GMO politikájával Európa szembefordul a tudománnyal

Mark Lynas
Hírek, 2015-12-08 22:58:22

Egy kukoricatábla a franciaországi Roquettes közelében, miután aktivisták százai szaggatták ki gyökerestől a GM növényeket, hogy azokat organikusokkal cseréljék le 2014 májusában Credit Pascal Pavani/Agence France-Presse - Getty Images

Nevezhetjük a tudatlanok szövetségének! Október első hetére 17 európai ország – közöttük Ausztria, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Hollandia és Lengyelország – az Európai Unió új törvényeire hivatkozva bejelentette a genetikailag módosított növények tilalmát.

Ezek a tilalmak rávilágítanak arra az aggasztó tényre, hogy milyen messzire ment már Európa a modern tudomány ellenzésében. Igaz, hogy a tilalmak nem vonatkoznak közvetlenül a tudományos kutatásra, és néhány ország – Anglia vezetésével – kinyilvánította, hogy nyitott a genetikailag módosított (GM) növények termesztésére. A biotechnológia tudományát mégis súlyos csapás érte: miért töltene bárki is éveket egy-egy genetikailag módosított növény kifejlesztésével, ha tudja, hogy azt nagy valószínűséggel törvényen kívül helyezi a kormány parancsa? Lényegében a kontinens becsapja az ajtót a tudományos-műszaki fejlesztés egy egészen nagy területe előtt. Ugyanolyan ez, mint amikor Amerika 1910-ben bejelentette az automobilok bojkottját, vagy amikor Európa a XV. században betiltotta a nyomdagépet.

Attól kezdődően, hogy Skócia augusztus 9-én betiltotta a genetikailag módosított növények termesztését saját területén, az európai tudósok és gazdálkodók egyre fokozódó döbbenettel figyelték, ahogy más országok is követték a példát. A skót döntést követően számos tudományos szervezet és akadémiai kutatóintézet küldött levelet a skót kormánynak, amelyben súlyos aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy „az intézkedés esetleg negatív hatással lehet a skót tudományra”.

A felhívás válasz nélkül maradt. Nicola Sturgeon, a Skót Nemzeti Párt elnökének szóvivője szemernyi zavar nélkül elismerte, hogy a kormányfő tudományos tanácsadójával nem konzultáltak, mert

„a döntés nem tudományos alapon született”.

A legfontosabb szempont ehelyett az ország mezőgazdasági terményei „tiszta zöld arculatának” megőrzése volt, ahogy az élelmiszerügyi, vidékfejlesztési és környezetvédelmi miniszter kifejtette. Ez a döntés arról szól, hogy az európai országok többsége láthatólag figyelmen kívül hagyja saját szakértőinek a véleményét, ez pedig megszünteti az alapját mindenféle erkölcsi felsőbbrendűségnek a közeledő párizsi éghajlatváltozási konferencián. A genetikai módosításra vonatkozó, világszerte elfogadott konszenzus éppen olyan szilárd, mint az egyetértés abban, hogy a globális felmelegedést az emberi tevékenység okozza. De ezt a kényelmetlen igazságot – mármint azt, hogy a GM növények ugyanolyan biztonságosak, mint a hagyományosan előállított élelmiszerek – mégis figyelmen kívül hagyják, ha ideológiai érdekeket sért.

A tudományos közösség egy új európai valósággal találja magát szemben. Múlt novemberben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Greenpeace és más környezetvédő csoportok lobbizását követően úgy döntött, hogy nem újítja meg Anne Glover professzor tudományos tanácsadói megbízatását.

„Reméljük, hogy Ön, mint bejövő elnök úgy dönt majd, hogy nem nevez ki tudományos tanácsadót”

– írták a környezetvédők. Ne is törődjünk azzal, hogy Glover professzornak a GMO-k biztonságosságára vonatkozó tanácsa a tudományos konszenzust tükrözte. Juncker eleget tett a kérésüknek, remélve, hogy megkönnyíti saját politikai pályafutását. Európának most nincs tudományos főtanácsadója.

Az európai agrobiotechnológiai ágazat haldoklik ebben az ellenséges közegben. A BASF agrobiotechnológiai óriásvállalat még 2012-ben bezárta kapuit Németországban, néhány vállalkozását pedig kedvezőbb éghajlatra, az Egyesült Államokba telepítette. A közszférában az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testülete, a tudomány „közös hangja” 2013-ban így panaszkodott: „Az EU a mezőgazdasági innováció terén lemarad a nemzetközi versenytársak mögött, és ez hatással van az EU tudományos és innovációs célkitűzéseire is.”

Ráadásul a Tanácsadó Testület amiatt is aggódik, hogy az európai GMO-fóbia becsaphatja az ajtót az új technológiák előtt. Például a Crispr néven ismert génszerkesztő eszköz hamarosan nemzetközi méretekben forradalmasítja a genetika területét.

A történelem iróniája, hogy Európa egykor vezető szerepet játszott a biotechnológiában: 1983-ban Marc Van Montagu és Jeff Schell Belgiumban, a Ghenti Egyetemen indította útjára a modern növényi géntechnológiát. Ma ezzel szemben nincs olyan épeszű, a növénynemesítés molekuláris módszerei iránt érdeklődő fiatal tudós, aki a kontinentális Európában választana magának munkahelyet.

Közben pedig a képmutatás uralkodik: az európai állattenyésztők évente több mint 30 millió tonna kukorica- és szója alapú takarmányt importálnak. Az import részben azért is népszerűbb a hazai termékeknél, mert GM növényt tartalmaz, és ezért olcsóbb. Ugyanazoknak a GM tulajdonságoknak, például a herbicidtoleranciának és a rovarrezisztenciának a hazai alkalmazását azonban most széles körben betiltották.

Európa lényegében a kémiát választotta a biológiával szemben: nem lesz képes csökkenteni a gombairtó szerek felhasználását a genetikailag módosított, burgonyavésznek ellenálló burgonya bevezetésével; nem fogja tudni csökkenteni a kipermetezett rovarirtó szerek mennyiségét sem, mivel nem engedélyezi a genetikailag módosított, rovar rezisztens haszonnövények termesztését. Az adatok világosak: az egyik vizsgálat szerint a GM növények termesztésével a kipermetezett rovarirtó szerek mennyisége világszerte 40%-kal csökkent.

Az európai gazdálkodók, akiket az Európai Unió közös mezőgazdasági politikájának (CAP) köszönhetően 50 milliárd USD értékű támogatás védelmez a változások szelétől, megengedhetik maguknak, hogy veszítsenek versenyképességükből. Egy 2011-ben készült felmérés szerint az európai gazdálkodók évente 500 millió és egymilliárd euró közötti jövedelmet veszítettek el azért, mert nem kezdtek el GM növényeket termeszteni. Az egyik korábbi brit mezőgazdasági miniszter tavaly arról panaszkodott, hogy Európa lassanként „a világ mezőgazdasági múzeumává” válik.

Az új GMO-ellenes politika révén Európa eléggé kétes szövetségesek oldalán találja magát. Oroszország büszkén kikiáltotta a GM növények tilalmát. Ugyanígy tett Zimbabwe, ahol az uralmon lévő párt ideológiájának része lett a biotechnológiai cégek nyugati összeesküvési elméletekbe való beépítése. Tobaiwa Mudede, Robert Mugabe elnök cimborája szerint „a szexuális működési zavar nagy probléma az Egyesült Államokban, ahol a férfiak körülbelül 24 évesen, legszebb férfikorukban impotenssé válnak”, amit ő a GM élelmiszereknek tulajdonít.

Magam is tapasztaltam az ilyen propaganda hatásait. Amikor két évvel ezelőtt előadást tartottam Tanzánia egyik vidéki területén, félbeszakított egy organikus farmer, és azt mondta, hogy ő soha nem fog GM növényeket termeszteni. Hogy miért? Azért, mert a GM növények homoszexuálissá tennék a gyermekeit.

Nem csak az autokraták és a bolondok gondolkoznak így. Afrikában sok teljesen józan politikus is Európára tekint iránymutatásért; ha Afrikában utazom, gyakran megkérdezik tőlem, miért vállaljanak kockázatot az afrikaiak olyan ételek fogyasztásával, amelyektől az európaiak elzárkóznak.

Európa példáját követve a Szaharától délre fekvő országok közül jelenleg mindössze egy, Dél-Afrika engedélyezi a GM élelmiszernövények termesztését. Pedig a szárazságtűrő kukoricától kezdve a vírusrezisztens maniókáig számos GM tulajdonság kifejlesztése van folyamatban, amelyek javíthatnák a szegény afrikai gazdálkodók megélhetését.

Jártam alultáplált gyermekek között Tanzániában, akik családja éhezett, mert a maniókatermést elpusztította a barna csíkosságot okozó vírus. Ez különösen fájdalmas volt, mivel nem sokkal korábban Ugandában járva genetikailag módosított kísérleti maniókaültetvényeket láttam, amelyek teljesen rezisztensek voltak a vírusnak. Az éhes gyermekek arca jut eszembe minden alkalommal, amikor európai politikusokat dicsekedni hallok országuk GMO-tilalmával, és azt követelni, hogy a világ többi része is ugyanígy tegyen – ahogy a skót miniszter is tett augusztusban.

Az európai tudatlanok szövetségének köszönhetően tanúi lehetünk, amint a jól tápláltak történelmi igazságtalanságot követnek el az élelmiszerben szűkölködőkön. Ha Európa álláspontja nemzetközi szinten követőkre talál, fennáll a kockázata egy kiemelkedően fontos technológia kiszorításának, egy olyan technológiáé, amelyet mindenképp alkalmaznunk kell ahhoz, hogy az emberiség fenntartható módon elegendő táplálékhoz jusson az egyre nehezebb és kihívásokkal terhesebb jövőben. Csak remélni tudom, hogy a kontinens politikusai észhez térnek, mielőtt még késő lesz.

Mark Lynas a Cornell Szövetség a Tudományért (Cornell Alliance for Science) politikai igazgatója a Cornell Egyetemen, és a nemrég megjelent „Ökomodernista kiáltvány” társszerzője.

Kövesse a New York Times „Vélemények” rovatát a Facebookon és a Twitteren, és iratkozzon fel az Opinion Today (Mai vélemény) hírlevélre.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés