Áltudomány akadályozza a környezetbarát mezőgazdaság és erdőgazdálkodás elterjedését

Dagens Nyheter, 2011. oktober 1.
Hírek, 2011-01-13 07:36:03

A géntechnológia területére vonatkozó európai törvényi anyag annyira szűk látókörű, hogy akadályozza a közpénzekből finanszírozott növénykutatás eredményeinek átültetését a gyakorlatba. Mi, az alulírott 41 tudós, akik a Svéd Kutatási Alaptól támogatást kaptunk növényi alapkutatásra, arra bíztatjuk a politikusokat és a környezetvédőket, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket és vigyék keresztül az idevágó törvények módosítását, hogy legyen mód az összes megszerzett tudás felhasználására a fenntartható mezőgazdasági és erdőgazdasági ipar kifejlesztéséhez.

Az emberiség előtt álló egyik „nagy kihívás” elegendő élelem, fűtő- és üzemanyag és tiszta víz biztosítása a növekvő népesség számára, környezetvédelmi és gazdasági szempontból fenntartható mezőgazdasági és erdészeti módszerekkel. A tudósok óriási haladást értek el a növénytudományi kutatások terén: ma már jól értjük azt, hogyan növekednek a növények, hogyan védekeznek a betegségek és a környezeti stressz ellen, és milyen tényezők korlátozzák a mezőgazdasági és erdészeti termelést. A haladás előfeltétele az alapkutatás volt, különösen a növényi gének kutatása.

A géntechnológia törvényi szabályozása Európában akadályozza az alapkutatás eredményeinek felhasználását a mezőgazdaság és az erdészet fenntarthatóvá és környezetkímélővé alakítására. A rendelkezések nagyon szigorú ellenőrzést írnak elő a génmanipulációval kifejlesztett növényfajták termesztésére, miközben a hagyományos nemesítéssel előállított fajták mindenféle ellenőrzés nélkül kibocsáthatók. Egyes vezető GMO-ellenes környezetvédő csoportok azzal támasztják alá a genetikai manipuláció használatának kritikáját, hogy a fejlesztések nagy multinacionális cégekhez kötődnek, hogy bizonytalanságok övezik a kockázatok kérdését, hogy ezeket a növényeket nem lehet a vegyszerhasználat növelése nélkül termeszteni a mezőgazdasági környezetben, és hogy csak a multinacionális vállalatok húznak hasznot a GM növényekből. Vizsgáljuk meg sorban ezeket az érveket.

Először: a genetikai módosítás forradalmasította a növénybiológiai alapkutatást. Számunkra, akik a Svéd Kutatási Tanács pályázati támogatásával nagyrészt svéd egyetemeken dolgozunk különféle alapkutatási témákon, pl. a fotoszintézis, a növényi növekedés és biomassza-eloszlás, a növényi hormonok funkciója és szerepe, a napi és éves növekedési ritmus szabályozása, a betegségek elleni rezisztencia, valamint a fajok kialakulása területén, a GM növények használata standard napi gyakorlat és egyben szükségszerűség. Ahhoz, hogy világos következtetéseket tudjunk levonni, szükségünk van olyan növényekre, amelyek meghatározott tulajdonságaiban pontosan ellenőrzött változások történnek, és ilyen növényeket sokkal pontosabban és gyorsabban lehet előállítani genetikai módosítással, mint hagyományos keresztezéssel. A svéd egyetemeken naponta több ezer GM növényt nevelnek.

Image Text

Másodszor: nincs semmiféle tudományos bizonytalanság abban a kérdésben, hogy vajon a GM növények nagyobb kockázatot jelentenek-e a fogyasztók és a környezet számára, mint a hagyományos nemesítéssel előállított növények. A törvényeket akkor hozták, amikor még nem állt rendelkezésre elegendő adat ennek eldöntéséhez, de ma már több ismeretünk van. 500 független kutatócsoport 300 millió eurót kapott az EU-tól a kockázatok tanulmányozására. Az eredményeket összegző egyik közlemény (A Decade of EU-funded Research: Egy évtizednyi kutatás az EU támogatásával) arra a következtetésre jutott, hogy „a GM technológia önmagában nem veszélyesebb, mint a hagyományos nemesítés.” Mi alapkutatást végző tudósok vagyunk és tudjuk, hogy a génmanipulációval létrehozott változások könnyebben kontrollálhatók, mint az egyéb módszerekkel kiváltott módosítások. A törvények ennek ellenkezője mellett állnak ki, és csak a GM növények ellenőrzését rendelik el. Másképp megfogalmazva, a jelenlegi törvények logikája azt sugallja, hogy csak a genetikai módosítással előállított gyógyszereknél kell vizsgálni a mellékhatásokat.

A GM növények elleni egyik fő érv régóta az, hogy még nem hoztak létre olyan fajtákat, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatóbb mezőgazdaság megteremtéséhez. Az a baj, hogy a jelenlegi törvények mellett nem is valószínű, hogy ez megtörténhet. Míg a betegségeknek ellenálló, hagyományos módszerekkel nemesített növények azonnal termesztésbe vonhatók, az ugyanilyen tulajdonságokkal rendelkező GM fajtáknál sok-sok évig tart, amíg engedélyezik a termesztésüket. A vállalatok számára az alapkutatástól az alkalmazott kutatáson át a kész vetőmag forgalmazásáig elvezet ő folyamat GM fajták esetében nemcsak időigényes, de rendkívül drága is: a költsége legalább 100 millió svéd koronára tehető. A közpénzekből támogatott kutatók vagy a kisvállalkozások számára soha nem állnak rendelkezésre ilyen források, ezért az alapkutatásban elért eredményeiket nem tudják a fogyasztóknak eladható termékekben realizálni. Csak néhány multinacionális vállalat képes ezeket a költségeket viselni, ezért úgy néz ki, mintha monopóliumot szereznének. A törvényi környezet hozzájárul a verseny kialakulásának megakadályozásához és a monopóliumok megjelenéséhez – nem csak a szabadalmi jog és a helytelen üzleti gyakorlat hat ebbe az irányba, ahogy gyakran elhangzik.

Image Text

A környezetvédelmi mozgalom GMO-ellenessége nemcsak a fenntartható mezőgazdaságra való átállást nehezíti, hanem – paradox módon – a nagy vegyipari cégek ellen folytatott saját küzdelmüket is. A GM fajták bevezetésével kapcsolatos költségek monopóliumot adnak ezeknek a cégeknek egy óriási piacon: a világ művelhető összterületének 10%-a ma már GM fajtákkal van bevetve. Ráadásul azoknak a cégeknek, amelyeknek egyik tevékenysége a mezőgazdasági vegyszerek termelése, a GM fajták afféle „jövedelembiztosítást” nyújtanak, mert a GM fajták termesztése gyakran a mezőgazdaságban használatos vegyszerek iránti kereslet csökkenését vonja maga után.

Az Egyesült Államokban egyes szélsőjobboldali vallási csoportok az evolúció egyfajta alternatíváját próbálják létrehozni a kreacionizmus áltudományos változata formájában. Európában álmélkodva figyeljük ezt a nyilvános vitát, nekünk ez olyan, mintha az vitatnák, hogy a Föld gömbölyű. Ehelyett viszont Európában széles körű áltudományos rémhírkeltés folyik a GMO-k kockázatairól, és ezt a környezetvédelmi mozgalom egyes csoportjai szítják. A svéd környezetvédelmi mozgalom büszkén állíthatja, hogy szilárd tudományos alapokon áll és működik. Sokunk számára a civil környezetvédelmi mozgalomban való fiatalkori részvétel alapvető szerepet játszott jelenlegi életpályánk megválasztásában: hozzá akartunk járulni egy jobb világ megteremtéséhez. A környezetvédelmi mozgalom vegye figyelmeztetésnek, hogy sokan szomorúan hagytuk ott, amikor úgy éreztük, hogy tudományos elveink feladása nélkül nem tartozhatunk olyan szervezetekhez, amelyek tudományellenes és populista erőkkel szövetkeznek. Kérjük a svéd környezetvédő mozgalmat, hogy tegye magáévá a tudományos álláspontot és ésszerű, jól informált fellépésével terelje a helyes irányba a nagyobb hangú külföldi testvérmozgalmakat.

A genetikai módosítással kapcsolatos törvény módosítása nem csak Európában fontos probléma. Sok harmadik világbeli országban is legjobb eszközeiktől fosztják meg a szegényes támogatás mellett munkálkodó növénynemesítő kutatókat és szervezeteket, akik így nem tudják hatékonyan javítani a helyi növényfajtákat, mert ezzel a GMO-k iránt ellenséges európai piacról való kizárást kockáztatják. Ezért sürgetjük politikusainkat, hogy módosítsák ezt az idejétmúlt törvényt. Az adott növény tulajdonságaitól kell függenie annak, hogy ellenőrzésen kell-e átesnie, nem pedig attól, hogy milyen technológiával állították elő. Nem gondoljuk, hogy a GM növények termesztésének mindennemű ellenőrzését meg kellene szüntetni. A toxikus fajtákat, valamint azokat, amelyek allergiát vagy környezeti problémákat okozhatnak, állami ellenőrzés és független értékelés alá kell vonni, de vonatkozzon MINDEN fajtára ugyanaz az ellenőrzési eljárás, függetlenül attól, hogy genetikai módosítással vagy anélkül állították elő. Mi azt kívánjuk, hogy a világ gazdálkodói olyan vetőmagok között válogathassanak, amelyeket a lehető legjobb energia- és vízgazdálkodású és legkevesebb vegyszert használó mezőgazdaság és erdőgazdálkodás céljára fejlesztettek ki, ám a genetikai módosításra vonatkozó jelenlegi törvények ezt meggátolják.

Stefan Jansson, Catherine Bellini, Christiane Funk, Per Garderström, Markus Grebe, Vaughan Hurry, Pär Ingvarsson, Edouard Pesquet, Göran Samuelsson, Wolfgang Schröder, Åsa Strand, Hannele Tuominen, Johan Trygg, Xiao-Ru Wang
Umeå University

Inger Andresson, Rishkiesh Bhalerao, Peter Bozhkov, Christina Dixelius, Åsa Lankinen, Karin Ljung, Ewa Mellerowicz, Ove Nilsson, Jan Stenlid, Sten Stymne, Björn Sundberg, Eva Sundberg, Sara von Arnold, Gunnar Wingsle, Swedish University of Agricultural Sciences Urban Johanson, Henrik Jönsson, Per Kjellbom, Christer Larsson, Carl Troein
Lund University

Adrian Clarke, Magnus Holm, Bengt Oxelman, Cornelia Spetea Wiklund, University of Gothenburg nyek Annelie Carlbecker, Stenbjörn Styring
Uppsala University

Harry Brumer
KTH Royal Institute of Technology

Elzbieta Glaser
Stockholm University

Image Text

A vitairat teljes terjedelmében és angolul is, az összes aláíró nevével megtalálható az Umeai Növénytudományi Központ honlapján.

Azok, akik egyetértenek a fentiekkel, és fontosnak tartják a vonatkozó EU szabályok megváltoztatását, csatlakozhatnak az Egyesült Királyság kutatói által kezdeményezett aláírásgyûjtéshez!

Ez a felhívás nagytekintélyû európai tudományos szervezetek hasonló szellemû állásfoglalását követi, így pl. Német akadémiák közös állásfoglalását 2009-ben,
(Magyarul: hamarosan!),

az Angol Királyi Mezõgazdasági Társaság állásfoglalása
(Magyarul: hamarosan!)

Az MTA Agrártudományok Osztályának állásfoglalásai: (lásd Hírlevelünk 10. oldala)

Továbbá megtalálja ezt a felhívást a Génmûvesek Klubja Facebook oldalon.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés