Géntechnológiával az éhínség ellen

Kancsár Tímea
Hírek, 2015-01-21 00:35:20

A géntechnológiával nemesített (GM) növények termesztése csökkentené a vegyszeres környezetterhelést, és megnőne a gabonafélék aszály- és hőstressztűrő képessége. Mindez nagymértékű gazdasági hasznot jelentene, de rengeteg az alkalmazásukkal szemben érzett idegenkedés. Termesztésüket Magyarországon tiltják a törvények, ugyanakkor sok GM-szóját importálunk. Megvizsgáltuk, jogos-e a félelem.


Ha növények nemesítéséről kezdünk beszélgetést, az emberek többsége negatívan reagál: "Jaj, igen, a génkezelt növények azok nem jók, rendkívül veszélyesek!" "Biztos szép, de gyanítom, mű az íze, mert mesterségesen manipulálták" - a fejekben nagy információhiány van ezzel kapcsolatban. Nem csoda, hiszen Magyarországon tilos génnemesített növényt szabad földön termeszteni - még az Alaptörvényben is külön bekezdést szántak a témának honatyáink. A zöldszervezetek sok egyéb ellenvetése a génnemesített növényekkel szemben az, hogy ha szabad földön termesztik, a gazdák nem tudják azt megakadályozni, hogy spontán kereszteződjenek a környezetükben élő, akár más vad növényfajokkal is, így ki tudja, hogy végül milyen hibridek alakulnak ki majd, és ezek milyen hatással lesznek a többi élőlényre, milyen reakciókat indítanak el.

A testi és a lelki egészségünk védelme érdekében "Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal" rendelkezik. Valahogy így fogalmaznak az Alaptörvényben. A magyar gazdának nincs szabad választási lehetősége azzal kapcsolatban, hogy milyen fajtákat és milyen technológiával termeszt. A politikusok ideológiai alapon, a tudományos tényeket semmibe véve döntöttek. Ez egy nagyon súlyos probléma már csak amiatt is, mert a fiatalok körében elvész a zöld biotechnológiai kutatás iránti érdeklődés. Hogyan is választanák ezt a területet, amikor még a génnemesített növények melletti nyilatkozat is több intézmény alkalmazottjai számára tilos? Nem beszélve arról, hogy a szabályozás szerint a magyar gazdák még a jövőben is kiszorulnak a géntechnológiai agrárinnováció előnyeiből, és számos környezetkímélő agrotechnológia nem terjedhet el a termelésben - mondja el lapunknak Dudits Dénes akadémikus. Az MTA Szegedu Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora segít megérteni, hogy miért lenne fontos az emberek informálása és a génnemesített növényekkel kapcsolatos pozitív megítélés előremozdítása.

Határos a növények teljesítőképessége

Mind a hagyományos, mind a génnemesítés jelentősége felértékelődik az éhezés, illetve a klímaváltozás okozta problémák kezelésében. Az előrejelzések úgy szólnak, hogy 2050-ben már 9 milliárd embert kell "etetni" a Földön, azaz a mai élelmiszer-termelés nagyjából dupláját kell majd előteremteni. Amikor arról beszélünk, hogy meg kell duplázni az élelmiszer-termelést, akkor felvetődik a kérdés, hogy hol van a növények biológiai teljesítőképességének a határa - magyarázza a szakember, majd hozzáteszi: - A géntechnológiát alkalmazó, növénynemesítést kiszolgáló technológiák rohamosan fejlődnek, és mára már a legfontosabb termesztett növény teljes genetikai információját megfejtették. Számítógépes programok segítségével elemezhető a DNS-ben rejlő genetikai információ, például megbecsülhető, hogy hány génnel rendelkezik az adott növény. (A kukoricának 32 ezer génje van.) Amikor egy GM kukoricahibridet mint súlyos veszélyforrást emlegetnek a GMO-ellenes aktivisták, akkor nem árt tudni, hogy az 32 ezerből egyetlen gén az, ami génbeépítésből származik. Ez az egyetlen gén nem szabadul ki a többi 31 ezer 999 kukoricagén körül, hogy beszennyezze a szomszédos táblákat.

Image Text

A GMO-viták hevében nem árt tudni, hogy minden termesztett növényünk genetikailag módosított. A növények génállományát évszázadokon keresztül a nemesítők keresztezéssel és szelekcióval optimalizálják, és csak a múlt század utolsó évtizedeiben bővült ki ez a metodikai eszköztár a géntechnológiai megoldásokkal. Az uniós szabályoknak megfelelően a GM-növényeket sokkal részletesebben vizsgálják, mint a hagyományos fajtákat.

Licencdíjas szegedi szabadalom

Növényekkel a hazai géntechnológiai kutatások a nyolcvanas években Szegeden kezdődtek. Magyarországon az első genetikailag módosított növényt a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) állítottuk elő 1986-ban. Azóta megszakítás nélkül folynak ezek a kutatások, gyakran együttműködve a Gabonakutató Intézet, majd később kft. munkatársaival. Így dr. Morócz Sándor kukoricanemesítővel a 90-es években kidolgoztunk egy módszert, amellyel hatékonyan lehet kukoricába gént beépíteni. Akkor ezeket a kutatásainkat a német Hochest cég finanszírozta. Ebből született meg egy közös szabadalom (SZKB, GI, Hochest), amelynek alapján készültek a Liberty Link gyomirtószer-rezisztens hibridek, amelyeket Amerikában jelenleg is termesztenek. Ez egy nemzetközileg hasznosult géntechnológiai szellemi termék, amely után mind a GKI, mind az SZBK licenszdíjat kap - mutat rá Dudits Dénes. Továbbá elmondja, hogy az Európai Unióban 42 génnemesített növény élelmiszerként fogyasztása és takarmányként hasznosítása engedélyezett. Csupán két növény van azonban, amelynek a termesztése is megengedett. Az egyik a kukoricamoly-ellenálló kukorica, amely kevésbé fertőződik fuzárium gombával, mint a hagyományos hibridek. Tekintettel a kukoricamoly egyre gyakoribb hazai kártételére és az idei esős időjárásban jelentkező toxinproblémákra, lehet, hogy nem lenne ördögtől való, ha a magyar gazdák is élhetnének a GM-hibridek nyújtotta előnyökkel.

Jelenleg számos génnemesített vetőmag vár engedélyezésre az Unióban. Ezek közül három magyar gazdáknak is nagyon fontos lenne. Az egyik engedélyezés alatt álló GM-növény a kukorica gyökerét károsító kukoricabogár-ellenálló hibrid. A magyar gazdák jelenleg évente 4 milliárd forintot költenek a kukoricabogár elleni kémiai védelemre. És ha az Unióban engedélyezett lesz ennek a hibridnek a termesztése, akkor amellett, hogy a gazdák pénzt spórolhatnak meg, nem fertőznék a környezetet csávázással és talajfertőtlenítéssel. De a magyar agráriumnak hasznos lehet még az aszálytűrő kukorica, illetve a burgonyavésznek ellenálló krumpli.

Riogatják a közvéleményt

Mind a politikusokat, mind a közvéleményt azzal riogatják, hogy a génnemesített növények veszélyeztetik az egészséget. Teljes megbízhatósággal állíthatom, hogy az eddig engedélyezett GM-növényeknél senki nem tudott kutatni tudományosan megalapozott tényt, amely ezt megerősítené. Éppen ellenkezőleg, több olyan génnemesített növény is van, amely éppen azt a célt szolgálja, hogy megóvja az egészséget. Nem a mi kutatási területünk, de kiváló példát tudnék ennek kapcsán felhozni: a fejlődő országokban 250 millió óvodás gyermek szenved vitaminhiányban, évente 2 millió embernek vakságot okoz, és sokan bizony életüket is vesztik az egészségügyi probléma miatt. Megoldás reményében svájci kutatók előállították az úgynevezett aranyrizs, ami karotinban gazdag. (A karotin az A-vitamin elővegyülete.) Sajnos azonban a Greenpeace aktív tevékenységének köszönhetően még mindig nem termesztik, és nem is fogyasztják ezt az rizst ezekben az országokban sem, pedig életeket menthetne - érvel az akadémikus.

Image Text

Lila GM-paradicsom a rák ellen

Világszerte intenzív kutatás folyik egészségvédő génnemesített növények kikísérletezésére. Például antociánban gazdag lila paradicsomot állítottak elő, amelyet ha rákra hajlamos egerekkel etettek, akkor azok hosszabb ideig éltek, mint a piros paradicsomot fogyasztó kontrollállatok. Magyarán a génnemesített paradicsom rákellenes hatást mutatott a kísérletek során. Igen figyelemreméltó a koreaiak által előállított GM-rizs, amelybe "beépítették" a vörösborban is megtalálható csodavegyület, a rezveratrol szintézisének génjét. Ilyen rizst etettek azokkal az egerekkel, melyek elhízást okozó takarmányt kaptak. A kísérletek pozitívan erősítették meg a szakembereket: CT-vizsgálatok azt mutatták, hogy a kisállatok felesleges zsírszövetei eltűntek - avat be az érdekességbe a kutatóprofesszor, és befejezésül rámutat:

A GMO-hisztéria legnagyobb ellentmondása, hogy miközben az Alaptörvényünk és a törvényeink tiltják hazánkban a génnemesített növények, pl. a GM-szója termesztését, addig Magyarország import-GM-szója-függő. Elsősorban takarmánynak évente 600-700 ezer tonna szóját hozunk be, főként az amerikai kontinens országaiból, amelynek 90 százaléka génnemesített fajta terméke. De ne legyünk meglepődve, ha ilyen szóját tartalmaznak élelmiszereink is. Ki érti, miért nem károsítja a testi és lelki egészségünket az import GM-szója és miért lenne káros ugyanaz a termék, ha a magyar gazda termesztené?


Az interjú eredetileg Délmagyarország december 27-i számában jelent meg.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés