Hírlevél: 2014 November - December

A genetikailag módosított növények hatásainak metaanalízise

Wilhelm Klümper, Matin Qaim
Hírek, 2014-12-10 23:30:32

Összefoglaló

Háttér: Annak ellenére, hogy a gazdálkodók számos országban gyorsan elfogadták a genetikailag módosított (GM) növényeket, ez a technológia továbbra is ellentmondásos. A nagyközönség széles körű gyanakvásának egyik oka a GM növények hatásait körülvevő bizonytalanság.

Célkitűzés: A bizonyítékok alátámasztása céljából elvégezzük a GM növények mezőgazdasági és közgazdasági hatásainak metaanalízisét.

Adatforrások: A beválasztandó eredeti közleményeket az ISI Web of Knowledge, a Google Scholar, az EconLit és az AgEcon Search oldalain végzett kulcsszavas keresésekkel azonosítottuk.

A cikkek beválasztási kritériumai: Olyan cikkeket választottunk be, amelyek a világon bárhol lévő mezőgazdasági üzemekből vagy szántóföldi kísérletekből származó elsődleges adatokon alapulnak, és amelyek a GM szója, kukorica vagy gyapot hatását írják le a terméshozamra, a rovarirtószer-használatra és/vagy a gazdálkodók nyereségére. Összesen 147 eredeti közleményt választottunk be.

Szintézismódszerek: Az átlagos hatások és a metaregressziók analízise a kimeneteleket befolyásoló tényezők vizsgálatára.

Eredmények: A GM technológia bevezetése átlagosan 37%-kal csökkentette a rovarirtó szerek alkalmazását, 22%-kal növelte a növények hozamát és 68%-kal emelte a gazdálkodók nyereségét. A hozamnövekedés és a rovarirtószerhasználat-csökkenés a rovaroknak ellenálló növények esetében nagyobb, mint a gyomirtók iránt toleráns növényeknél. A hozam- és nyereségnövekedés mértéke a fejlődő országokban nagyobb, mint a fejlett országokban.

Hiányosságok: Számos eredeti közlemény nem közölte a mintanagyságot és a variancia mértékét.

Következtetés: A metaanalízis erőteljes bizonyítékokat hozott arra, hogy a GM növények termesztése előnyös a gazdák számára.

Bevezetés

Annak ellenére, hogy a gazdálkodók számos országban gyorsan elfogadták a genetikailag módosított (GM) növényeket, a technológia kockázatairól és előnyeiről kialakult polémia tovább folytatódik [1–4]. Számos független tudományos akadémia és szabályozó hatóság megvizsgálta a kockázatokra utaló bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy a GM növények emberi fogyasztása és környezeti kibocsátása biztonságos [5–7]. Sok olyan cikk is megjelent, amelyek szerint a GM növények termesztése előnyös, mivel magasabb nyereséget hoznak és nagyobb költségmegtakarítást tesznek lehetővé a mezőgazdasági termelésben [8–12], és a technológiát alkalmazó gazdálkodói háztartásokban növekszik a jólét [13–15].

Vannak azonban, akik azzal érvelnek, hogy a hatásokra utaló bizonyítékok vegyesek, és hogy a nagy előnyt kimutató közleményeknél bajok lehetnek az adatokkal és az alkalmazott módszerekkel [16–18]. A nagyközönség e technológia iránti széles körű gyanakvásának az egyik oka éppen a GM növények hatásait körülvevő bizonytalanság. Ezért metaanalízist végeztünk, amely segíthet alátámasztani a bizonyítékokat.

Bár a GM növények hatásait már korábban is áttekintették [19–22], a mi megközelítésünk két fontos szempontból is újat nyújt. Egyrészt több újkeletű közleményt is bevettünk a metaanalízisbe. A GM növények hatásai témájában folyamatosan jelennek meg új közlemények, amelyekkel szélesedik a vizsgált földrajzi területek, az alkalmazott módszerek és a vizsgált kimenetiváltozó-típusok köre. Az egyéb hatásokon kívül mi például elemezzük a GM növénytermesztés bevezetésének hatását a rovarirtó szerek mennyiségére, míg a korábbi metaanalízisek ezt nem tudták vizsgálni, mivel e kimeneti változóra vonatkozólag csak korlátozott számú megfigyelés állt rendelkezésre. Másrészt nem állunk meg az átlagos hatásnál, hanem metaregressziót alkalmazunk a hatások heterogenitásának magyarázatára és a lehetséges torzítások kimutatására.

Metaanalízisünk a legfontosabb GM haszonnövényekre összpontosít, így a herbicidtoleráns (HT) szójára, kukoricára és gyapotra, valamint a rovarrezisztens (RR) kukoricára és gyapotra. Ezekre a növényekre vonatkozólag megfelelően nagyszámú eredeti hatásvizsgálat jelent meg ahhoz, hogy lehetséges legyen az átlagos hatás érdemi becslése. Vizsgáljuk a GM növénytermesztés bevezetésének átlagos hatását a terméshozamra, a rovarirtó szerek mennyiségére, árára, a teljes termelési költségre és a gazdálkodók nyereségére. Továbbá számos olyan tényezőt is elemzünk, amelyek hatással lehetnek a kimenetelekre, például a földrajzi helyzetet, a módosított növényi tulajdonságot és az eredeti közleményekben felhasznált adatok és módszerek típusát.

Image Text

Ábra: A GM növénytermesztés bevezetésének hatásai. Az ábra a GM és nem GM növények közötti átlagos százalékos különbségeket mutatja. Az eredmények minden GM növényre vonatkoznak, beleértve a herbicidtolerancia és a rovarrezisztencia tulajdonságát. A megfigyelések száma kimeneti változónként különböző: 451 (hozam), 121 (rovarirtó szerek mennyisége), 193 (rovarirtó szerek költsége), 115 (teljes termelési költség) és 136 (gazdálkodók nyeresége). A *** az 1%-os statisztikai szignifikanciaszintet jelzi. doi:10.1371/journal.pone.0111629.g002

Következtetések

Ez a metaanalízis megerősíti, hogy – a hatások heterogenitása ellenére – a GM növények átlagos mezőgazdasági és közgazdasági haszna nagy és szignifikáns. A hatások különösen növényi tulajdonságok és földrajzi terület szerinti csoportosításban szórnak. A hozam növekedése és a rovarirtószer-használat csökkenése RR növényeknél nagyobb, mint HT növényeknél. A hozam- és nyereségnövekedés mértéke a fejlődő országokban nagyobb, mint a fejlett országokban. Az újabb hatásvizsgálatok a korábbiaknál jobb adatokat és módszereket használtak, de ezek a vizsgálattervezésben bevezetett javítások nem csökkentették a GM növényeknek a számításokból megmutatkozó hasznát.

Ezzel szemben úgy látszik, hogy a civil szervezetek jelentései és az egyéb, szakmailag nem ellenőrzött közlemények lefelé torzítják a hatásvizsgálatok eredményét. Az egyik hiányosság az, hogy a jelen metaanalízisbe bevett eredeti közlemények közül nem mindegyik közölte a mintanagyságot és a variancia mértékét. Ez gyakran előfordul a társadalomtudományi elemzések esetében, különösen akkor, ha a „szürke irodalomból” is bevonnak közleményeket. Az elsődleges adatokra vonatkozó hatásvizsgálatoknak a jövőben szabványosabb közlési eljárásokat kell majd alkalmazniuk. Ennek ellenére metaanalízisünk kimutatja, hogy erőteljes bizonyítékok vannak a GM növények előnyeire. Ezek a bizonyítékok segíthetnek fokozatosan növelni a nagyközönség bizalmát ez iránt az ígéretes technológia iránt.


Hivatkozások
1. Gilbert N (2013) A hard look at GM crops. Nature 497: 24–26
2. Fernandez-Cornejo J, Wechsler JJ, Livingston M, Mitchell L (2014) Genetically Engineered Crops in the United States. Economic Research Report ERR-162 (United Sates Department of Agriculture, Washington, DC).
3. Anonymous (2013) Contrary to popular belief. Nature Biotechnology 31: 767 [PubMed]
4. Andreasen M (2014) GM food in the public mind–facts are not what they used to be. Nature Biotechnology 32: 25
5. DeFrancesco L (2013) How safe does transgenic food need to be? Nature Biotechnology 31: 794–802 [PubMed]
6. European Academies Science Advisory Council (2013) Planting the Future: Opportunities and Challenges for Using Crop Genetic Improvement Technologies for Sustainable Agriculture (EASAC, Halle, Germany).
7. European Commission (2010) A Decade of EU-Funded GMO Research 2001–2010 (European Commission, Brussels).
8. Pray CE, Huang J, Hu R, Rozelle S (2002) Five years of Bt cotton in China - the benefits continue. The Plant Journal 31: 423–430
9. Huang J, Hu R, Rozelle S, Pray C (2008) Genetically modified rice, yields and pesticides: assessing farm-level productivity effects in China. Economic Development and Cultural Change 56: 241–263
10. Morse S, Bennett R, Ismael Y (2004) Why Bt cotton pays for small-scale producers in South Africa. Nature Biotechnology 22: 379–380
11. Qaim M, Traxler G (2005) Roundup Ready soybeans in Argentina: farm level and aggregate welfare effects. Agricultural Economics 32: 73–86
12. Sexton S, Zilberman D (2012) Land for food and fuel production: the role of agricultural biotechnology. In: The Intended and Unintended Effects of US Agricultural and Biotechnology Policies (eds. Zivin, G. & Perloff, J.M.), 269–288 (University of Chicago Press, Chicago).
13. Ali A, Abdulai A (2010) The adoption of genetically modified cotton and poverty reduction in Pakistan. Journal of Agricultural Economics 61, 175–192.
14. Kathage J, Qaim M (2012) Economic impacts and impact dynamics of Bt (Bacillus thuringiensis) cotton in India. Proceedings of the National Academy of Sciences USA 109: 11652–11656
15. Qaim M, Kouser S (2013) Genetically modified crops and food security. PLOS ONE 8: e64879.
16. Stone GD (2012) Constructing facts: Bt cotton narratives in India. Economic & Political Weekly 47(38): 62–70
17. Smale M, Zambrano P, Gruere G, Falck-Zepeda J, Matuschke I, et al. (2009) Measuring the Economic Impacts of Transgenic Crops in Developing Agriculture During the First Decade: Approaches, Findings, and Future Directions (International Food Policy Research Institute, Washington, DC).
18. Glover D (2010) Is Bt cotton a pro-poor technology? A review and critique of the empirical record. Journal of Agrarian Change 10: 482–509
19. Qaim M (2009) The economics of genetically modified crops. Annual Review of Resource Economics 1: 665–693
20. Carpenter JE (2010) Peer-reviewed surveys indicate positive impact of commercialized GM crops. Nature Biotechnology 28: 319–321
21. Finger R, El Benni N, Kaphengst T, Evans C, Herbert S, et al. . (2011) A meta analysis on farm-level costs and benefits of GM crops. Sustainability 3: 743–762
22. Areal FJ, Riesgo L, Rodríguez-Cerezo E (2013) Economic and agronomic impact of commercialized GM crops: a meta-analysis. Journal of Agricultural Science 151: 7–33
23. James C (2013) Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops: 2013. ISAAA Briefs No.46 (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications, Ithaca, NY).
24. Rothstein HR, Hopewell S (2009) Grey literature. In: Handbook of Research Synthesis and Meta-Analysis, Second Edition (eds. Cooper, H., Hegdes, L.V. & Valentine, J.C.), 103–125 (Russell Sage Foundation, New York).
25. Borenstein M, Hedges LV, Higgins JPT, Rothstein HR (2009) Introduction to Meta-Analysis (John Wiley and Sons, Chichester, UK).
26. Shadish WR, Haddock CK (2009) Combining estimates of effect size. In: Handbook of Research Synthesis and Meta-Analysis, Second Edition (eds. Cooper, H., Hegdes, L.V. & Valentine, J.C.), 257–277 (Russell Sage Foundation, New York).
27. Qaim M, Zilberman D (2003) Yield effects of genetically modified crops in developing countries. Science 299: 900–902

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés