Hírlevél: 2014 Szeptember - Október

Az első, tápanyagokkal dúsított GM növények már aratás előtt állnak

Sarah Knapton
Hírek, 2014-09-09 21:34:42

Néhány héten belül learatják azokat a brit tudósok által előállított, genetikailag módosított növényeket, amelyek egészségjavító hatású omega-3 zsírsavakat tartalmaznak.

Image Text

Egy mérföldkő-jelentőségű angliai szabadföldi kísérletet követően heteken belül learatják az első, egészségjavító tápanyagokkal dúsított, genetikailag módosított növényeket. Ebben a GM élelmiszer létrehozására tervezett kísérletsorozatban egy Camelina (gomborka) fajba omega-3 zsírsav termeléséért felelős géneket ültettek be, így a növény magjaiban olyan zsírsavban gazdag olaj termelődik, amely normális körülmények között csak halakban található meg. Ez az ún. táplálékgyógyszerek új generációjának első példája – ezek olyan növények, amelyek szerkezetét úgy módosították, hogy egészségjavító tulajdonságokra tegyenek szert. Ha az ezután következő kísérletek sikert hoznak, az így kapott növényi olajjal először tenyésztett halakat táplálnak majd, például lazacokat, hogy növeljék a testükben az omega-3 zsírsavak mennyiségét, és a belőlük készülő étel egészségesebb legyen. De hozzáadható a szendvicskrémekben és joghurtfélékben használt olajakhoz is, vagy étrend-kiegészítőként is szedhető.

„Ez csak egy kis léptékű kísérlet, de nagy lépés előre” – nyilatkozta Jonathan Napier professzor, a Hertfordshire-ben található Rothamsteadi Növénykutató Állomás munkatársa, ahol a növényeket az elmúlt három hónapban nevelték. „A tengerben úszkáló halak hozzájutnak a halolajhoz a táplálékukból, ám ha ketrecbe zárjuk őket, akkor nem tudnak táplálékot keresni maguknak, ezért apróhallal kell őket etetni, különben nem lenne bennük több omega-3 zsírsav, mint pl. a csirkében. A probléma az, hogy már nincs sok hal a tengerben. Évente egymillió tonna halolajat visznek el a tengerekből; ennek többsége a haltápba kerül és a haltenyésztésben használják fel. Ez így nem fenntartható. Ezért a mi növényeinket a halgazdaságokban tenyésztett halak egészségének javítására fogják használni. Azonban a növényekből nyert olaj közvetlenül az emberi táplálékba is bevihető, például margarinba vagy joghurtba keverve.” Az omega-3 zsírsavakat széles körben egészségjavító hatásúnak tartják: elfogadott, hogy csökkentik például a szívbetegség, a daganatos betegségek és az idegsorvadásos betegségek kockázatát.

Az omega-3 zsírsavakat gyakran halolajnak nevezik, holott valójában mikroszkopikus tengeri algák termelik, amelyeket a halak megesznek, vagy amelyek a bőrükre tapadnak. A halgazdaságokban ketrecekben nevelt halak nem tudnak a táplálékukból elegendő omega-3 zsírsavhoz jutni, ezért apróhallal kell etetni őket. A Rothamsteadi Állomás tudósai lemásolták és újra elkészítették a megfelelő algagéneket, majd beültették azokat a Camelina sativa (magvas gomborka vagy sárgarepce) elnevezésű növénybe, amelyet széles körben termesztenek a magvaiban lévő olajért. A növényeket Harpendenben, London egyik hertfordshire-i külvárosában vetették el, amely vonattal mindössze 30 percre van London központjától.

Az ültetvényen a biztonság és a kötetlenség sajátos keveréke uralkodik. Két sor, két és fél méter magas kerítés veszi körül a szántóföldet, amelyet zártláncú TV figyel és biztonsági személyzet őriz német juhászkutyákkal. Amikor a növények júliusban virágoztak, az egész szántóföldet letakarták, hogy kizárják a rovarokat és megakadályozzák a keresztbeporzást. A helybelieket azonban szívesen látják a közeli gyalogösvényeken, és bíztatják őket, hogy nyugodtan faggassák a kutatókat a kísérleteikről. A korábbi kísérletekkel szemben, amelyek során a tiltakozók átmásztak a kerítésen és tüntetéseket szerveztek a kutatóintézet előtt, ez a kísérlet probléma nélkül zajlott. „Egy kicsit úgy néz ki, mint Guantanamo” – ismeri el Napier professzor – „de az itteniek nem néznek minket valamilyen gyanús állami kutatóintézetnek. A kerítések főleg azért vannak, hogy a kísérletet védjék. Nem volt problémánk tiltakozókkal vagy aktivistákkal sem. Azt hiszem, hogy a fogyasztók könnyebbek lenyelik, ha tudják, hogy azért alakítjuk át a növényeket, hogy a fogyasztók egészségesebbek legyenek, nem pedig azért, hogy a rovarok ne tudjanak kárt tenni bennük.”

GM növényeket már nagy területen termesztenek az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, Argentínában és Indiában. Az Egyesült Államokban ma már az összes kukoricaültetvény 85%-a GM növény. A GM technológia bírálói azonban azt állítják, hogy az omega-3 halolajak szerepet játszanak a prosztatarák gyakoribbá válásában, és nem lehet biztosan tudni, hogy a GM növényekből származó halolajak fogyasztása biztonságos-e emberek és állatok számára. Liz O’Neill, a GM Freeze igazgatója így beszélt erről: „A mesterségesen egészségesebbé tett növények gondolata nagyon igéző, és dicséretes ötletnek látszik, de továbbra is választ kell még kapnunk sok fontos kérdésre, és még mindig nem ismerjük a kockázat nagyságát. A haltenyésztés már most is fenntarthatatlan ipar, úgyhogy elvetélt ötlet GM-technológiával megtámogatni. Ezek a növények már kint vannak a szabadban, és ha a dolgok egyszer már kint vannak a szabadban, nem lehet a szellemet visszadugni a palackba. Már nem lehet megakadályozni, hogy a házas és meztelen csigák bejussanak a szántóföldre és szanaszét hurcolják a magokat. Óriási a kockázat.”

Az omega-3 zsírsavak előállítása olyan bonyolult, hogy a tudósoknak hét gént kellett beültetniük a növénybe. „Ez a legkomplikáltabb GM kísérlet az egész világon” – mondta Napier professzor. A növényt, amely külsőre a mustárhoz hasonlít, augusztus végére fogják learatni, és ekkor veszik ki a magokat a becőtermésekből. Ezután kivonják a magokból az olajat, hogy meghatározzák, elegendő omega-3 zsírsavat tartalmaz-e ahhoz, hogy a kivonása nyereséges legyen.

A kutatócsoport azt reméli, hogy az év vége előtt közölni tudják eredményeiket. „Ezt a kísérletsorozatot az adófizetők finanszírozzák, ezért fontos, hogy tájékoztassuk őket arról, hol tartunk” – tette hozzá Napier professzor. Jövőre egy második, kétszer ekkora kísérletet terveznek, és ha az is sikeres lesz, megkezdődhet a kereskedelmi léptékű termesztés. Ez az első elvetett és aratásra váró GM növény azóta, hogy márciusban a brit kormány által megrendelt, átfogó jelentés szabad utat adott a GM növényeknek. Sir Mark Walport, a kormány tudományos főtanácsadója azt javasolta, hogy Nagy-Britannia kezdje el a termesztést, miután kiderült, hogy a GM növények nemcsak biztonságosak, hanem valószínűleg nagyobb tápértékűek is, mint a jelenleg termesztett növények. A projektet a Biotechnológiai és Biológiai Tudományos Kutatási Tanács (BBSRC) finanszírozza az adófizetők pénzéből.

Dr. Paul Burrows, a BBSRC vállalati politikával és stratégiával foglalkozó elnöke így nyilatkozott: „A BBSRC rothamsteadi gomborka-projektje példa arra, amikor a növényi biotechnológiát olyan, valódi problémák megoldására használják, amelyekre jelenleg nincs fenntartható megoldás. A projekt több éves laboratóriumi munka után jutott el erre a szintre, de csak a szántóföldi kísérletek során fog kiderülni, hogy ez a megközelítés működik-e valóságos mezőgazdasági alkalmazásokban.”

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés