséghez. Úgy gondoljuk, hogy a Svéd Mezőgazdasági Hivatal véleménye nemzetközi érdeklődésre tart számot” – nyilatkozta Jens Sundström.


További információ:

Stefan Jansson
Professor, Umeå Plant Science Centre and Umeå University
Telefon: +46-70-677 23 31
E-mail: stefan.jansson@umu.se

Jens Sundström
Associate Professor, The Linnean Centre for Plant Biology and the Swedish University of Agricultural Sciences (SLU)
Telefon: +46-72-573 72 17
E-mail: jens.sundström@slu.se

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés