Hírlevél: 2015 Július - Augusztus

Az EU takarmánypiaca a szójaimport szorításában

Agro Napló
Hírek, 2015-07-23 14:24:00

A szója globális termelése 250–300 millió tonna között mozgott az elmúlt években. Ebből a három meghatározó ország, az USA, Brazília és Argentína a világtermelés csaknem 85%-át állítja elő. Említést érdemel még Kína és India szójatermelése.

A megtermelt szója egyharmada kerül a nemzetközi piacra, ahol az USA, Argentína és Brazília részesedése 90% körül alakul. Kína a világ első számú szójaimportőre, 2013/2014-ben közel 70 millió tonna szóját importált (a világkereskedelem 65%-át, szójaimportjának 95%-a GM szója), ami a Közösség importjának közel hatszorosa. Az EU-28 11%-os részesedése a szója világimportjából a jövőben tovább csökkenhet az állattenyésztés kibocsátásának visszaesésével és Kína növekvő importjával (1. táblázat). Kína és India kivételével a többi szójatermelő és -exportáló ország átállt a GM szója termesztésére. Ismeretes, hogy az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában a GM szójabab részesedése a vetésterületből 2014-ben elérte a 89–98%-ot.

Image Text

A szójaliszt globális termelése 170–190 millió tonna között változott az elmúlt években. A négy legnagyobb termelő, nevezetesen Kína, az USA, Argentína és Brazília a világtermelés közel 80%-át állítja elő. Megemlíthető még India szójaliszt termelése. Az előállított szójaliszt egyharmada kerül a világkereskedelembe, ahol az USA, Argentína és Brazília részesedése 80%. A szójaliszt világkereskedelme a szójababéhoz hasonló képet mutat: Argentína, Brazília és az USA a szójaliszt globális kivitelének 80%-át adja. Az EU 30%-os részesedése a globális szójalisztimportból jelentősnek mondható, de a behozatal stagnálásával, illetve csökkenésével számolhatunk az állati eredetű termékek előállításának visszaesése esetén (2. táblázat)

Image Text

Az EUtakarmány-alapanyag importja

2013-ban az Európai Unió 13 millió tonna körüli szójabab-behozatalának 65%-a Brazíliából és az USAból származott, a Paraguayból származó behozatallal együtt a három exportőr ország részesedése 80%. A közel 18 millió tonna körüli szójalisztimport több mint 90%-a Argentínából, Brazíliából és az USA-ból érkezett. Összességében a Közösség szójabab- és szójaliszt-behozatalának 80-90%-a világ három legnagyobb szójatermelőjétől – az USA, Brazília és Argentína – ésParaguayból származik (3. táblázat). Az import forrásai tekintetében nincs igazán alternatíva.

Image Text

Az EU szójaliszt felhasználása 2013-ban 28 millió tonnát tett ki, ebből 18 millió tonna volt az import. A 13 millió tonna importált és 1,5 millió tonna saját termelésű szójabab feldolgozásából pedig 10 millió tonna szójaliszt készült. Megjegyzendő, hogy az EU-ban előállított szójaliszt legalább 90%-a takarmánycélú felhasználásra megy. Az Európai Unió évtizedek óta képtelen saját termelésből kielégíteni a magas fehérjetartalmú takarmányok iránti belső igényét, a fehérjetakarmányok túlnyomó része Dél- és Észak-Amerikából érkezik, ahol az exportőr országok már számottevő arányban termelnek géntechnológiával módosított szójababot és repcét. A hüvelyes növények nevezetesen a takarmányborsó és bab termelése évente mindössze 2,2 és 2,5 millió tonna között mozog (ADMGermany, 2015).

Az EU állattenyésztése évi 470 millió tonna takarmányt fogyaszt. Ebből 230 millió tonna a gazdaságban előállított tömegtakarmány, 154 millió tonna keveréktakarmány, 53 millió tonna a gazdaságban termelt gabona és egyéb vásárolt takarmány-alapanyag, beleértve a szójalisztet is. 2013-ban 154 millió tonna takarmány-alapanyagot használtak fel az EU-ban, ebből a takarmánygabona aránya 49%, azaz 75 millió tonna volt. A takarmánygabona mellett közel 70 millió tonnát tett ki a fehérjehordozó alapanyag, ebből 42 millió tonnát (27%) az olajosmagliszt és 18 millió tonnát (12%) az élelmiszer- és bioetanol-ipar mellékterméke.

Image Text

A szemes fehérjenövények (hüvelyes növények) volumene csupán 2,1 millió tonnát (1%) ért el (FEFAC, 2014). Megfigyelhető, hogy a bioetanol gyártás melléktermékének, a DDGS növekvő felhasználásával párhuzamosan csökken a szója és szójaliszt behozatala. A takarmány-alapanyag importhányada 43 millió tonna volt, ebből a takarmánygabona 12 millió tonna. A takarmánygabona nélkül kalkulálva az alapanyagok 40%-a volt az importhányad. A behozott legfontosabb fehérjetakarmányok körébe tartozik az olajosmagliszt (24 millió tonna), ennek közel 60%-át importálják. Emellett a 13 millió tonna importált szójababból 10 millió tonna szójaliszt készült az EU-ban, vagyis szójaliszt-egyenértékben kifejezve az olajosmagliszt importhányada megközelíti a 80%-ot (4. táblázat, 1. ábra).

Image Text

A 28 millió tonna szójaliszt (ebből 1 millió tonna készült az EU-ban termelt szójából) mellett 14 millió tonna napraforgó- és repcedarát (ennek 25%-a az import aránya) használtak fel keveréktakarmány előállításra, vagyis kétszer annyi szójalisztet, mint repce- és napraforgódarát. A fehérjetakarmány 61%-át a szójaliszt és közel 28%-át a repce- és napraforgódara jelenti (2. ábra). 2000–2012 között az EU önellátottsága fehérjehordozó alapanyagokból 23–33% között változott (3. ábra) . Míg például a szója és szójaliszt esetében az önellátottság csupán 3%, a repce- és napraforgódaránál azonban már eléri 75%-ot *(5. táblázat).

Image Text

A GM szója 82%-os aránya a globális szója vetésterületből kihat a GMO-mentes (pontosabban az EUban jelölésre nem kötelezett, vagy GMO-mentes standard) szójaliszt nemzetközi kereskedelmére. A fő szója- és szójaliszt exportőr országokban a GM szója részesedése a szója vetésterületében már 89–99% között mozog (James, 2014). A jelölésre nem kötelezett szójaliszt költsége ugyanis magasabb, mert termelésére,tárolására és szállítására szigorú előírások vonatkoznak a keresztszennyeződés elkerülése érdekében. Jelenleg Brazília az egyetlen mérvadó, GMO-mentes szóját vagy szójalisztet exportáló ország.

Brazíliában (és más szójaexportőr országokban) a GMO-mentes szója termelése többletköltséget jelent a gazdáknak, amit a termelői árakban érvényesítenek. A visszaszoruló „hagyományos” szójabab termelésének, kezelésének és szállításának többletköltsége is érvényesül az árakban. A GM szója termelésének növekedésével a jelölésre nem kötelezett szójalisztért fizetett felár ugrásszerűen emelkedett: 2004-ben a prémium tonnánként 5 dollár, 2005-ben és 2006-ban már 10 dollár volt, míg 2007 óta a csökkenő kínálat miatt tonnánként 60–120 dollárral kellett többet fizetni. A GM fajták területének növekedésével az árkülönbség az utóbbi években fokozatosan emelkedett.

Image Text

A világpiacon fokozatosan csökken a GMO-mentes jelöléssel ellátott szója értékesítése. A nemzetközi kereskedelemben kevesebb GMO-mentes szóját értékesítenek, mint amennyit exportcélra előállítanak, mivel a felárral nem értékesíthető GMO-mentes szóját GM szójával összekeverve „genetikailag módosított” szójaként forgalmazzák. Az EU-ban mindössze 10–15%-a jelölésre nem kötelezett szójalisztet használnak fel a takarmánykeverék-gyártásban (évi 3-4 millió tonna). A baromfiágazatban ez az arány 17%, a szarvasmarha esetében 9%, a sertésnél pedig csak 2%. Gyakorlatilag egyfajta réspiaci termékről van szó, amelynek fenntartása nagyon korlátozott, egyrészt a növekvő költségek, másrészt a csökkenő kereslet miatt (FEFAC, 2013).

Az EU szójaimportjában a GM szója aránya tehát 85–90% között változik, ennek legnagyobb részét keveréktakarmány előállítására használják (FEFAC, 2013). A vendéglátóiparban is folyamatosan nő a GM szójaolaj felhasználása. Tévhit, ha az élelmiszer-ellátási lánc GMO-mentességéről beszélünk. A GM szója behozatala ugyanis legális, ha az adott GM szójafajta kereskedelmi forgalmazását engedélyezte az EU. Az élelmiszer-kereskedelmi láncok polcain szinte alig lehet GMO szennyeződéstől mentes élelmiszert találni, ezért nem célszerű GMO-mentes, hanem sokkal inkább jelölésre nem kötelezett (GMO-mentes standard) kínálatról beszélni.

Image Text

A jövőben a világ mind több országában fognak GM növényeket termelni és forgalmazni, függetlenül attól, hogy az EU egyáltalán engedélyezi-e azokat vagy sem. Az engedélyezési eljárásnál egyes országok egyre kevésbé (USA, Argentína és Brazília) veszik figyelembe az uniós exportpiacra gyakorolt hatást. Az EU-ban nem, de az exportőr országokban engedélyezett GM növények kiterjedt termesztésével a jövőben egyre komolyabb, gyakoribb kereskedelmi akadályokra számíthatunk a nemzetközi kereskedelemben. Sőt, egyre több növény esetében ugyanis a becslések szerint a szántóföldi kísérleti stádiumban lévő 71 újabb GM növényfajta (vektor konstrukció) a következő 5–10 évben köztermesztésbe kerülhet. Ebbe a körbe tartozik az alma, banán, manióka, csicseriborsó, takarmányborsó, mustár, rizs, burgonya, cukornád, búza, és földimogyoró is (James, 2014).

Az Európai Unió jelentősége a szója és szójaliszt globális kereskedelmében csökken: az évi 13 millió tonna szója és 20 millió tonna szójaliszt importja a nemzetközi forgalomnak 11, illetve 30%-át képviseli. Ezzel szemben Kína évi 69 millió tonna körüli szójaimportja már a volumen 65%-át teszi ki. Ázsia, elsősorban Kína növekvő kereslete egyben azt is jelenti, hogy Argentína és Brazília számára egyre kevésbé lesz fontos az EU piaca (ADM Germany, 2015). Az EU-ban a tagállamok hatáskörébe került a GM növények termesztésének engedélyezése, ezzel szemben a GM növények kereskedelmének engedélyezése továbbra is uniós hatáskör maradt. 2015 februárjában elfogadták azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden uniós tagállam maga döntse el, hogy engedélyezi-e a területén a genetikailag módosított organizmusok (GMO) köztermesztését. GMO-k uniós engedélyezési szabályai 2014 első felében kerültek ismét reflektorfénybe.

Image Text

Egy-egy GMO-ról az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA) és két illetékes bizottságnak kell döntenie. Ha az EFSA támogatja és a bizottságok nem ellenzik, akkor az Európai Bizottság köteles kiadni a termesztési engedélyt, amely az egész Európai Unióra érvényes. Ez alól csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával bújhatnak ki a tagállamok. Az új jogszabály az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák a GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak (European Union, 2015).

Az USA számára átmenetileg elfogadható lehet a GM növények termesztésének és kereskedelmének eltérő uniós szabályozása, mert a GMnövények termesztését engedélyező tagországok, így például Spanyolország kedvező tapasztalatai követendő példát jelenthetnek más tagországok számára. A nemzetközi kereskedelem képviselőinek és a GM növények termelőinek egyelőre elfogadhatónak tűnik az újabb GM növények kereskedelmének gyorsabb engedélyezési eljárása az EUban, a GM vetőmagot forgalmazó vállalatoknak azonban nem, mert legfeljebb a GM növények termesztését engedélyező tagországokban erősíthetik tovább jelenlétüket. egyre kevésbé fogadja el az USA, főleg ha az EU a GM termékek forgalmazására is kiterjesztené a tagországi hatáskört.

Popp József – Fári Miklós – Harangi-RákosMónika – Dudits Dénes

Image Text


Hivatkozások:

ADM Germany (2015): Market Review January 2015. Outlook for the Agricultural Markets in 2015. ADM Germany GmbH. 16 p.

European Union (2015): Directive of the European Parliament and of the Council of amending directive 2001/18/ec as regards the possibility for the member states to restrict or prohibit the cultivation of genetically modified organisms (gmos) in their territory, Brussels, 18 February 2015, PE-CONS 1/15

FEFAC (2013): The feed chain in action. XXVI FEFAC Congress 2013. Federation Europeenne Des Fabricants D'aliments Composes Pour Animaux; (European Feed Manufacturers Federation). Brussels. 39 p.

FEFAC (2014): Feed and food. Statistical yearbook 2013. Federation Europeenne Des Fabricants D'aliments Composes Pour Animaux; (European Feed Manufacturers Federation). 66 p.

FEFAC (2015): EU missing GM import authorizations: a ticking bomb. Join statement by COCERAL, FEDIOL, FEFAC, Brussels, 5 February 2015, http://www.fefac.eu/news.aspx?CategoryID= 2063&EntryID=19256

James, C (2014): Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops: 2014, International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications (IS AAA). Ithaca, NY. USA

Oil World (2014): Oil World Annual 2014, 30 May, 2014.

Az eredeti cikk megtekinthető:: Agro Napló XIX. évfolyam, 2015/6. szám 88-90. oldal

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés