Hírlevél: 2015 Január - Február

A legfontosabb tények és eredmények a génnemesített növények térhódításáról

Hírek, 2015-03-03 22:42:52

A legfontosabb tények és eredmények a génnemesített növények térhódításáról: folyamatos növekedés, sokféleség és előnyök
Az ISAAA 49-2014. tájékoztatója

1. tény: 2014 a GM növények sikeres kereskedelmi forgalmazásának 19. éve volt.

Az 1996-ban végzett első termesztések óta példa nélkül álló összterületen, több mint 1,8 milliárd hektáron termesztettek sikeresen GM növényeket, ami körülbelül 80%-kal több mint Kína vagy az Egyesült Államok teljes földterülete. 2014-ben 28 országban termesztettek GM növényeket, és a vetésterület az 1996. évi 1,7 millió hektárról 2014-re százszorosára, 181,5 millió hektárra emelkedett; az utóbbi érték 6,3 millió hektárral magasabb, mint a 2013. évi, míg a 2013. évi adat csak 5,0 millió hektárral múlta felül az azt megelőző évi vetésterületet (a növekedési ütem évi 3–4%). Ennek a százszoros emelkedésnek az alapján a GM technológia az újabb idők leggyorsabban elterjedt mezőgazdasági technológiája, ami e növények előnyeinek tudható be. A GM növényeket termesztő országok száma több mint négyszeresére emelkedett: 1996-ban 6, 2014-ben pedig 28 volt (utóbbi eggyel magasabb, mint 2013-ban).

2. tény: GM növényeket termesztő gazdálkodók száma.

**2014-ben 18 millió gazdálkodó, többségükben szegény kisgazdálkodók rekordnagyságú, 181 millió hektáros területen termesztettek GM növényeket 28 országban. ** A gazdálkodók a kockázatelkerülés nagymesterei, és a termelékenységet a mezőgazdaság intenzitásának fenntartható növelésével fokozzák (a növénytermesztést a jelenleg művelt 1,5 milliárd hektár termőföldre korlátozták, így védték az erdőket és a biológiai sokféleséget). Tehát 2014-ben 7,1 millió kínai és 7,7 millió indiai kisgazdálkodó döntött úgy, hogy több mint 15 millió hektáron termeszt Bt gyapotot annak jelentős előnyei miatt. Hasonlóképpen 2014-ben 415 ezer fülöp-szigeteki kisgazdálkodó húzott hasznot a GM kukorica termesztéséből.

3. tény: Az „új” GM növények között, amelyek termesztését az utóbbi időkben engedélyezték, alapélelmiszerek is előfordulnak: ilyen az Egyesült Államokban a burgonya, Bangladesben pedig a padlizsán.

2014-ben az Egyesült Államokban két „új” GM növény termesztését engedélyezték: az Innate™ burgonyáét, amely kevesebb akrilamidot (egy lehetséges rákkeltő vegyületet) tartalmaz és fokozottan ütésálló, valamint a KK179. eseményt hordozó, csökkentett lignintartalmú lucernáét (HarvXtra™), amely jobban emészthető és a hozama is magasabb (a lucerna a világ legfontosabb takarmánynövénye). Indonéziában engedélyezték a szárazságtűrő cukornád termesztését. Brazília engedélyezte a Cultivance™ elnevezésű herbicidtoleráns szójababot és egy hazai babfajta vírusrezisztens GM-változatát, amelyek termesztése 2016-ban kezdődhet. Vietnamban 2014-ben első alkalommal engedélyezték a HT (herbicidtoleráns) és IR (rovarrezisztens) GM kukorica termesztését. A jelenleg termesztett GM élelmiszernövényeken kívül, amelyek közvetlen hasznot hajtanak a fogyasztóknak (Dél-Afrikában a fehér kukorica, az Egyesült Államokban és Kanadában a cukorrépa és a csemegekukorica, az Egyesült Államokban pedig a papaya és a tök) új GM élelmiszernövények is megjelentek: Bangladesben a zöldségfélék királynője, a padlizsán, az Egyesült Államokban pedig a burgonya, amely a világon a negyedik legfontosabb alapélelmiszer, és az élelmiszer-biztonsághoz is hozzájárulhat pl. Kínában, ahol 6 millió, Indiában, ahol 2 millió és az Európai Unióban, ahol kb. 2 millió hektáron termesztenek burgonyát.

4. tény: Az 5 legfontosabb GM növénytermesztő ország.

Továbbra is az Egyesült Államok a vezető ország, ahol 73,1 millió hektáron (a globális GM vetésterület 40%-án) termesztenek GM növényeket, és ahol a fő termények közül a termesztett kukorica 93%-a, a szója 94%-a és a gyapot 96%-a GM fajta. Míg Brazília az utóbbi öt évben világelső volt az évről évre számított vetésterület-növekedésben, 2014-ben az Egyesült Államok lett az első 3 millió hektárral, míg Brazíliában egy év alatt 1,9 millió hektáros volt a növekedés. Figyelemre méltó, hogy Brazíliában rekordnagyságú, 5,2 millió hektáros területen vetettek többszörösen módosított HT/IR szóját két évvel annak engedélyezése után. Argentína megtartotta harmadik helyét, a 2013. évi 24,4 millió hektáros vetésterülettől kissé elmaradva (24,3 millió hektár). India volt a negyedik, rekordnagyságú, 11,6 millió hektáros Bt-gyapottermesztésével (2013-ban 11,0 millió hektár), 95%-os GM termesztési hányaddal. Kanada ötödik volt, szintén 11,6 millió hektárral, több olajrepcével és magas, 95%-os GM termesztési hányaddal. 2014-ben mind az öt legfontosabb GM növénytermesztő ország több mint 10 millió hektáron termesztett GM növényeket, biztosan megalapozva a jövőbeli fenntartható növekedést.

5. tény: Az Egyesült Államokban először 2013-ban termesztett első szárazságtűrő GM kukorica vetésterülete 2014-re több mint ötszörösére emelkedett.

Az Egyesült Államokban először 2013-ban termesztett GM DraughtGard™ szárazságtűrő kukorica vetésterülete a 2013. évi 50 ezer hektáros értékről 5,5-szörösére, 275 ezer hektárra emelkedett 2014-ben, ami azt mutatja, hogy a gazdálkodók elfogadják ezt a fajtát – ugyanezt az eseményt kapta ajándékba a Water Efficient Maize for Africa (WEMA) köz-magán társulás, amelynek célja szárazságtűrő GM fajták eljuttatása válogatott afrikai országokba 2017-re.

6. tény: A GM növények státusa Afrikában.

Az afrikai kontinens folytatta az előrehaladást: Dél-Afrikában kissé kevesebb, 2,7 millió hektáron termesztettek GM növényeket; a csökkenést főleg a szárazság okozta. Szudán majdnem 50%-kal növelte a Bt gyapot vetésterületét, Burkina Fasóban viszont a szárazság meghiúsította a vetésterület 0,5 millió hektár fölé növelését. További hét országban (Kamerunban, Egyiptomban, Ghánában, Kenyában, Malawiban, Nigériában és Ugandában) szegények számára kifejlesztett növényekkel folytatnak szabadföldi kísérleteket, ami az engedélyezés előtti utolsó lépés. Fontos, hogy a WEMA projekt menetrendje szerint az első többszörösen módosított, szárazságtűrő és rovarrezisztens (Bt) kukoricának 2017-ben kell megérkeznie Dél-Afrikába. A technológia elterjedésének fő akadálya a tudományos eredményeken alapuló, költségkímélő és gyors szabályozó rendszerek hiánya. Felelős, szigorú, de nem terhes szabályozásra lenne sürgősen szükség, amelyek illeszkednének a kisgazdálkodók és a szegény országok szükségleteihez.

7. tény: A GM növények státusa Európában.

Az Európai Unió öt tagországában 2013-hoz képest 3%-kal kisebb földterületen, 143 016 hektáron folytatódik a GM növények termesztése. Spanyolország volt a listavezető 131 538 hektár Bt kukoricával, ami az előző évhez képest 3%-os csökkenést jelent, a GM termesztési hányad viszont rekordnagyságú, 31,6%. Összefoglalva, a GM vetésterület három EU tagországban kissé csökkent, két tagországban pedig szerényen emelkedett, aminek az oka egyrészt az, hogy összességében kevesebb kukoricát vetettek, másrészt a túlzott bürokrácia.

8. tény: A GM növények előnyei.

Az 1996-tól 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó legutóbbi, előzetes információ szerint (Brookes és Barfoot, PG Economics) a GM növényeknek továbbra is jelentős, pozitív hatása van az élelmiszer-biztonságra, a fenntarthatóságra és az éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére, mert:

  • Növelik a növénytermesztést körülbelül 133 milliárd USD értékben Körülbelül 500 millió kg rovarirtó szer (hatóanyag) megtakarítását teszik lehetővé

  • Csak 2013-ban 28 milliárd kilogrammal csökkentették a széndioxid kibocsátását, ami 12,4 millió autó által egy év alatt kibocsátott széndioxiddal egyenértékű. Összehasonlításképp, 2012-ben a GM növénytermesztés 11,8 millió autó egyéves széndioxid-kibocsátásával egyenértékű megtakarítást tett lehetővé.

  • enyhítették több mint 16,5 millió kisgazdálkodó és családjuk, összesen több mint 65 millió ember szegénységét, akik a világon a legszegényebbek közé tartoznak.

Klumper és Qaim (2014) gondos metaanalízise közel 150, GM növényeken világszerte végzett, elsődleges szántóföldi kísérleti adatokon alapuló vizsgálatot dolgozott fel, és újra igazolta a GM növények környezetvédelmi előnyeit. A metaanalízis rámutatott, hogy 1995 óta a GM technológia

  • 37 százalékkal csökkentette a vegyszeres rovarirtó szerek használatát,

  • 22 százalékkal növelte a terméshozamokat, és

  • 68 százalékkal emelte a gazdálkodók nyereségét.

Összegezve: A GM növények fejlesztése folytatódik, számuk, sokféleségük és előnyeik tovább növekednek, és jelentősen képesek hozzájárulni a gyorsan növekvő emberi népesség táplálásához. A GM technológia, amely az újabb idők leggyorsabban elterjedt mezőgazdasági technológiája, az élelmiszer-biztonság és az éghajlatváltozás problémái megoldásának fontos részét képezi. Ezek a problémák mind a fogyasztók, mind a gazdálkodók számára nagyon is valóságos problémák. A GM növények alapvető fontosságúak, de természetesen nem csodaszerek – a jó gazdálkodási gyakorlat, így a vetésforgó és a rezisztenciák megfelelő kezelése ugyanúgy elengedhetetlen a GM növények, mint a hagyományos növények termesztéséhez.

A KÖZ-MAGÁN TÁRSULÁSOK INTEGRÁLIS SZEREPE:

9. tény: Emelkedő termelékenység és gyorsított célba juttatás

Az elmúlt évtizedben egyes segélyszervezetek és alapítványok projekteket indítottak azzal a céllal, hogy mind a magán-, mind a közszférából GM technológiai alkalmazásokat ajándékozzanak és juttassanak el a fejlődő országok forrásszegény kisgazdálkodóihoz. Néhány példa:

  • Figyelemre méltó, hogy Banglades, ez a 150 milliós lakosságú, kicsi és szegény ország 2013. október 30-án engedélyezte egy fontos zöldségféle, a padlizsán Bt-változatának termesztését, és a gazdálkodók rekordgyorsasággal, 2014. január 14-én már termeszthették is a növényfajtát. Ez a gyors eredmény – engedélyezés után mindössze 100 nap – nem lett volna elérhető a kormány támogatása és politikai akarata, különösen pedig a mezőgazdasági miniszter, Matia Chowdhury segítsége nélkül. Ez követendő példa minden kicsi és szegény ország számára. Bangladesben a GM burgonya már a szabadföldi kísérleti fázisban tart, és vizsgálják a GM gyapot és rizs termesztésének lehetőségét is.

  • A Water Efficient Maize for Africa (WEMA) projekt célja szárazságtűrő GM kukoricafajták eljuttatása válogatott afrikai országokba, már 2017-ben. A köz-magán társulás által lehetővé tett projekt először Dél-Afrikába, majd Kenyába, Ugandába, Mozambique-ba és Tanzániába fogja eljuttatni az új technológiát. Az ajándékba adott technológia a DroughtGard™ GM kukoricafajta, amelynek a vetésterülete az Egyesült Államokban 2014-ben az előző évhez képest 5,5 millió hektárral bővült. Ez azt jelzi, hogy a gazdálkodók szívesen fogadják a szárazságtűrő kukoricát.

Összegezve: A köz-magán társulások továbbra is sikeresen közreműködnek a termelékenység növelésében azáltal, hogy új termékeket fejlesztenek és azokat az engedélyezés után eljuttatják a gazdálkodókhoz. A GM padlizsán bangladesi sikertörténete jól mutatja: a politikai akarat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a rendelkezésre álló, engedélyezett technológiák gyorsan eljussanak a gazdálkodókhoz.

A GM NÖVÉNYEK HATÁSA A FOGYASZTÓKRA ÉS A GAZDÁLKODÓKRA:

10. tény: Az új engedélyek igazolják a fogyasztóknak jutó előnyöket

Az Egyesült Államokban 2014-ben engedélyezték az Innate™ burgonya termesztését. Ez a burgonya a fogyasztók egészségével kapcsolatos problémák megoldását szolgálja, miközben csökkenti az élelmiszer-hulladék mennyiségét is, ami nagyban hozzájárul az élelmiszer-biztonsághoz. Az Innate™ burgonya

*csökkenti annak lehetőségét, hogy a burgonya magas hőmérsékleten történő sütésekor akrilamid (egy lehetséges rákkeltő anyag) keletkezzék;

  • nem színeződik el hámozáskor, és a korábbi fajtáknál ütésállóbb, ami fokozza a fogyasztók elégedettségét, és segít megelőzni az ütések okozta foltok miatti, 40%-ot is elérő termésveszteséget;

  • hosszabb ideig eltartható.

A burgonya világszerte a negyedik legfontosabb alapélelmiszer. Burgonyavésznek ellenálló GM burgonyával folytatnak szabadföldi kísérleteket Bangladesben, Indiában és Indonéziában. Ez a betegség volt felelős az 1845. évi írországi éhínségért, amely egymillió ember halálát okozta. Ha a kísérletek sikeres eredményt hoznak, az új burgonyafajta hozama nagyobb lesz, és emellett jobb minőségű termék is kerül majd a fogyasztók asztalára.

A Bt padlizsán engedélyezése Bangladesben és a szárazságtűrő cukornádé Indiában szintén azt bizonyítja, hogy a GM növények megoldást hoznak az egyes országokban jelentkező, fontos, de kielégítetlen igényekre.

Összegezve: A GM növények a folyamatos kutatás, fejlesztés, elfogadás és bevezetés révén eddig is és ezután is segítenek megoldani a fogyasztók problémáit és kielégíteni szükségleteiket, a magasabb tápértéktől kezdve a vásárlói döntéseket befolyásoló esztétikai igényeken át az élelmiszerhulladék problémájáig.

11. tény: Jövőbeli kilátások.

A jövőbeli kilátások óvatosan optimisták. A jelenlegi legfontosabb, már magas (90–100%-os) termesztési hányadú GM növények esetében csak szerény éves vetésterület-növekedés várható, kevés terjeszkedési lehetőséggel a fejlődő és fejlett ipari országok érett piacain. Egy sor olyan új GM növény várakozik engedélyezésre, amelyek termesztése (a termesztési és importengedélyektől függően) a következő 5 év során elindulhatna. A tájékoztató teljes szövegében több mint 70 potenciális termék van felsorolva, amelyek az új növényfajok és új tulajdonságok széles skáláját képviselik, és amelyek között vannak egyidejűleg többféle betegség- vagy kártevő-rezisztenciával és herbicidtoleranciával ellátott termékek is. Az aranyrizs és a burgonyavésznek ellenálló burgonya szabadföldi kipróbálása már folyamatban van Bangladesben, Indonéziában és Indiában. Az Egyesült Államokban a Simplot már kérvényezte a burgonyavésznek ellenálló és kevesebb redukáló cukrot tartalmazó Innate™ burgonya engedélyezését. Különösen Afrikában ígéretesek a szegények számára kifejlesztett GM növények, például az extra tápanyagokkal dúsított banán és a kártevőknek ellenálló tehénborsó. A köz-magán társulások (PPP) viszonylag sikeresen fejlesztettek és juttattak célba engedélyezett termékeket – a tájékoztató rövidítetlen változata négy PPP esettanulmányt ismertet, amelyek a különféle növények és tulajdonságok széles skáláját mutatják be mindhárom déli kontinensen.

Image Text

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés