Génmódosított almát engedélyeztek az Egyesült Államokban

Andrew Pollack
Hírek, 2015-03-09 22:42:52

A kormány pénteken engedélyezte egy szeletelés vagy sérülés utáni barnulásnak ellenálló, genetikailag módosított almafajta kereskedelmi célú termesztését. A fajtát kifejlesztő cég, az Okanagan Specialty Fruits úgy véli, hogy a barnulásnak ellenálló tulajdonság népszerű lesz mind a fogyasztók, mind az élelmiszer-ellátó vállalatok körében, mivel az ilyen alma felvágva tetszetősebb. A sérülések miatt hulladékba kerülő gyümölcsmennyiség is jelentősen csökkenhet.

A kormány pénteken engedélyezte egy szeletelés vagy sérülés utáni barnulásnak ellenálló, genetikailag módosított almafajta kereskedelmi célú termesztését. A fajtát kifejlesztő cég, az Okanagan Specialty Fruits úgy véli, hogy a barnulásnak ellenálló tulajdonság népszerű lesz mind a fogyasztók, mind az élelmiszer-ellátó vállalatok körében, mivel az ilyen alma felvágva tetszetősebb. A sérülések miatt hulladékba kerülő gyümölcsmennyiség is jelentősen csökkenhet.

Image Text

Az Arctic Granny alma nyolc óra múlva sem barnul meg, szemben a módosítatlan Granny almával. Forrás: Okanagan Specialty Fruits

Az almafeldolgozó ipar számos vezetője azonban attól tart, hogy bár ezek a GM almák biztonságosan ehetők, a fogyasztók egy része mégis idegenkedik majd tőlük, és ez árthat annak az előnyös képnek, amely a fogyasztókban él erről az igen egészségesnek tartott gyümölcsről. Amiatt is aggódnak, hogy az ügy árthat az olyan országokba irányuló exportnak, ahol nem kedvelik a genetikailag módosított élelmiszereket. „Úgy tűnik, hogy azon a piacon, ahol mi működünk, jelenleg nincs hely a genetikailag módosított alma számára” – mondta John Rice, a Rice Food Company (Gardners, Pennsylvania, USA) társtulajdonosa. Ez a cég a keleti országrész legnagyobb almafeldolgozójaként hirdeti magát.

Az USA mezőgazdasági minisztériuma, amely kiadta az engedélyt az új almafajta kereskedelmi célú termesztésére, pénteken úgy nyilatkozott, hogy mérlegelte mindezeket a problémákat. Kifejtette azonban, hogy a törvény szerint az engedély kiadása attól függ, hogy az adott, genetikailag módosított növény veszélyt jelent-e más növények számára. A minisztérium úgy döntött, hogy ez az almafajta nem jelent ilyen veszélyt.

Az úgynevezett Arctic almában (amely Granny Smith és Golden változatban lesz kapható) olyan genetikai módosítást végeztek, amely gátolja egy enzim termelődését: ez az enzim okozza az almasejtek sérülésekor, például a gyümölcs szeletelésekor bekövetkező barnulást. Egy idő múlva azonban ezek az almák is elrothadnak és megbarnulnak. Novemberben az USA mezőgazdasági minisztériuma engedélyezte a J.R. Simplot cég által kifejlesztett, genetikailag módosított burgonyát, amelyben hasonló módszerrel előzték meg a barnulást.

Az új alma egyike lesz az egyelőre kisszámú, genetikailag módosított gyümölcs- és zöldségfélének – eddig egy papaya- és néhány csemegekukorica-fajtát engedélyeztek. Az amerikaiak főként feldolgozott formában fogyasztanak genetikailag módosított élelmiszereket, amelyek GM kukoricát vagy szóját tartalmazó összetevőkből készültek. Maga a módosított tulajdonság is ritkaságnak számít, ugyanis a fogyasztók számára tetszetőssé teszi a gyümölcsöt – ezzel szemben az eddig bevitt új tulajdonságok, például a rovar- és a herbicidrezisztencia a gazdálkodók dolgát volt hivatott megkönnyíteni. Az engedélyezés annyiból is szokatlan, hogy a summerlandi (brit-kolumbiai) székhelyű Okanagan – kis vállalat. A legtöbb genetikailag módosított növényt óriás vetőmagvállalatok és vegyszergyárak, például a Monsanto és a DuPont Pioneer fejlesztette ki.

Neal Carter, az Okanagan elnöke elmondta, hogy az új almafajtának „sok néma követője van”, és bizonyára népszerű lesz az élelmiszeriparban. „El sem tudom mondani, hogy csak ma reggel hányan küldtek be a honlapunkon keresztül almafára rendelést” – jelentette ki. Mint említette, a magánvállalat közel 45 befektetője közül sokan almával foglalkoznak.

El fog telni néhány év, mire széles körben kapható lesz az új almafafajta, mivel a fákat először el kell ültetni, majd pedig fel kell nevelni, amíg termőképes korba nem érnek. Carter szerint négy termesztő összesen 20 000 fát fog ültetni idén tavasszal, mindössze körülbelül 8 hektáros területen. 2016 őszére várhatóan 2500–5000 kg alma áll majd rendelkezésre, ami elegendő arra, hogy az élelmiszergyártó cégek és az egyéb lehetséges vevők mintákat kaphassanak. Carter arra számít, hogy 2017-re az új almafajta, ha nagyon kis mennyiségben is, de eljuthat az üzletekbe.

Image Text

Neal Carter, az Okanagan Specialty Fruits elnöke. Forrás: Okanagan Specialty Fruits

Az USA mezőgazdasági minisztériumában pénteken közzétett dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy az engedélyezésre vonatkozó döntés már tavaly márciusban megszületett. Carter úgy gondolja, hogy ezt valószínűleg politikai okokból nem hozták korábban nyilvánosságra. Amint elmondta, a vállalat, amely eredetileg 2010-ben kérelmezte az engedélyt, már annyira elveszítette a türelmét, hogy a múlt hónapban éles hangú levelet küldött Tom Vilsack mezőgazdasági miniszternek. A mezőgazdasági minisztérium egyik szóvivője szerint időbe telt a problémák és a beérkezett számos kritikai megjegyzés elemzése. A minisztérium két megadott időszakban is fogadott hozzászólásokat a nagyközönségtől, és ezek során több mint 175 000 hozzászólás érkezett, amelyek túlnyomó többsége ellenezte az engedélyezést.

Élesen kritizálták a pénteki döntést azok a fogyasztói érdekvédő és környezetvédő csoportok, amelyek szerint a genetikailag módosított növények biztonságosságát általában véve nem vizsgálták még elég alaposan. „Erre a GMO almára egyszerűen nincs szükség” – jelentette ki nyilatkozatában Wenonah Hauter, a Food & Water Watch ügyvezető igazgatója, a „genetikailag módosított organizmus” nevének rövidítését használva. „Az alma barnulása jelentéktelen kozmetikai probléma, amelyet a fogyasztók és az ipar már régóta kezelni tud.” (Az almaszeletekre citromlevet vagy más, C-vitamint tartalmazó anyagot öntve a barnulás késleltethető, bár az Okanagan szerint ez megváltoztatja az alma ízét.)

A környezetvédő csoportok nyomásgyakorlással próbálják rávenni az élelmiszergyártó cégeket, hogy utasítsák el az Arctic almát. A McDonald’s és a Gerber levélben közölte, hogy nem tervezi felhasználni az új almafajtát. A környezetvédők megismételték korábbi felhívásukat is arról, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek legyenek megfelelően megjelölve. Carter úgy nyilatkozott, hogy az almát Arctic néven fogják árusítani, közölve a vállalat weboldalának címét is, így a fogyasztók meg tudják találni azt az információt, hogy a gyümölcs genetikailag módosított. Azt mondta, még meg kell beszélniük az Élelmiszer- és Gyógyszerhatósággal (FDA), hogy jelezni kell-e a címkén a nem barnuló tulajdonságot. Ám azt is mondta, hogy csak „démonizálnák” a gyümölcsöt azzal, ha genetikailag módosítottnak címkéznék.

A barnulás hiánya nem annak a következménye, hogy egy másik fajból új géneket illesztettek volna be az alma DNS-ébe, mint a legtöbb genetikailag módosított növény esetében, hanem az alma saját génjei közül változtattak meg néhányat úgy, hogy a barnulást okozó mechanizmus kikapcsolódjon. Az Okanagan még mindig önkéntes konzultációt folytat az FDA-val az alma biztonságosságáról. Egyes fogyasztói csoportok szerint a barnulást okozó mechanizmus kikapcsolásának nem tervezett hatásai lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium azonban úgy nyilatkozott, hogy az Arctic alma tápérték szempontjából egyenértékű más almákkal.

Bár korábban az almafeldolgozó ipar számos szereplője ellenezte az engedélyezést, egyesek ma már azt mondják, igyekezni fognak, hogy tudatosítsák a fogyasztókban: az üzletekben kapható almák többsége nem módosított, és még a módosítottak is biztonságosan fogyaszthatók. „Az Arctic fajta világos megjelölése alapján a fogyasztók tájékozottan tudnak majd dönteni a vásárlásról, ha az Okanagan almája néhány éven belül valóban megjelenik a boltokban” – írta Wendy Brannen, az USA Almaszövetség fogyasztói egészségvédelemmel és közönségszolgálattal foglalkozó igazgatója egy e-mailben.


Ennek a cikknek egy változata 2015. február 15-én nyomtatásban is megjelent a New Yorki kiadás B1. oldalán a következő címsorral: „Génmódosított almát engedélyeztek az Egyesült Államokban”.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés