Hírlevél: 2015 Szeptember - Október

Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület (IMBE) szerepvállalása a honi géntechnológia-ellenesség közepette

Dudits Dénes
Hírek, 2015-11-20 22:22:05

Nagy az írástudók felelőssége, hisz vállalniuk kell a tudomány tényeinek közkincsé tételét, és azt, hogy elősegítsék a nemzetközi innováció eredményeinek hazai alkalmazását, különösen akkor, ha a szakmaiságot nélkülöző demagógia igen sikeres az emberek megtévesztésében, félretájékoztatásában. Egy ilyen helyzet tanúi lehetünk Magyarországon, ahol a politikusok a géntechnológiát, mint nemesítési módszert kiátkozzák, törvényekkel tiltják az ún. GMO-k alkalmazását, annak ellenére, hogy például a géntechnológiai módszerekkel nemesített növények a jövőben segíthetnek az aszályok okozta termésveszteségek mérséklésében, a környezetbarát növénytermesztési gyakorlat alkalmazásában, vagy akár az egészséget jobbító élelmiszerek előállításában. Korábban két kutatói kezdeményezésű egyesület alakult Magyarországon a biotechnológiai kutatás, fejlesztés és bioipar eredményeinek megismertetése, és hazai bevezetésük érdekében: a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) 1999-ben, a Pannonian Plant Biotechnology Association (PPBA) 2007-ben kezdte meg tevékenységét. Bár ezeknek a civil kezdeményezéseknek ez ideig csak igen szerény mértékben sikerült ellensúlyozniuk a pártok egyetértésével kormányzati szintre emelt géntechnológia-ellenességet, az várható, hogy a sikeres nemzetközi tapasztalatok a jövőben még megbízhatóbb alapot nyújtanak majd az agrár-biotechnológia valódi szerepének elfogadtatásához mind a közvélemény, mind a döntéshozók előtt. A hatékonyabb működés érdekében a két egyesület egy új, közös szervezet létrehozásáról döntött, és ez év októberében meg fog alakulni az

Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület (IMBE).

Az IMBE önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező civilszervezet, politikamentes kutatói kezdeményezés. Céljai és feladatai érdekében kész együttműködni minden szervezettel, közösséggel, és személlyel, amely, illetve aki a közös célok megvalósítása érdekében munkálkodik.

Az alább kiemelt célok, és aktivitások megalapozottságát megerősíthetik azok a példák, amelyek az alapító egyesületek korábban végzett tevékenységét mutatják be:

(i) A tudomány tényei és a világtendenciák alapján, szakmai alapon elősegíteni, hogy a biotechnológia, különösen a géntechnológia eredményei járuljanak hozzá a magyar agrárium, és az élelmiszeripar fejlődéséhez, versenyképességéhez.

A mai magyar valóságban ezt a célt akár tekinthetjük utópisztikusnak is, de bíznunk kell a körülmények megváltozásában, a biotechnológia eredményei iránti fogadókészség kialakulásában, amit az IMBE minden eszközzel támogatni kíván. Korábban a Balázs Ervin, Dudits Dénes és Sági László szerkesztésében megjelent „Magyar fehér könyv: Genetikailag módosított élőlények (GMO-k) a tények tükrében” (2011) tanulmánykötet 102 hazai tudományos közleményt sorol fel, amelyek 1986 és 2011 közötti években jelentek meg, a hazai kutatások sikerességének, valamint nemzetközi elismertségének igazolásául. Dudits Dénes tanulmányában „Honnan hová tart a zöld agrár-biotechnológia Magyarországon?”(„A növények molekuláris biológiájától a zöld biotechnológiáig”, Fehér Attila szerk., 2014. Akadémiai Kiadó) 20 géntechnológiai szabadalmat ad meg, amelyek magyarországi kutatóműhelyekhez kötődnek. Az itthoni GMO-ellenesség miatt ezeknek a szellemi termékeknek a hazai hasznosulása jelenleg reménytelen. Ugyanakkor találunk sikeres példát a külföldön történő hasznosításra. Világcéggel folytatott együttműködésből született a tengeren túl forgalmazott GM-kukorica (Libertylink®), aminek nemesítése során a szegedi intézetek génbeépítési szabadalma alapján előállított tenyészanyagokat használtak fel.

(ii) Hazai és regionális növényi – haszonállat – mikrobiális szervezetekkel folytatott nemzeti agrár biotechnológiai programok kezdeményezése a kutatások, fejlesztések és innováció elősegítése érdekében, a kutatók közötti kapcsolatok támogatása, a kutatók, valamint a fejlesztésben, és az innovációban érdekelt vállalkozások közötti kapcsolatok támogatása Magyarországon és a Pannon régióban.

Ezzel a céllal kapcsolatosan, példaként említhetjük a BZBE alapító elnöke, Dudits Dénes által koordinált búzakutatási pályázatokat: a Búza Konzorcium (2001-2004): „A hazai búzák adaptációs képességének és termés biztonságának javítása”; a Búzakalász Konzorcium (2004-2007): „A magyar búza aszály-fagytűrésének valamint betegség-ellenállóságának javítása növénynemesítési, genomikai és biotechnológiai módszerekkel”; valamint a „Növényi génforrás” német-magyar közös gabonanemesítési együttműködési projekt a NAP-BIO pályázat keretében (2008-2010). Ezek a programok természetesen nemcsak a molekuláris, géntechnológiai megközelítéseket, de a búzanemesítés valamennyi területét és az agrotechnológiai kutatásokat is érintették.

(iii) A hiteles élettudományi ismeretek terjesztésével a biotechnológia népszerűsítése, gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi hatásainak, hasznosságának ismertetése.

Az áltudományos propaganda cáfolata, vagy a kellően nem igazolt állítások megkérdőjelezése. Az új egyesület folytatni kívánja a „Zöld Biotechnológiai Hírlevél” elektronikus és nyomatott változatban történő megjelentetését „Agrár Biotechnológiai Hírlevél” címmel. Az alapító egyesületeknek több ismeretterjesztő kiadványa szolgálta a tudomány tényeinek, a biotechnológiai fejlesztések eredményeinek bemutatását. Így említhető a „Zöld géntechnológia és agrárinnováció” című könyv (2009, Dudits Dénes szerk.). Továbbá a Magyar Tudomány 2014/10 számában „Liszenkótól a molekuláris növénybiológiáig” címmel, Balázs Ervin szerkesztésében megjelent tanulmányok szintén az ismeretterjesztést segítik.

A géntechnológia ügyeiben való tisztánlátást egyrészt megnehezítik a médiában megjelenő írások, amelyek alaptalanul sulykolják az emberekbe a GM-termékek nagy kockázatát, másrészt a kormányzati kampányok vezetik félre a fogyasztókat. Legutóbb a „GMO-mentes tej” körül zajló komédia bizonyította, mennyire nem érdekesek a tények, az a fontos hogy a vásárlók féljenek, és megvegyék csak a címkéjében más, de drágább terméket. Az nem zavarja a kezdeményezőket, hogy az állattenyésztők tapasztalata cáfolja a kormányzati kampány alaptételét, hiszen 2000 és 2011 között mintegy 100 milliárd haszonállatot több nemzedéken keresztül etettek főként GM-szója tartalmú takarmánnyal, és sem a termelékenységben, sem az állatok egészségében nem tapasztaltak káros változást (Dudits Dénes: „A GMO-mentes tej komikuma” Figyelő, 2015/17).

(iv) A biotechnológia és géntechnológia oktatásának szakmai támogatása valamennyi képzési szinten.

A számos program közül érdemes megemlíteni a PPBA által Magyarországon, illetve a régióban szervezett munkaértekezleteket, konferenciákat, amelyeken elsősorban PhD hallgatók vettek részt, így többek között legutóbb a Pannonian Plant Biotechnology Workshop „Integration fundamental research into the practical agriculture” (Ljubljana, Slovenia, June, 2015).

Bármennyire erős idehaza, de talán Európa-szerte a géntechnológia ellenes propaganda, a tudományos felismeréseknek, az innovatív fejlesztéseknek nem lehet hosszú távon gátat szabni, így előbb vagy utóbb alkalmazkodni fogunk a világ más részein zajló innovatív folyamatokhoz, melyekkel a géntechnológia, a biotechnológia versenyképességet meghatározó tényezővé válik a mezőgazdaságban is. Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület ebben a folyamatban kívánja nemzeti érdekeinket szolgálni.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés