Hírlevél: 2015 Július - Augusztus

A GMO-mentes tej komikuma

Dudits Dénes
Hírek, 2015-06-12 23:41:21

A Földművelésügyi Minisztérium újabb génmódosítás-ellenes frontot nyit, szélmalomharcot folytat, s közben nem zavarja, hogy mennyire becsapja a gazdákat, sőt visszaél az emberek tájékozatlanságával. GMO-mentes tejet, tojást és húst reklámoz mint különösen egészséges élelmiszereket, arra hivatkozva, hogy géntechnológiai módosítástól mentes takarmányt etettek az állatokkal. Ha az egészséges élelem feltétele az ilyen GMO-mentesség, akkor azonban igen nagy az agrárium vezetőinek, sőt az EU Élelmiszer- biztonsági Hivatalának a felelőssége, hiszen évek óta – idehaza is – engedéllyel esszük a GM-szójával takarmányozott állatokból készült élelmeket.

Habár az eddig elfogyasztott „egészségtelen” élelmiszerek káros hatásait senki nem tapasztalta, a most felfűtött kampányt mégis a feltételezett káros következményekkel indokolják, jóllehet ezt az érvet sokan megmosolyogják. Az új agrárstratégia azt ígéri, hogy a jelenleg importált évi 600 ezer tonna génmódosított szójára nem lesz szükség. Ezzel érvényesül a felső politikai akarat, s valóban megvalósul a GMO-mentes agrárium álomképe. Kérdés, hogy a hasznunkra vagy a kárunkra.

Image Text

Érdemes utánanézni, hogy a szakma szabályai szerint mit is jelent a GMO-mentes tej. A rövidítés az angol genetically modified organism szóösszetétel kezdőbetűiből áll, és a kifejezés magyarul géntechnológiával módosított szervezetet jelent. A GMO-mentes tej megkülönböztetés tehát – ha nem tekintjük viccnek, s komolyan vesszük – azt jelenti, hogy a tejben nincs olyan élőlény, például mikroba, amelyet mesterségesen, genetikailag módosítottak. Ez a megállapítás azonban a tej minden fajtájára érvényes, következésképpen a megkülönböztetés teljesen felesleges. A GMO ugyanakkor már egy jól bejáratott szitokszó, amellyel igen sikeresen lehet riogatni az embereket, ezért a propagandagépezet élni akar a megbélyegzéssel. Ehhez még akkor is ragaszkodik, ha az nyilvánvalóan félrevezető, hiszen ennek hangoztatásakor nem a tej GMO-mentességére kellene hivatkozni, hanem arra, hogy a felhasznált tehéntakarmány olyan növényekből származik, amelyeket nem géntechnológiával, hanem hagyományos módszerekkel nemesítettek.

Valójában azonban utóbbiak is „genetikailag módosítottak”, csak éppen nem génsebészeti úton, hanem keresztezéssel és szelekcióval. Ha pedig a takarmányok a „bűnösek”, akkor a kérdés csak az, vajon a géntechnológiával nemesített növények a hagyományos növényfajtákhoz képest veszélyeztetik- e akár az állataink, akár az emberek egészségét. Nos, egy friss tudományos elemzés szerint 2000 s 2011 között mintegy 100 milliárd haszonállatot etettek GM-takarmánnyal több nemzedéken keresztül, és sem a termelékenységben, sem az állatok egészségében nem tapasztaltak káros változást. Az állattenyésztők tapasztalata tehát cáfolja a kormányzati kampány alaptételét, ezért hiteltelen az egész akció – s az emberek becsapása nagy kárt is okoz. De ki törődik ezzel, ha extra haszonnal kecsegtet, hogy a tejről azt állítjuk, GMO-mentes?

Az országban uralkodó hivatalos géntechnológia-ellenesség gátat szab annak, hogy kihasználjuk a GM-takarmányok által biztosított takarmányozási, valamint élelmiszer-biztonsági előnyöket. Ezzel összefüggésben érdemes felhívni a figyelmet a kukoricamoly-ellenálló GM-hibridekre, amelyeket a magyar gazdák nem termeszthetnek. Ezek vetésével egyes régiókban mérsékelni lehetne a moly által az adott évben esetlegesen okozott 5–20 százalékos termésveszteséget. Ezenkívül fontos E. Bowers és munkatársai tavaly publikált megfigyelése, miszerint a génnemesített hibridek (GMO-k) egy mesterséges molyfertőzést követően lényegesen kisebb mértékben károsodnak, mint a hagyományosak, s az ilyen GM-kukoricacsövek szemei negyedével kevesebb fuzáriumtoxint tartalmaznak. Ahogy a képen is láthatjuk, a megsértett szemek a hagyományos hibrideken kaput nyitnak a gombafertőzésnek. A gombatoxinok pedig megjelenhetnek a tejben is, ami súlyos egészségi kockázatot jelenthet.

Image Text

További példákat is sorolhatnánk arra, hogy a tudomány tényei szöges ellentétben állnak azzal, amit a GMO-mentes tej körül zajló komédia rendezői állítanak. Szerencsére a kutatás-fejlesztés lendületét azonban csak átmenetileg lehet fékezni, és sorra születnek olyan géntechnológiailag módosított takarmánynövények, amelyek kifejezetten az egészséget szolgáló előnyt jelentenek a fogyasztók számára. Közismert például, hogy az omega-3 zsírsavak az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus kialakulásának kockázatát csökkenthetik. Ezeknek a problémáknak a kiemelt jelentősége indokolta többek között azt, hogy új gének beépítésével olyan szójababot állítottak elő, amely jelentős mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavat. Amikor a csirketápot ilyen szójának az olajával dúsították, akkor mind a mell-, mind a combhúsban több kedvező hatású zsírsavat lehetett kimutatni, miközben a megfőzött hús aromája, íze nem változott. Ez is azt támasztja alá, hogy a GMO-k nem feltétlenül kiátkozandók.

A GMO-tejjel kapcsolatban valójában nem az az érdekes, amiről a propaganda szól, hanem többek között az, hogy a teheneken végzett géntechnológiai beavatkozásokkal javítani lehet például a tej minőségét. Ez pedig azért is fontos, mert a fejlett országok lakóinak 2-3 százaléka allergiás a tejfehérjére. Ennek a betegségnek a kialakulásában a laktoglobulin nevű fehérje az egyik legfontosabb tényező, így ha laktoglobulin-mentes tejet termelő szarvasmarhákat is kitenyésztünk, az allergiás problémák csökkenését várhatjuk. Egy új-zélandi kutatócsoport ennek érdekében génsebészeti beavatkozással kísérleti állatokban elhallgattatta azt a gént, amelyik ennek a fehérjének a szintéziséért felelős. Olyan teheneket nemesített ki, amelyeknek a tejéből hiányzik ez az allergén fehérje, így a fogyasztása nem vált ki allergiás reakciót.

A probléma csak az, hogy az alaptörvényünk betűje szerint a magyar agráriumban nincs helye az ilyen és ehhez hasonló állati GMO-knak sem – ezzel pedig egyetlen tollvonással elutasítjuk az agrárinnováció egyik legfontosabb irányzatát. De persze büszkék lehetünk arra, hogy a magyar embereknek GMO-mentes tejet kínálunk.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés