Hírlevél: 2015 Január - Február

A genetikailag módosított növények egykori kritikusa, hangnemet váltott, és most a GMO-k dicséretét zengi

Hírek, 2014-10-07 12:59:36

A csemegekukorica nem természetes étel – az emberi beavatkozás eredménye. Csaknem az összes élelmiszer, amit eszünk valamilyen módon genetikailag módosított – a mag nélküli szőlőtől, a csemegekukoricán, a méretes paradicsomon át a tökéletesen kerek csirkékig és pulykákig, amelyeknek szinte az egésze hús. A mezőgazdasági termelésben használatos növények és állatok tulajdonságait szelektíven nemesítették, hogy élelmiszerként értékesebbek legyenek. De a biológiai folyamatokba történő beavatkozás, ami az élelmiszerek tömeggyártását érinti, néhány ember kedélyét mindig felborzolja.

Image Text

Amint a tudósok képesek lettek az élelmiszerként használt fajokban közvetlenül kiválasztani a megfelelő géneket, megszületett az anti GMO-mozgalom is. Az aktivisták azóta elítélik a genetikailag módosított szervezeteket (GMO-k), mióta a tudósok 1996-ban bevezették azokat.

Míg a GMO-ellenes mozgalom fokozódott az elmúlt 15 évben, a GM technológia folytatta térhódítását. A genetikailag módosított növények termesztése több mint 170 millió hektáron folyik világszerte. A világ szójatermésének csaknem a fele, kukoricatermésének pedig az egyharmada ennek a technológiának a terméke. Mint az anti GMO-mozgalom egyik alapítója az Egyesült Királyságban, Mark Lynas aktivistaként egyszer puszta kézzel gyökerestül szaggatta ki a GM növényeket.

Vandana Shivával, egy indiai környezetvédő aktivistával vállvetve keresztes hadjáratot vezettek a GMO-k használata ellen abból az őszinte aggodalomból, hogy azok veszélyesek lehetnek. Lynas, aki jelenleg levelező hallgató a Cornell Egytemen, és „Az Isteni fajok: avagy hogyan élheti túl bolygónk az emberiség korszakát” című könyv szerzője az állítja, hogy nemrégiben megváltozott a véleménye a GMO-król, mert rádöbbent, hogy GMO ellenes előítéletei elvetik a tudomány üzenetét.

„A szkepticizmus egy ésszerű kiindulópont, amikor egy új és potenciálisan igen erőteljes technológiát értékelünk” – mondja Lynas. "Én voltam az egyik első GMO-ellenes aktivista itt az Egyesült Királyságban. Személyesen részt vettem GM növény – repce, cukorrépa, kukorica - kísérleti parcellák megsemmisítésében. Nagyon eltökélt voltam, de abban az időben tudományos téren, enyhén szólva, nem voltam valami jól informált.”

Amikor Lynas elkezdte kutatni a klímaváltozást és írni kezdett róla, állítása szerint, akkor döbbent rá, hogy mennyire félreinformálták a GMO-k tudományos hátteréről.

„Végül úgy éreztem, jobb az őszinteség, ha úgy tetszik, mint sötét titokként őrizni” mondja.

Lynas szerint a GMO-ellenes mozgalmak taktikája hátrányosan érintheti a fejlődő világ országainak emberét.

„Vandana Shiva elmélete szerint a fejlődő országok farmerei jobb, ha szegények maradnak és ha elavult vetőmagokat és technológiákat alkalmaznak.” állítja Lynas. Fontos a fejlődő országok népessége számára, – különösen azoknak a létminimumon élő gazdálkodóknak, akik ebből tartják el családjukat –, hogy hozzájuthassanak a korszerű növényfajtákhoz, mezőgazdasági fejlesztésekhez, amellyel javítani tudnak megélhetési körülményeiken.

Lynas szerint a GMO-k körüli vita gyakran siklik rossz vágányra és sok a félreértés. Nincs egyedül – Neil deGrasse Tyson asztrofizikus és híres tudós legutóbb kiállt a GM élelmiszerek mellett, mesterséges szelekciónak nevezve a technológiát.

„Az emberek azért ellenzik a GMO-kat, mert úgy képzelik, azok a nagy és gonosz cégeket, az ipari monokultúra modelljét jelentik, én egyiket sem hiszem.„ - mondja Lynas. „Inkább egy sokkal, sokkal szélesebb terület. A genetikai módosítás számtalan módját lehet alkalmazni, hogy javítsák a környezetre gyakorolt hatásokat.”

Egyesek azt állítják, hogy a genetikailag módosított elérhető növényfajták vetőmagjának ára a fejlődő országok gazdái számára magas, ami egyeseknél még öngyilkossághoz is vezet, mert a gazdálkodás a továbbiakban megfizethetetlenné válik számukra. Lynas azonban erősködik, hogy ezek a rémhírek nevetségesek. „Ez egy mítosz, lényegében, de egy valami, amiben általánosan hisznek a baloldali emberek, ha fogalmazhatok így.” – mondja.

„Az öngyilkosságok aránya csökkent India azon mezőgazdasági vidékein, ahol a GM gyapot beszerezhető lett. Sőt, joggal elvárható, hogy már az hatalmas megtakarítás a mezőgazdasági termelők számára, hogy nem kell pénzt költeni növényvédő szerekre."

Lynas szerint a GM gyapot vetésével megszűnik vagy csökken az igény a rovarirtó szerekre, amelyek egyaránt veszélyesek a környezetre és az azokat használó farmerekre. Sőt ezek a gyapottermelő gazdák magasabb bevételre számíthatnak a terményeikért.

„Az az elképzelés, hogy ez egy szörnyű csapás a gazdáknak, valóban egy mítosz, de olyan, amivel mégis foglalkozni kell, úgy gondolom.” – mondja. „Mert valójában ez egy sikertörténet.”

A GMO ellenes aktivisták gyakran érvelnek azzal, hogy a GM növények beszennyezik a fajok DNS-állományát, befolyásolják a természeti törvényeket és megváltoztatják az ökoszisztémát. Lynas szerint ez is egy „mítosz” ami remélhetőleg lerombolható. „Ezek olyan kijelentések, amelyeket nem kizárólag csak a GM növényekre vonatkoznak” – mondja. „Ezek általában jellemzőek a gazdálkodásra, és valójában sem alapja vagy különleges oka nincs, hogy ezzel csak a GM növényeket célozzuk.”

Lynas szerint a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos mítoszok fennmaradásnak oka az idealizmus.

„Lényegében a naturalisztikus tévhit egyfajta romantikus elképzelése – minden, ami természetes, csak jó lehet. – mondja. „A fejlett ipari országokban lelhető fel ez a negatív reakció, ahol az emberek úgy vélik, hogy az életmódjuk, különösen a táplálkozásuk túl mesterséges, ezért mindenki „természetest” és „organikust” akar. A genetikailag módosítottak nekik nem tűnnek természetesnek, de ennek valójában nincs tudományos alapja – ez egy fajta érzelmi alapon történő megközelítés."

De ha a GMO-k pozitív oldalát nézzük, Lynas rámutat az aranyrizs esetére – ez egy olyan GM rizsfajta, amely arra hivatott, hogy felvegye a harcot az A-vitamin-hiánnyal szemben, ami a helytelen tápanyag-ellátottság egyik formája, amely évente kb. egy és két millió közötti gyermek halálát okozza. „Ezek a gyermekek főként fehér rizst esznek és vajmi kevés egyebet.” – állítja Lynas.

„Az aranyrizs alapgondolata, hogy béta-karotin, az A-vitamin elővitaminja szintetizálódjon a rizsben, amit az emberek megesznek. Ezt nevezik biológiai megerősítésnek – ez kiegészítené a táplálkozásukat, megelőzve ezzel az A-vitamin-hiány okozta halandóságot és vakságot.”

Bár az aranyrizs potenciális előnyökkel bír, Lynas szerint az olyan szervezetek mint a Greenpeace is, több mint egy évtizede kampányol ellene, csak azért, mert genetikailag módosított (GM). 2013 augusztusában több mint 400 Fülöp-szigeti tiltakozó döntött le kerítéseket és szaggatta ki a növényeket.

„Egy olyan egészen rendkívüli helyzetnek lehetünk tanúi, ahol egy potenciálisan életmentő beavatkozás kísérletét rombolják szét olyan aktivisták, akik azt ideológiailag ellenzik.” – mondja. „Ez lett az egyik főáramlat a GMO körüli vitákban – hogy engedélyezzék-e, még ha humanitárius beavatkozás is, amennyiben genetikai módosítást alkalmaztak.”

Lynas felhagyott az olyan cégek bírálatával mint amilyen a mezőgazdasági óriás, a Monsanto – egy cég, amely régóta a GMO viták középpontjában van - de hozzátette, hogy a biotechnológiát összességében nem kellene démonizálni.

„Az, hogy megpróbáljuk az egész technológiát tiltani, csak mert egy cég ellen vagyunk, elég logikátlanul hangzik.” – mondja. „Ez olyan mintha megpróbálnánk a komputereket betiltani, mert a Microsoft vagy valami más ellen vagyunk.”

Lynas azt mondja, hogy a GM növényeket sem kellene másként kezelni, mint természetes társaikat.

„A szupergyomokról és a rezisztenciáról alkotott nézetek mindegyike a hagyományos mezőgazdaságra vonatkozik. – mondja. „A tudomány az elmúlt néhány évben akkorát fejlődött, hogy a GMO kifejezés egyre inkább értelmét veszti.”

Lynas véleménye szerint az GMO ellenzők pártjainak legtöbbször az ilyen növények előállítóival van problémájuk.

„Mindent, amit megeszünk – minden termesztett növényünket és háziasított állatunkat genetikailag módosítással állították elő vad rokonaikból,” - mondja. „Nem szükségszerűen laboratóriumban készült az, amit úgy hiszünk, és amit manapság mesterségesnek és oly borzalmasnak tekintünk.”

Ez a történet először a PRI The Takeaway közrádió műsorában hangzott el, ami arra invitál, hogy vegyél részt az amerikai beszélgetésekben.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés