A Séralini-kísérlet kritikája – A GM-érme két oldala

Nagy-Radics Bernadett
Cáfolatok, 2012-11-05 12:32:00

Image Text

A francia Biotechnológiai Főtanács elutasítja az NK603 jelű kukoricával végzett etetési kísérletet

Immár másfél hónapja, hogy egy friss botrány újrafűtötte a génmódosított növények körüli vitát, elsősorban Európában. Daganatos patkányok képei járták be a sajtót, a média napokig korbácsolta az indulatokat a “rákot okozó GMO-k” körül. Miközben a bulvárhullám lecsengett, elkezdtek sorjázni a szakmai vélemények, tudományos kritikák a G. E. Séralini és munkacsoportja által publikált munkáról. Az élettudományok területén dolgozó és megszólaló kutatók döntő többsége – vérmérsékletétől függő stílusban – kétségbe vonja e munka eredményeit. Ebbe a sorba illeszkedik a francia Biotechnológiai Főtanács álláspontja is, mely egyértelműen elutasítja, hogy az NK603 jelű kukoricával végzett etetési kísérletetek következtetés-levonására alkalmasak lennének.

A francia biobiztonsági testület, a Biotechnológiai Főtanács, valamint a Nemzeti Egészségbiztonsági Felügyelet, az Anses egyöntetűen elutasította azt a közelmúltban napvilágot látott állítást, mely az NK603 jelű, genetikailag módosított, glifozát-toleráns kukorica egészségkárosító hatásáról számol be.

A Francia Tudományos Akadémia egy hivatalos nyilatkozatban több aspektusból is vizsgálja a G. E. Séralini és munkacsoportja által a közelmúltban nyilvánosság elé tárt kutatási eredményeket, bírálva a publikáció tartalmi és formai kivitelezését, valamint a cikk közzétételének körülményeit is.

Tudományos szempontok

„A publikációt ért legnagyobb kritika, hogy Séralini és csoportja mindkét nemből összesen 10-10 patkányt vizsgált a kezelések során” – írja a Nature. Ugyan a korábbi toxicitási vizsgálatok alkalmával szintén nemenként 10-10 egyedet vontak megfigyelés alá (többek között a Monsanto saját, NK603-as GM kukoricán végzett tesztjei estében is), ez az egyedszám az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) megállapítása szerint a patkányok rövid (90 napos) megfigyelésére alkalmas. A választás magyarázata az említett esetekben a patkányok életkora, hiszen a fiatal állatok esetében kizárhatóak az öregedés eltérő üteméből, illetve az egyéb korfüggő megbetegedésekből adódó eltérések.

A Séralini által végzett kutatásra azonban – melynek fő erőssége, hogy a patkányok közel teljes élethosszát felöleli – más javaslatot olvashatunk. Ilyen hosszú időtartamú (2 éves) kísérletek kivitelezéséhez az OECD véleménye szerint nem elegendő nemenként 10-10 kísérleti állat. Toxicitási vizsgálatokhoz 20-20, míg karcinogenitás megállapításához legalább 50-50 egyed megfigyelését javasolják az eredmények értékelhetősége érdekében.

Továbbá az sem elhanyagolható tény, hogy Séralini és csoportja egy olyan mutáns patkányfajtával dolgozott (Sprague-Dawley), mely bizonyítottan hajlamos spontán tumorosodásra. „A Harlan laboratórium által szolgáltatott adatok az mutatják – a kísérletben használt patkányok ebből a laborból származnak –, hogy a hímeknek csak egyharmada, a nőstényeknek pedig kevesebb mint a fele éri meg a 104 hetes (2 éves) életkort.” Összehasonlításképp a cikk azt is megemlíti, hogy egy másik fajta (Han Wistar), hasonlóan normál körülmények között ehhez képest 70%-os arányban túléli a kétéves kort, miközben kevesebb spontán tumor is keletkezik bennük.

Az OECD irányelvei szerint a Séralini és csoportja által végzett és ehhez hasonló kísérletekben a vizsgált állatok legalább 50%-ának el kell érnie a kísérletben kitűzött életkort – jelen esetben a 104 hetet –, rosszabb túlélési arány esetében pedig az állatok számát nemenként 50-ről 65-re kell emelni. A kutatáshoz választott fajta azonban nemcsak nem teljesíti a fenti kitételt, de a csoport által vizsgált, nemenként 10-10 állat messze elmarad a statisztikailag értékelhető egyedszámtól.

Etikai aspektusok

A Francia Tudományos Akadémia emellett kitér az írók felelősségére is: „...a 'rák' és 'rák kialakulás' kifejezések sehol sem jelennek meg Séralini cikkében, a használt 'tumor' szó azonban zavaró, mivel ezek hallatán mindenki a rákra gondol, és a média is ezt a szót vette át” – írja közleményében.

Felveti azt is, hogy a tudós társadalom részéről elítélendő, ha egy kutató vagy egy kutatócsoport a hírnevét általános félelemkeltésre használja fel. Ennek jelentősége igen komoly, hiszen a patkányetetési vizsgálatok eredményeit, valamit a levont következtetéseket az EFSA hivatalos közleményében elégtelennek és megalapozatlannak ítélte, a médiában azonban futótűzként terjedt a rémhír.

A témában kevéssé tájékozott közönség információ híján nem vizsgálhatja felül a megjelent írás állításait, ezért az a cikket engedélyezők, valamint az újságírók feladata, felelőssége megtenni.

A szóban forgó eset azonban ebből a szempontból is kirívó. A szerzők olyan megállapodást kötöttek az újságírókkal, melynek értelmében komoly következményekkel járt volna, ha azok még a cikk közzététele előtt független kutatók véleményét kérik az írásról. „A kutatás több millió eurós költsége kártérítésként az újságot terheli, amennyiben az idő előtti nyilvánosságra hozatal miatt a tanulmány kibocsátása megkérdőjeleződik” – idézi a Nature.

A szerző, G. E. Séralini feltételezhetően már az írás publikálása előtt is tisztában volt azzal, hogy tanulmánya nem áll biztos alapokon. Éppen ezért nem kockáztathatta meg, hogy a szerzeményt még azelőtt véleményezzék hozzáértők, hogy az a nyilvánosság elé kerülne, és ezzel tovább súlyosbíthatná a GMO-k negatív megítélését Európában és a világban.

Séralini azonban kihúzott háttal tűri a tanulmányát ért bírálatokat és negatív kritikákat, hiszen a kutatásról írt könyve óriási sikereket arat a géntechnológia ellenzői és a rosszul levont következtetésekkel megvezethető társadalom körében.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés