Hírlevél: 2015 Január - Február

Öt tévhit a GM növényekről

Tamar Haspel
Cáfolatok, 2014-12-17 10:35:27

Öt mítosz a GM növényekről, amelyeket el kell oszlatni ahhoz, hogy valódi vitát lehessen nyitni az élelmiszerekről

Nem mondhatni, hogy GMO-król (a genetikailag módosított organizmusokról) szóló nyilvános vita konstruktívan zajlik. Mindkét fél beásta magát, és kézigránátokat hajigálnak egymásra, miközben semmi sem változik. Az élelmiszer-problémák világháborúja ez, és valahol valaminek/valakinek engednie kell.

Hadd ajánljak öt ilyen valamit. Mindegyik egy-egy olyan, az egyik vagy a másik oldalon hangoztatott érv, amelyet szerintem el kellene felejteni. Ha megegyeznénk abban, hogy ezeket a konkrét gránátokat nem hajigáljuk többé, akkor továbbhaladhatnánk lényegesebb kérdésekre, és ráadásként még egy kis jóakaratot is ébreszthetnénk.

Image Text

1. A GM növények fogyasztása veszélyes.

Lehetetlen biztosnak lenni abban, hogy a GM élelmiszereknek vagy bármi másnak a fogyasztása biztonságos. Azonban nem minden bizonytalanság egyenlő, és igen csekély annak a valószínűsége, hogy az élelmiszereinkben lévő, genetikailag módosított növények veszélyeztetik az emberek egészségét. Több ezer vizsgálat készült már ezekkel az élelmiszerekkel, közöttük számos hosszú távú és független forrásból finanszírozott tanulmány, és gyakorlatilag minden fontos tudományos szervezet a biztonságosság mellett tette le a voksát.

Az egyik legmeggyőzőbb vizsgálatot nemrég közölték, és több milliárd, szinte kizárólag GM növényekkel táplált kísérleti alanya volt: háziállatok. A Kaliforniai Egyetem (UC Davis) kutatói több mint tízmilliárd állat egészségügyi adatait nézték át, és nem találtak semmi olyan, kedvezőtlen hatást – ami azt illeti, semmilyen hatást nem találtak –, ami a nem GM takarmányról GM takarmányra való átállásnak lett volna tulajdonítható.

A GM növények biztonságos voltáról közmegegyezés van. A közmegegyezés nem jelenti azt, hogy a bolygónkon élő minden egyes ember osztja ezt a véleményt; vannak, akik most is azt állítják, hogy a GM növények veszélyesek, és vannak közöttük magas képesítéssel rendelkezők is. Ha azonban a közmegegyezés ellenére ezek mellé állsz, csak megkönnyíted mások számára, hogy tudományellenes (erre később visszatérünk) fanatikusnak tartsanak, és legyintsenek rád. Ésszerűtlen azt bizonygatni, hogy a GM növények jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek.

2. A feliratozás fölösleges, mert a GM növények biztonságosak.

Aki így okoskodik, nem érti a lényeget. Ha a GM növények veszélyesek lennének, az FDA nem feliratozná, hanem betiltaná őket. Az élelmiszereink címkéin felsorolt tételek széles skálája magában foglalja az olyan anyagokat, amelyek egyes emberek számára kockázatot jelentenek (amerikai mogyoró), azokat, amelyeket az egészségügyi hatóságok mindannyiunk számára korlátozni javasolnak (só), és sok olyan anyagot is, amelyeknek semmilyen egészségügyi vonatkozása nincs. Jelölve van, hogyan készül a termék (a sűrítményből készült narancslé), és honnan érkezett (származási ország). Egyes vitaminok és tápanyagok fel vannak sorolva, mások nem. Nincs nagy össznépi elmélet arra vonatkozóan, mi kerül a címkére – esetről esetre határozzák meg.

Image Text

A feliratozás mellett egyszerűen az szól, hogy a fogyasztók tudni akarják, mi van az élelmiszerekben, ám ez nem igazán erős érv. Bárki előállhat olyan „tudni akarom” listával, amelyben vannak mind nevetséges (a mezőgazdasági dolgozók bőrszíne), mind ésszerű tételek (a mezőgazdasági dolgozók bére). Vajon ésszerű-e az, ha valaki a GM növényekről akar tudni? – Néha nem ésszerű (lásd az 1. érvet), de vegyünk példának egy GM növényeket ellenző embert, aki azt mondja: aggasztónak találja a herbicidtoleráns növényeket, mert termesztésükkel még több herbicidet alkalmazó mezőgazdaság jöhet létre, ami negatív környezeti következményekkel jár, és hogy ideje átlátszóbbá tennünk a mezőgazdasági rendszert, hogy a fogyasztók a pénztárcájukkal szavazhassanak arról, milyen rendszert is látnának szívesen. Lehet egyet nem érteni vele, de nem hiszem, hogy a véleménye ésszerűtlen.

Egy konstruktív vitának ésszerű felvetésekről kell szólnia. A biztonságossági érv nem az.

3. Csak a mezőgazdasági nagyvállalatok profitálnak a GM növényekből.

Kár, hogy az első két GM növény, amellyel az amerikaiak találkoztak, a herbicidtoleráns kukorica és szója volt. Mivel ezeknek a széles körben termesztett növényeknek a haszna elsősorban (nem kizárólag, de nem akarok akadékoskodni) tényleg mezőgazdasági árutermelő vállalkozóknál és vállalatoknál csapódik le, az utánuk következő összes többi genetikailag módosított élelmiszernövényre is ráfröccsent a sár.

A vitában ritkán említik a gyűrűsfoltossággal szemben ellenálló papayát, és kedvencemet, az egészségességtől duzzadó, hosszú szénláncú omega-3-zsírsavakat termelő élesztőt is hiába hozom újra és újra elő, egyszerűen lehetetlen kikezdeni a GM növények és a mezőgazdasági nagyvállalatok közötti asszociációt.

Pedig hosszú a sora azoknak a GM növényeknek, amelyek nekünk, többieknek hoznak hasznot. Itt van például az a szúnyog, amely segít a trópusi náthaláz elleni harcban, mert párosodik a betegséget hordozó szúnyogokkal, és utódaiknak átad egy gént, amely elpusztítja őket. Az álomkórért felelős kórokozóval (egy tripanoszómával) szemben ellenálló tehén többé nem adja tovább a betegséget az embernek cecelégyen keresztül. No és a citrus greening baktériumnak ellenálló narancsfa? A több vitamint vagy egészségesebb olajat tartalmazó növények? És ne feledkezzünk el az omega-3-zsírsavakat termelő élesztőről sem.

Ne hagyjuk, hogy a herbicidtoleráns növények iránti bizalmatlanságunk minden GM növényre egyformán kiterjedjen.

4. Évezredek óta végezzük a növények genetikai módosítását.

A GM növényeket pártolók természetesen arra gondolnak, hogy évezredek óta keresztezünk növényeket. Ami igaz is, de mellékes, hiszen azok, akiket aggasztanak a GM növények, éppen amiatt aggódnak, mert az alkalmazott technológia nagyon különbözik a keresztezéstől. A pártolók ennél az érvelésnél teljesen figyelmen kívül hagyják ellenfeleik kétkedésének alapját, ez pedig leereszkedő viselkedés, és ellentétes hatást vált ki. Emellett aláássa a GM növények mellett felhozható egyik legérdekesebb és legnehezebben cáfolható érvet: azt, hogy ennek az egyes gének beültetésére képes módszernek az eredménye sokkal inkább megjósolható, ezért az adott szervezetekben létrehozott változtatások valószínűleg kevésbé ártalmasak, mint a keresztezéses nemesítésnél történő, egész genomra kiterjedő változások.

Ez az érvelés csak akkor működik, ha elejétől fogva elismerjük: a transzgenikus nemesítés fizikai értelemben más, mint az, amit évezredek óta művelünk.

Image Text

5. A GM növények pártolói a Monsanto szócsövei, ellenzőik pedig tudományellenesek.

A szócsövekről szóló rész elég nyilvánvaló – szíveskedjenek abbahagyni.

A tudományellenességről szóló rész már bonyolultabb. Azok, akik azt vizsgálják, hogyan hozunk döntést tudományos és politikai kérdésekben, azt állítják, hogy politikai álláspontunk határozza meg a tudományfelfogásunkat, nem pedig fordítva. A GM növények ellenzőinek többsége nem tudományellenes, hanem GM növény ellenes, és ezért az elképzeléseiknek ellentmondó tudományt az iparral való kapcsolattal beszennyezettnek, módszertanilag hibásnak, a tudósokat pedig előítéletesnek látják. Alapjában ők tényleg tudománypártiak – az olyan tudományt pártolják, amely igazolja hiedelmeiket. (A GM-pártiak, és általában az emberek szintén ugyanennyire hajlamosak erre a fajta előítéletre.)

Dan Kahan, a Yale Jogi Egyetem professzora, aki a kulturális megismeréssel foglalkozó projektjében (Cultural Cognition Project) azt vizsgálja, hogyan befolyásolják az értékek és a csoportokhoz tartozás a hiedelmeket, úgy véli, hogy „azok a konfliktuskeresők, akik a GM élelmiszerek kockázatát polarizáló problémává próbálják tenni”, rászolgálnak a tudományellenesség vádjára, ám maga ez a vád szélesebb körben alkalmazva szintén polarizáló.

„A tudományellenesség általában kártékony” – mondja Kahan, mert „nem azoknak a fajta véleményeknek a tapasztalati tényekkel alátámasztott leírása, amelyek magyarázataként általában hivatkoznak rá, és mert megmérgezi a tudományos kommunikációt.”

A nagyközönség túlnyomórészt nem törődik a GM növényekkel, de minél többet dobálózunk a tudományellenesség vádjával, annál nagyobb a kockázata annak, hogy ez a probléma a kulturális identitás emblémájaként bevésődik. Gondolj csak az éghajlatváltozásra.

Az árokásás pedig éppen az, amit itt el akarunk kerülni. Legalább egy időre hagyjunk fel ezeknek az érveknek az ismételgetésével, és meglátjuk, hogy ez használ-e. És még amíg benne vagy, kedves olvasó, ülj le valakivel, akit tisztelsz, és aki nem ért veled egyet, és hallgasd meg! Ha tudós, kutató, aktivista, újságíró vagy, vagy más olyan foglalkozásod van, ami miatt meghívnak bizottságokba, ragaszkodj ahhoz, hogy a bizottság mindkét oldalt igazságosan képviselje; a kórusban prédikálás semmit sem segít.

Valamiféle értelmes konszenzusra kell jutnunk ebben a kérdésben! Adjatok esélyt a békének!

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés