A GM banán egy csapásra lecsökkentené a gyermekhalandóságot Afrikában

Cahal Milmo
Hírek, 2014-09-04 11:45:02

Elérkezett az első emberi kipróbálása annak a genetikailag módosított banánnak, amely lehetőséget kínál a gyermekhalandóság és a gyermekvakság drámai csökkentésére egész Afrikában. Ez nagy lépés afelé, hogy ez a gyümölcs sok millió ember napi tápláléka lehessen. Az ausztrál tudósok által kifejlesztett GM banán magas A-vitamintartalma azt a táplálkozási hiányállapotot hivatott megszüntetni, amely évente több százezer halálesetért és gyermekek szeme világának elvesztéséért felelős. A kutatók azt remélik, hogy 2020-ra Ugandában kereskedelmi célú termesztésbe fogható ez a Kelet-Afrikában termesztett fajtából kifejlesztett, magas béta-karotintartalmú főzőbanán – feltéve, ha bebizonyosodik, hogy valóban megemeli az A-vitamin szintjét.

Image Text

Az új banánfajta olyan géneket hordoz, amely megnöveli a főző banán béta-karotintartalmát

Ez a banánfajta egyike azoknak a GM organizmusoknak, amelyek a tudósok és támogatóik szerint rendkívül hatásosan bevethetők a fejlődő országok alultápláltsággal és betegségekkel összefüggő problémáinak megoldására. A tudósok már egy sor ehhez hasonló GM organizmust fejlesztettek ki, a magas A-vitamintartalmú rizstől kezdve a malária elleni harcot segítő szúnyogig. Az ilyen kutatások ellenzői azzal érvelnek, hogy a módszer hosszú távú hatásai ismeretlenek, és ezeknél valószínűleg olcsóbb és hatásosabb a jobb gazdálkodási módszerek bevezetése és a táplálékkiegészítőkkel való ellátás.

James Dale professzor, aki a kilencéves banánprojektet vezeti a Queenslandi Technológiai Egyetemen, Brisbane-ben, úgy nyilatkozott, hogy a kelet-afrikai főzőbanánban eredetileg alacsony a kulcsfontosságú tápanyagok, például a vas és a béta-karotin, más néven A-provitamin mennyisége. Ez az egyik fő okozója az A-vitaminhiánynak, amely miatt évente legalább 700 000 gyermek pusztul el és globális szinten évi 300 000 ember vakul meg. Dale professzor így beszélt erről: „Megbízható bizonyítékok alapján állítható, hogy az A-vitamin hiánya károsítja az immunrendszer működését, és az agy fejlődésére is hatással lehet. Jó tudományos eredmények alkalmazásával sok segítséget lehet nyújtani ezen a téren: A-provitaminban gazdagabbá lehet tenni az alapvető élelmiszernövényeket, például az ugandai banánt, és így tápanyagokban dúsabb élelmiszerrel lehet ellátni a szegény gazdálkodó népességet... Tudjuk, hogy tudományos elképzelésünk működni fog.”

Az új banánfajta olyan géneket hordoz, amelyek megnövelik a Kelet-Afrikában főleg darabolva és gőzölve fogyasztott banán béta-karotintartalmát. A GM banán húsa nem a megszokott krémszínű, hanem narancssárga a magas béta-karotintartalomnak köszönhetően, amelyet az emberi test A-vitaminná alakít.

A kutatók, akik 10 millió USD (5,9 millió GBP) támogatást kaptak a Bill és Melinda Gates Alapítványtól, többféle kísérleti fajtából növényeket neveltek Ugandában, ahol a népesség körülbelül hetven százalékának a banán a fő tápláléka. Az így nyert „elit” banántermésből most kb. 10 kg-ot az Egyesült Államokba küldenek annak kiértékelésére, mennyire képes a gyümölcs fogyasztása megemelni az A-vitamin szintjét az emberi testben. Az eredmények az idei év végére várhatók, és ha az ugandai törvényhozók által jelenleg tanulmányozott, a GM növények kereskedelmi forgalmazására vonatkozó jogszabályok törvényerőre emelkednek, az első növények hat éven belül a gazdálkodók és kisbirtokosok rendelkezésére fognak állni.

Image Text

A kutatók szerint semmi akadálya nem lehet annak, hogy az új banánfajtát – hivatalos jóváhagyás után – más kelet-afrikai országokban, így Ruandában, Kenyában, Tanzániában és a Kongói Demokratikus Köztársaság egyes részein is termeszthessék, ahol szintén alapvető élelmiszer a banán. Azt is reális lehetőségnek látják, hogy ugyanezt a módosítást más banántípusokon, például a Nyugat-Afrikában széles körben termesztett banánfán (pizangon) is el lehetne végezni. Dale professzor erről így beszélt: „Ennek a projektnek mérhetetlenül nagy, pozitív hatása lehet az alapvető élelmiszertermékekre Afrika nagy részében, és ezáltal sok-sok millió ember egészségének és jóllétének javításához járulhat hozzá generációkon keresztül.”

A kutatás előrehaladása során újra fellángol majd a vita arról, hogy alkalmas-e a genetikai tudomány a fejlődő világot kínzó problémák megoldására, és az általa kínált megoldások hatékonyak-e a fejlődő országokban, ahol a népességszám növekedése egyre sürgetőbbé teszi a megfelelő tápértékű alapélelmiszerek termesztésbe állítását. A GM technológia ellenzői ma úgy nyilatkoztak, hogy a kormányoknak tudniuk kell: előre nem látható hatásai lehetnek annak, ha a tápanyagok szintjét módosítják az alapvető élelmiszerekben. Dr. Helen Wallace, a GeneWatch (Génfigyelő) munkatársa így beszélt erről: „Bizonyítékok vannak arra, hogy a túl sok béta-karotin rákkeltő lehet, úgyhogy mi lesz, ha A-vitaminnal megfelelően ellátott emberek fogyasztanak ilyen növényeket? Vannak hatásosabb megoldások is ezekre a problémákra, például célzott táplálékkiegészítők adása és változatosabb termények termesztése. Ezek a kutatások nem képesek igazolni azt, hogy a létrehozott változások hosszú távon valóban jótékonyak, nem pedig károsak.”

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés