Hírlevél: 2015 Szeptember - Október

Nyugtató szavak a félelmetes GMO-ról

Venetianer Pál, az MTA rendes tagja
Hírek, 2015-11-20 12:33:24

De szép volna, ha egy tudományosan képzett olvasótáborral rendelkező lapba egyszerű ismeretterjesztésként lehetne írni arról, hogy mit is jelent az a kifejezés, hogy „genetikailag módosított élőlény”. Ez igen egyszerű feladat is volna, szinte egyetlen bekezdéssel elintézhető. Minthogy azonban e kérdés körül világszerte viharos politikai és társadalmi viták zajlanak, amelyben a vitatkozók olykor félelmetes tudatlanságról és dogmatikus előítéletességről tesznek tanúbizonyságot, nem elkerülhető a legfontosabb ellenérvek közül legalább néhánynak az ismertetése és kritikai vizsgálata. De mielőtt erre rátérnék, intézzük el az egyszerű ismeretterjesztést.

Image Text

Nyilván minden olvasó tudja, hogy valamennyi földi élőlény örökletes információját egy egyszerű lineáris polimermolekula a DNS határozza meg. A DNS-t alkotó négyféle monomer, a négy nukleotid sorrendje kódolja ezt az információt, mint egy számítógépes program. A kód – azaz a rejtjelkulcs, amely a négy elem sorrendjében megfogalmazott üzenetet „lefordítja” a fehérjék húsz különböző elemből (aminosavból) álló nyelvére – szintén azonos minden élőlényben, és (többé-kevésbé) azonosan működik a leolvasó-fordító apparátus is. Némi leegyszerűsítéssel azt is mondhatjuk, hogy a DNS-molekula meghatározott szakaszai, hasonlattal: a program egyes sorai, – azonosnak tekinthetők a génekkel, az átöröklés egységeivel. Ebből az is következik, hogy a gének az élővilágban csereszabatosak. Ezt elvben már régen így gondolták a biológusok, kísérletesen azonban a négy évtizede megszületett, magyarul köznyelven „génsebészet”-nek nevezett eljárás megszületése bizonyította be.

Alapjában véve ez egy egyszerű biokémiai technika, amelyet az tett lehetővé, hogy sikerült módszert találni a DNS-molekulák meghatározott pontokon történő, specifikus elvágására. Minthogy a töredékek összekapcsolására is volt lehetőség, meg lehetett csinálni a DNS-el in vitro, laboratóriumban azt, amit a technikusok a film- vagy videoszalaggal. Egyes szakaszokat kivágni és beilleszteni más DNS-molekulákba. Baktériumokba már korábban is tudtak bevinni kívülről úgy DNS-t, hogy az részévé vált a baktérium saját örökletes anyagának, tehát kipróbálható volt – sikerrel –, hogy egy baktérium egyetlen génjét átvigyék egy másikba. Egy évtizeddel később sikerült ezt a trükköt magasabb rendű élőlényekben, állatokban és növényekben is megvalósítani. Az ily módon idegen génekkel felruházott szervezeteket nevezik GMO-nak („genetically modified organism”).

Az azóta elmúlt évtizedek során a génsebészeti technika minden élettudományi kutatás nélkülözhetetlen eszközévé vált és széles körű alkalmazásra talált a gyógyszer-, élelmiszer-, és vegyipar számos területén. Ezeket a felhasználási módokat a társadalom ma már világszerte elfogadja. Az először két évtizede realizált mezőgazdasági alkalmazások azonban igen heves társadalmi-politikai vitákat, ellenállást váltottak ki. Mielőtt ennek tárgyalására rátérnénk érdemes leszögezni, hogy e technológia lehetőségeit mind ellenfelei, mind hívei hajlamosak túlbecsülni.

Image Text

Az kétségtelenül igaz, hogy a DNS in vitro átszabásának, manipulálásának lehetőségei szinte korlátlanok. Ezzel szemben a DNS élő sejtbe való bejuttatásának jelentős nehézségei, korlátai vannak és sikeres bejuttatás esetén sem mindig biztos a bevitt idegen gén(ek) működése, és e működés kompatibilitása az akceptor (fogadó) szervezet normális életével. Szó sincs tehát arról, hogy a kutatók tetszés szerinti gólemeket, sellőket vagy más kimérákat tudnának előállítani. Mindig csak egy (kivételesen 2-3 gén) bejuttatásáról lehet szó. Ezért is van az, hogy noha ma a világon már 18 millió gazda, 28 országban, 181 millió hektáron termel GM növényt, e jelentős elterjedtség igen szűk választékot takar. Nagy területen mindössze öt kultúrnövényt (szója, kukorica, gyapot, repce, cukorrépa) termelnek és ezek mindössze kétféle új tulajdonsággal lehetnek felruházva (különböző gyomirtó szerek, illetve különböző rovarkártevők elleni védelem képessége). Semmi alapja sincs tehát annak a széles körben elterjedt hiedelemnek, hogy bármely különös formájú vagy méretű zöldségre, gyümölcsre ráfogják, hogy bizonyára génmanipulált.

A GMO-mezőgazdaság elleni érvek felsorolása és részletes tárgyalása köteteket igényelne, de valójában ez azért is szükségtelen, mert a kifogások nagyobbik része egyáltalán nem specifikusan a géntechnológia ellen irányul. A gazdasági-politikai érvek például (amelyek a multinacionális cégeket, a globalizációt vagy az USA gazdasági imperializmusát célozzák meg) igazságtartalmuktól függetlenül éppúgy elhangozhatnak a nem GM vetőmagtermeléssel, a gyógyszeriparral vagy az informatikával kapcsolatban. Kevesen tudják például, hogy az ellenfelek által patás ördögnek tekintett Pioneer és Monsanto multinacionális cégektől vásárolják a magyar gazdák a nem GM kukorica-vetőmag több mint 90%-át. Ugyancsak nem releváns a géntechnológiával kialakított tulajdonság veszélyeinek emlegetése (például, hogy a beültetett gén átkerülhet a nem GM fajtársra, vagy hogy a megcélzott rovarkártevőben idővel kialakul a rezisztencia a növény által termelt toxinnal szemben), mert ezek a (valóban létező) lehetőségek akkor is fennállnak, ha a kérdéses tulajdonságot hagyományos nemesítés alakította ki vagy természetesen fordul elő (mindkettőre bőven van példa).

Image Text

Mik tehát azok a leggyakrabban hangoztatott érvek, amelyek valóban specifikusan a génsebészeti technikával előállított organizmusokra vonatkoznak? A közvélemény, az „utca embere” elsősorban a GMO-élelmiszerek biztonsága miatt aggódik. „Ne legyenek idegen gének a fogyasztott növényekben!” Azt ugyan komolyabb vitákban nem szokás hangoztatni, hogy az idegen gén önmagában ártalmas (hiszen ha ez igaz lenne, akkor az egyedül ajánlható táplálkozás a kannibalizmus volna), azt azonban igen, hogy a bevitt gén szabályozása, működésmódja, valamiképpen veszélyt jelenthet. Jelenlegi biológiai ismereteink szerint ugyan semmilyen racionális magyarázat nincs e „veszély” mibenlétére, realitására, és ilyen magyarázatot egyetlen kritikus sem tudott produkálni, de ezek az ismeretek valóban hiányosak lehetnek, tehát a kérdés megnyugtatóan csak kísérleti vizsgálatokkal eldönthető.

Az ellenzők kevesellni szokták az elvégzett kísérleteket. Nos, egy összesítés 2012-ig bezárólag 1783 a GMO-k biztonságára vonatkozó közleményt talált az irodalomban, ezek közül 770 foglalkozott az élelmiszer-biztonsággal (ismét ellentétben a kritikusok állításaival: ezeknek jelentős hányada nem a gyártó cégektől, hanem független kutatóktól származott). Az elmúlt két évtized során mindössze 5 (öt!) olyan közlemény jelent meg, amelyek GMO-val etetett állatoknál káros hatásról számoltak be. Ezek természetesen „headline news”-ként mind azonnal bejárták a világsajtót, míg az e közleményeket cáfoló számtalan kritika, kontrollvizsgálat, illetve ellenbizonyíték nem kapott nyilvánosságot a populáris médiumokban. Bátran kijelenthető, hogy egyetlen, szakmailag hitelesnek tekinthető, reprodukálható vizsgálat sem mutatott ki eddig semmiféle káros hatást. Ehhez hozzá kell tenni, hogy két évtizede emberek százmilliói és háziállatok milliárdjai fogyasztanak rendszeresen GM növényeket, illetve azokból származó élelmiszereket, illetve takarmányokat és soha semmiféle egészségkárosodásra utaló adat nem került elő.

Image Text

Egy másik érv az, hogy az idegen gén beépülésének helye nem irányítható pontosan, ha rossz helyre épül be, ez megbéníthat fontos géneket, vagy fokozott működésre késztethet másokat. Az sem kizárható, hogy a beépülés során nem tervezett átrendezések történhetnek a genomban, új mutációk keletkezhetnek. Ezek az állítások igazak, értékelésükhöz azonban tudni kell, hogy a rossz helyre történő beépülés csak a kutató eredményességét csökkenti, ugyanis a fejlesztés során csak azokat a sejteket válogatják ki, ahol ilyen esemény nem történt. Ma már az új DNS-szekvenáló technikáknak hála, a forgalomba kerülő fajtáknál meghatározzák a DNS-szekvenciát a beépült gén körül. Átrendezések és új mutációk pedig a természetes szaporodás, a hagyományos nemesítés során is történhetnek. Semmilyen adat nem utal arra, hogy a génsebészeti eljárás ezek előfordulási valószínűségét növeli.

Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy egy GM kukorica és annak nem GMO változata között DNS-szinten jóval kisebb a különbség, mint két különböző nemesített nem GMO fajta között. Minthogy a jelenlegi törvényi szabályozás rendkívül sokoldalú vizsgálatokat követel meg az új GMO fajtáknál, amelyeket nem követelnek meg a hagyományosan nemesítetteknél, kimondható, hogy a GMO fajták minden szempontból biztonságosabbak, mint a hagyományosan nemesítettek. Ugyanez vonatkozik arra az érvre is, hogy az idegen gén által kódolt fehérje allergiás reakciót válthat ki a fogyasztónál. Ez a lehetőség elvileg nem kizárható, de tekintve, hogy a GM növényeket vizsgálják allergenicitásra, míg a hagyományosan nemesítetteket nem, biztosan állítható, hogy ez a veszély is sokkal kisebb a GM-növényeknél, mint a hagyományosan nemesítetteknél.

Végül felmerülhet a kérdés, hogy ha nincs is veszélye a GM növényeknek, mi az előnyük? A fogyasztó számára ugyanis a jelenleg forgalomban lévő GM növények semmilyen előnyt nem kínálnak. A termelőknek, gazdáknak viszont igen. Egy 2014-ben végzett metaanalízis 150 vizsgálat összesítésével megállapította, hogy a GM növények termelése 37%-kal csökkentette a rovarirtó vegyszerek használatát, 22%-kal növelte a terméshozamokat, és 68%-kal növelte a gazdák nyereségét. És az emberiségnek? Egyetlen évben (2013) 28 milliárd kilogrammal csökkentették a széndioxid-kibocsájtást, ami 12,4 millió autó által egy év alatt kibocsájtott széndioxiddal egyenértékű.

Image Text

A GMO-problematikát tárgyaló cikkben feltétlenül indokolt arra is kitérni, hogy a tudomány fejlődése hamarosan elavulttá fog tenni sok erről szóló vitát. Az utóbbi évtizedekben ugyanis több olyan módszert dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik a DNS in vivo, élő sejtekben történő, specifikus és irányított módosítását, tetszőleges pontmutációk előidézését. A legnagyobb jelentőségű ezek között a 2012-ben leközölt CRISPR-Cas9 elnevezésű technika, amely példátlan gyorsasággal terjedt el a világon. Lényege az, hogy a manipulálandó sejtbe bejuttatnak egy rövid szintetikus RNS-molekulát, amelynek szerkezete komplementer a DNS módosítandó szakaszával. Ez a „vezető-RNS” odaviszi a Cas9 nevű DNS-hasító enzimet a kérdéses szakaszhoz és az enzim ott elvágja a DNS-t. Ezután az endogén DNS-helyreállító mechanizmusok – szintén a vezető-RNS segítségével - úgy reparálják a DNS-t, hogy abban ott legyen a kívánt pontmutáció. (a CRISPR betűszó jelentése: „clustered regularly interspersed short palindromic repeats”, csak a technológia felfedezésének eredetére utal). J

Jelenleg e módszer lehetséges emberi alkalmazásának problémái állnak az etikai viták gyújtópontjában, de mikroorganizmusok, állatok és növények esetében már nagyon sokan használták sikerrel. Tekintettel arra, hogy a közforgalomban lévő GM növények között vannak olyanok, amelyekben a beültetett idegen gén és az akceptor szervezet homológ génje között mindössze egyetlen pontmutáció a különbség, nyilvánvaló, hogy ilyen konstrukciót elő lehet állítani (és elő is állítottak) a fenti technológiával, idegen gén beültetése nélkül. Ez pedig felveti a kérdést, hogy vonatkoznak-e az így előállított növényre a GMO-kra megalkotott törvényi korlátozások, illetve elvi ellenvetések.

A magyar (és a legtöbb külföldi) GMO-törvény ugyanis explicite úgy definiálja a GMO-kat, hogy azokban más szervezetből származó, vagy szintetikusan előállított DNS van, azaz törvény szerint a CRISPR-Cas9 technikával mutagenizált növény nem GMO, noha mind nyelvileg, mind tartalmilag „génmódosított élőlény”. Jelenleg ilyenek még nincsenek közforgalomban, mert a cégek kivárnak, nem akarják kitenni magukat olyan támadásoknak, hogy kizárólag a törvények megkerülése céljából alkalmazták az új technológiát. Előbb-utóbb azonban a GMO ellen harcoló aktivistáknak és politikusoknak szint kell vallani, hogy üldözendő vagy tolerálható-e az új módszer.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés