Hírlevél: 2014 November - December

A GMO-k a „jobb jövőt” képviselik

Jan Huitema
Hírek, 2014-12-16 17:55:36

Image Text

Az Európai Parlamentben jelenleg vizsgálják felül a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy saját területükön korlátozhassák vagy tilthassák a genetikailag módosított (GM) növények termesztését. Ez már a dosszié második olvasata, ami nem csoda, hiszen ez a téma szenvedélyes vitákhoz szokott vezetni. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke már 2009-ben olyan tudomány alapú engedélyezési rendszer felállítására hívott fel, amely megadja a tagállamoknak a választás szabadságát saját területükre vonatkozóan. A tagállamoknak azonban majdnem négy évükbe telt megegyezni bizonyos GM növények termesztésének engedélyezésére szolgáló eljárások frissítéséről. Ez jól illusztrálja a téma érzékeny jellegét.

Néha azonban előfordul, hogy elveszünk az engedélyezési mechanizmusok technikai részleteiben, és már nem is gondolunk arra, milyen végtelenül sokféle probléma megoldására lehetnének alkalmasak a GM növények. Én magam mezőgazdasági mérnökként a gyakorlatban láttam, milyen nagyszerű dolgokat lehet megcsinálni, vagy csinálnak meg már most a legfejlettebb európai kutatóintézetekben. Szerintem nagyon rossz dolog, ha mi törvényalkotói minőségünkben akadályozzuk ezeket az újításokat. A GM növényeket immár 20 éve biztonságosan fogyasztják. Ideje befogadni ezt a technológiát! Ne hagyjuk magunkat alaptalan félelmektől vezettetni!

Világosabban meg kell határozni azt a kört, amelyre a „GMO” meghatározás érvényes. Ennek szükségességére az egyik legeklatánsabb példa egy új növénynemesítési módszer, a ciszgenezis, amelyet alaptalanul a genetikai módosítások közé sorolnak. Azért is nagyon jó példa ez, mert világosan illusztrálja, hogy a GM növényekről beszélve néha milyen felemás módon gondolkodunk. A ciszgenezis olyan módszer, amely ugyanazon a fajon belül ültet át géneket. Ezzel a módszerrel a burgonyát kevésbé érzékennyé lehet tenni egy nagyon közönséges és pusztító betegségre. Még 2012-ben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság arra az eredményre jutott, hogy ennek a módszernek a használata éppen olyan biztonságos, mint a hagyományos nemesítés, és ha a nemesítési folyamat során használt gének kizárólag a célfajból származnak, a termék nem GMO. Ennek ellenére még mindig nem használhatjuk ezt a módszert Európában, annak ellenére, hogy egyes tagországokban több mint 50%-kal csökkentené a kiszórt növényvédő szerek mennyiségét, ezáltal növelné az élelmiszer-biztonságot, csökkentené az élelmiszer-veszteséget, és drasztikusan csökkentené a mezőgazdaság okozta környezeti kárt.

Számomra teljesen világos, hogy a GM növények a jobb jövőt képviselik, és nem csak Európa számára. Vegyük példának azt a genetikailag módosított rizst, amelynek segítségével A-vitaminnal lehetne ellátni azt a 250000–500000 gyermeket, akik évente megvakulnak ennek a specifikus élelmiszer-kiegészítőnek a hiánya miatt. Biotechnológia, nanotechnológia, GMO-k – mindez borzalmas tudományos fantasztikumnak tűnhet, de a valóságban ígéretes kutatási területek, amelyek éppen azt tudják megvalósítani, amit mi emberek mindig is kerestünk, miközben jobb jövőt próbáltunk építeni. Ezért ha a GM növényekről azt állítjuk, hogy nem „természetesek”, vagy nem „fenntarthatók”, az nem megalapozott tudományos véleményen, hanem technofóbián alapuló kijelentés. Persze várhatunk örökké, hogy bizonyítva lássuk, teljesen biztonságos-e valami, de ezen a területen inkább lendületesen haladnunk kellene előre egy magasabb cél érdekében.

A most tárgyalt, frissített törvényjavaslatnak sok jó oldala van. Valóban nagy gondossággal kell eljárnunk, amikor az emberi egészségről és a környezetünkről van szó. De soha nem szabad hagynunk, hogy megalapozatlan félelmek uralkodjanak el rajtunk, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban élünk. Elérhető közelségben van egy még jobb, még tisztább és még termelékenyebb mezőgazdaság kialakítása, az egyre növekvő népesség táplálására. Európa a maga sokszínűségében bizonyára már egyesült, de tegyük lehetővé, hogy a tudomány legyen a közös alap.


A szerzőről: Jan Huitema holland képviselő az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékügyi bizottságának tagja.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés