Afrikaiak aflatoxin-rezisztens kukoricán dolgoznak

Emily Unglesbee, a DTN állandó riportere
Hírek, 2015-06-14 15:10:00

2015. május 1.

Kenyai tudósok a „gazdanövény indukálta géncsendesítés” géntechnológiai módszerét alkalmazzák olyan kukoricanövények előállítására, amelyek ellenállnak az aflatoxin felhalmozódásának. Az aflatoxinok az Aspergillus gombák termelte veszélyes toxincsoport. Az afrikai gazdálkodóknak nem sikerült megfékezniük a gombát, és a cikk szerint a Szaharától délre számos, a kukoricát alapélelmiszerként fogyasztó közösség lett fokozódó mértékben kitéve a toxin hatásának. A kutatóknak a géncsendesítés módszerével sikerült olyan transzgenikus kukoricanövényeket előállítaniuk, amelyekben egy Kelet-Kenyában otthonos Aspergillus gombatörzs fertőzése után az aflatoxinszint tizennégyszeres csökkenést mutatott.

Ez az eredmény sajnos nem volt egyértelmű győzelem: a transzgenikus kukoricacsövek törpenövés jeleit mutatták, és kevesebb szem volt rajtuk. A kutatók úgy vélik, hogy ez célba nem vett gének akaratlan csendesítésének lehet a következménye. Ennek ellenére fenntartották optimizmusukat, és azt a következtetést vonták le, hogy a gazdanövény indukálta géncsendesítés módszere „nagy lehetőségeket rejt aflatoxin-rezisztens növényi germoplazmák kialakítására afrikai felhasználásra, ahol a gazdálkodók a germoplazma beszerzésén kívül nem képesek más beruházásra.”

A cikk itt olvasható: Springer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés