Hírlevél: 2015 Január - Február

Távol Afrikától

Balázs Ervin
Hírek, 2015-03-05 00:09:41

Az „International Society of Biosafety Research” (ISBR) tudományos társaság 2014. november 9-13 között tartotta kétévente esedékes szimpóziumát Fokvárosban, a Dél Afrikai Köztársaság festői szépségű városában. A szimpóziumon közel háromszázan vettek részt a világ szinte minden részéről, de feltűnő volt az európai résztvevők alacsony száma, mely egyértelműen köthető, az Európai Unió jelenlegi mezőgazdasági innováció ellenes politikájához. A szimpóziumot a Dél Afrikai Köztársaság Tudományért és Technológiáért felelős miniszter asszonya, Grace Naiedi Mandisa Pandor nyitotta meg.

Image Text

A Tábla-hegy a kikötőből

A miniszter asszony bevezető előadásában rámutatott, hogy a Dél Afrika a biológiai sokféleségében a világ harmadik leggazdagabb régiója, mely védelmében mindent elkövetnek, hogy azt fenntartható módon megőrizzék, miközben nem mondhatnak le a korszerű mezőgazdasági innovációról sem. A Dél Afrikai Köztársaságban az elmúlt évben közel 3 millió hektáron termesztettek génsebészeti utón előállított növényeket, melyek nemcsak nagy gazdaságokban hódítanak, hanem a kisgazdálkodók is előnyösen alkalmazzák. Három géntechnológiailag módosított növényt termesztenek: a rovarellenálló gyapotot és a kukoricát, valamint a gyomirtószer-ellenálló szóját. A rovarellenálló gyapot biztonságosan és főleg környezetkímélő módon termeszthető, mely biztosítja a biológiai sokféleség fenntartását egyben jelentős gazdasági hasznot, hoz a gazdálkodóknak. A kukoricamoly-ellenálló kukorica vetését azért is szorgalmazzák, mert közismert tény, hogy a kukoricamoly rágása során keletkező sérüléseken behatoló Fusarium gomba által termelt mikotoxinok nyelőcső daganatot okoznak, és az afrikai fekete lakosság közel 30 százalékban kapja meg e betegséget a megfelelő vegyi növényvédelem hiánya miatt terjedő növényi betegség által.

Image Text

Fokváros - Green Point Stadion

A szimpózium délelőttönként plenáris előadásokkal, míg délután három parallel szekcióban folytatta munkáját. A szimpózium alapvetően a géntechnológiai úton módosított növények környezeti kockázatának elemzésével foglalkozott, és az egyes országok esettanulmányain keresztül tárultak fel az azonosságok és egyes különbségek az elemzések terén. Külön szekció foglalkozott a kockázatok kommunikációjával. Ezen az ülésen átfogó helyzetképet kaptak a résztvevők azokról az Európai Uniós programokról, melyek a kommunikációt támogatták, s leszűrhető volt, hogy a jelentős forrás ellenére a kommunikációnak és a befektetett munkának, a különböző honlapokon való napra kész tájékoztatásoknak nem volt hatása a társadalom véleményformálására. Statisztikai adatok alapján kiderült, hogy a géntechnológiát támogatók és ellenzők közel egyforma arányban vannak, a többség azonban teljesen érdektelen a kérdés megítélésében. A kommunikáció a két ellentétes vélemény között történik egymás meggyőzése nélkül, ami nincs hatással a nem érdeklődőkre. Egyértelmű, hogy a tudományos társaság téves úton jár, amikor mással sem foglalkozik, mint kockázatbecsléssel, kockázatelemzéssel, kockázatmenedzseléssel és a kockázat kommunikációjával akkor, amikor ez nem történik meg a hagyományos nemesítéssel kapcsolatosan sem, sőt még az ökológiai gazdálkodás kockázatairól sem hallani.

Image Text

Király protea -Protea cynaroides

Ennek ellenére nagyon sok információt kaphattunk és igen nívós tudományos előadásokat is hallhattunk, mint például Phil MacDonaldét (Canadian Food Inspection Agency), aki beszámolt arról, hogy egy-egy növényfajta transzkriptom-analízise jelentős különbségeket mutat, míg egy fajta és transzgenikus változatának transzkriptom-analízise szinte azonos, elenyésző különbséget mutat. Számos előadás foglalkozott a kis-RNS-technikának az alkalmazásával is, és annak kockázatelemzésével, felhasználhatóságával, mivel egyre nagyobb számban állítanak elő olyan növényeket, melyek a kis RNS-eket használják fel az élőlények módosítására.

Image Text

Pápaszemes pingvinek, az egyetlen Afrikában élő pingvinfaj

Mivel az International Symposium for Biosafety Research of GMOs (13th ISBRGMO) első ízben került az afrikai kontinensen megrendezésre, így érthető volt nemcsak az, hogy jelentős számú afrikai résztvevő volt, hanem az is, hogy külön plenáris előadások, szekció ülések és a poszterek nagy száma jellemezte a kontinens országainak érdeklődését a géntechnológia bevezetésére. Ebben, mint a bevezetőben már említésre került, vezető szerepet játszik a Dél Afrikai Köztársaság, ahol már több mint húsz évvel ezelőtt az Infrutec gyümölcsnemesítő kutatóintézet munkatársai gyomirtószer-ellenálló szamócát állítottak elő, és szabadföldi kísérletekben vizsgálták a palántákat. Jelentős a saját fejlesztésű transzgenikus növények előállítása is, így többek között kísérleti parcellákon már termesztenek transzgenikus burgonyát, banánt, kölest, kukoricát, gyapotot, édesburgonyát, maniókát, rizst, tehénborsót, cukornádat, paradicsomot és paprikát. Az afrikai kontinensen egyre szélesebb körben terjed el az új innovációs eredmények gyakorlati bevezetése. A Dél Afrikai köztársaságon kívül Burkina Faso (korábbi nevén Felső Volta), Szudán és Egyiptom is köztermesztésbe vonta a transzgenikus növényeket, bár ez utóbbi ideiglenes moratórium miatt felfüggesztette a köztermesztést. Várható Ghána, Uganda, Kamerun, Kenya, Nigéria közeli csatlakozása a géntechnológiailag módosított növényeket termesztő országok sorába. A Biológiai Sokféleség Egyezmény, a Cartagena Biosafety protokolljához csatlakozott országok egymás után alkotják meg a géntechnológia alkalmazásához elengedhetetlen jogi szabályozást, s azok harmonizációjában is jelentős előrelépést követhetünk nyomon. Ebben nagy segítséget ad a Melinda és Bill Gates Alapítvány innovációt segítő pénzügyi támogatása, melyet a trieszti International Center for Genetic Engineering and Biotechnology (ICGEB) erre a célra alapított egységének az irányításával szerveznek. Továbbképző tanfolyamokat tartanak mind Triesztben, mind pedig az afrikai régiók egy-egy országában. Afrika politikai megosztottsága jelentősen befolyásolja az új mezőgazdasági technológiák bevezetését.

Image Text

Hűsölő leopárs

Számos afrikai vezető, akár csak egy-egy meghatározó politikusának állásfoglalása elegendő az innováció elutasításához, ellenezvén a multinacionális vállalatok termékeinek térhódítását, mely a korábbi a kolonializmushoz kapcsolódó előítéleteken alapulnak. Tapasztalható azon ideológia jelentős befolyása is, hogy a nagy Európai Uniós piac megtartása érdekében nem vállalkoznak az új technológiák bevezetésére. Hivatkoznak az Unióban megnyilvánuló ellenérzésekre és az uniós országok megosztottságára a géntechnológiával módosított növények termesztése területén, s inkább ragaszkodnak a korábbi kémiai növényvédelemhez. E területen talán változást hozhat az EASAC Tudományos Tanácsának korábbi „A jövő vetése” című tudományos dokumentumának az afrikai akadémiák általi pozitív fogadtatása. Afrika felelős kormányai, látván a biotechnológia jelentős eredményeit, megnyitják országaikat a biotechnológia alkalmazására a fejlődésük érdekében, hiszen az elmúlt évben a világ fejlődő országainak kereskedelmi célú transzgenikus növények termőterülete megelőzte a fejlett országokét, mely tendencia további növekedést prognosztizál. Nem szabad azt a potenciált sem elfelejteni, hogy számos afrikai ország jelentős tudományos kapacitást irányít a mezőgazdasági biotechnológia területére, így többek között már két ország állított fel UNESCO BETCEN (Biotechnology and Education Training Centre) biotechnológiai kutatási továbbképző központot. A dél afrikai Pretoriában már több mint tíz éve működő mellé Nigériában is alapítottak egyet az elmúlt években. Eközben Európa egyre távolabb kerül Afrikától is.

Image Text

Bimbózó Agapanthus

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés