Brazília komolyan fontolóra veszi a transzgenikus fák ügyét

Heidi Ledford
Hírek, 2014-10-07 17:50:28

A genetikailag módosított eukaliptusz elfogadása globális hatású esemény lenne.

Repülőgépről nézve, Brazília rendezett eukaliptuszültetvényei és az azokat körülvevő kusza őshonos erdők éles kontrasztot mutatnak. A fákat, melyek mint regimentnyi katona sorakoznak 3,5 millió hektáron szerte az országban, évtizedek óta nemesítik a gyorsabb növekedésre.

Szeptember 4-én nyilvános meghallgatáson fontolóra veszik, hogy meghozzanak egy, az eddigieknél még nyomatékosabb döntést a genetikailag módosított eukaliptuszról, amelynek 20%-kal magasabb a fakihozatala, mint a hagyományos fajtáknak és 5 és fél év alatt kitermelésre kész a 7 helyett. A brazíliai hatóságok most értékelik, hogy ez a fafajta kereskedelmi forgalomba hozatalra alkalmas-e; a döntés legkorábban ez év végén láthat napvilágot.

Kutatók, üzletemberek, aktivisták kísérik figyelemmel a fejleményeket. Az eukaliptuszt (Eucalyptus ssp.) – Ausztráliában őshonos faj – megközelítőleg 20 millió hektáron termesztik szerte a trópusi és szubtrópusi területeken, és a genetikailag módosított fajták brazíliai elismerése ösztönzőleg hathat majd, hogy bárhol elfogadják az ilyen növényeket. „Ennek tovagyűrűző hatása lehet világszerte” – állítja Zander Myburg, aki a dél-afrikai Pretoriai Egyetemen tanulmányozza az erdei fák genetikáját. „Mindenki fel fog rá figyelni.”

Image Text

Ez ideig nincs olyan génnemesített fa, amelyet nagytételben üzemi célra telepítettek volna. Brazília GM fákkal kapcsolatos döntése az eukaliptusz nagymértékű elterjedése miatt aggasztja a genetikailag módosított növények használatát ellenző környezetvédő aktivistákat.

„Ezek az új típusú fajták egy igen intenzív és érzelmileg fűtött, különösen a nem kormányzati szervezetek és a természetvédők között zajló vita célkeresztjébe kerültek.” – mondja Walter Kollert, az EU FAO erdészeti szakértője Rómában.

A tervvel szembe helyezkedő aktivisták csoportjainak összefogásával egy levelet szándékoznak beterjeszteni a szeptember 4-i találkozón, amelyben a Brazil Nemzeti Biobiztonsági Bizottságot sürgetik, hogy utasítsa el ezt a fafajtát. Az összes, 259 szervezet – 106 Latin-Amerikából – aláírta a levelet, kifejezve azt az aggodalmukat, hogy ezek a fák veszélyeztetik a környezetet, és az ilyen ültetvények elterjedését ösztönzik.

A fákat a FuturaGene elnevezésű biotechnologiai cég fejlesztette ki az izraeli Rehovotban, amelyet a Jeruzsálemi Hebrew Egyetem alapított 1993-ban. A cég fedezte fel, hogy bizonyos fehérjék meggyorsítják a növény növekedését azáltal, hogy megkönnyítik a sejtfaj megnyúlását. A FuturaGene beépített egy, a közismert laboratóriumi növényből, a lúdfűből (Arabidopsis thaliana) származó gént az eukaliptuszba, amely egy ilyen fehérjét kódol.

2010-ben a céget felvásárolta a brazil Suzano Pulp and Paper of São Paulo, a világ egyik legnagyobb eukaliptusz gyümölcspépet előállító vállalata.

A FuturaGene vezérigazgatója, Stanley Hirsch igyekszik mielőbb kihangsúlyozni cégük új termékének környezeti előnyeit. A fák gyorsabb növekedése 12%-kal emeli a széndioxid felvételét a légkörből, mondja, segítve ezzel az üvegházi gázok kibocsájtásának csökkentéséért folytatott harcot. A GM fák kisebb területen termelik meg ugyanazt a famennyiséget, csökkentve ezzel a természetes erdőterületek ültetvényekké alakítását.

Hirsch elmondja, hogy megpróbálják elkerülni az agár-biotechnológiai cégek által a múltban a köztájékoztatás területén elkövetett hibákat: az aktivisták megkerülése helyett, inkább meghívták őket egy bemutatóra a cég szabadföldi kísérleti területeire. „Néhányan közülük, annyira meglepődtek,” - mondja. „Wow, mondták, de hiszen ezek úgy néznek ki, mint a normális fák.”

Persze Hirsch taktikája nem győzött meg mindenkit. Anne Petermann, a New York-i Global Justice Ecology Project in Buffalo non-profit szervezet ügyvezető igazgatója azt állítja, hogy a FutureGene azzal próbálja meg elhárítani a tiltakozókat, hogy „zöldre mossa” a termékét. A gyorsabban növő fák több vizet igényelnek és több tápanyagot vonnak ki a talajból, illetve gazdaságossági szempontból arra ösztönöznek, hogy még több ültetvényt telepítsenek.

Image Text

A genetikailag módosított fák olyan újabb biobiztonsági kérdéseket vetnek fel, amelyek nem vonatkoznak olyan mezőgazdasági terményekre, mint a kukorica, szója, - jegyzi meg Steven Strauss, a corvallisi Oregon Állami Egyetem erdészeti genetikusa. A fák évekig a környezet részei, növelve ezzel lehetséges hatásukat a környezetükben lévő növényekre, állatokra és a talajra. Pollenjeiket sokkal tovább szórják, mint a talajhoz közelebbi növények, növelve a génáramlás problémáját az őshonos rokon vad fajokba. Az eukaliptusznak azonban nincsenek őshonos rokonai Brazíliában, és az ország legtöbb területén nem terjed erőteljesen, - állítja Strauss.

A FuturaGene arról tájékoztat, hogy a szabadföldi kísérletek nyolc esztendeje alatt nem mutattak ki komolyabb környezeti problémát, adatot gyűjtöttek mindenről a génáramlástól kezdve az avar bomlásán át a fákat látogató méhek által előállított méz összetételéig. Myburgnak, aki ugyan nem dolgozik együtt a FutureGene-nel, de tájékozott a cég biztonsági adataival kapcsolatban, az a véleménye, hogy a cég kísérletei jól megtervezettek és alaposak.

Mialatt a FutureGene teszteli a vizeket Brazíliában, egy amerikai cég hatósági döntésre vár a GM fagytűrő eukaliptuszfajtájáról. 2008-ban a dél-karolinai ArborGene of Ridgeville cég kérvényt nyújtott be az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA), hogy engedélyezzék fájuk kereskedelmi forgalomba hozatalát az Egyesült Államok dél-keleti részén. A késések hosszadalmassága nem szokatlan az Egyesült Államok szabályozási rendszerében, mondja az ArborGene szabályozási részlegének igazgatója, Leslie Pearson.

Mostanra, elég csak a kilátás arra, hogy engedélyezni fogják ezeket a fafajtákat, az aktivisták már mozgolódnak. „Csak a tény, hogy már van két kereskedelmi forgalomba hozatali kérvény, sok régióban gyorsan elindította a megmozdulásokat a GM fák ellen. – mondja Petermann. „Tudjuk, hogy sokkal több fejleményt várható még ebből az iparágból.”

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés