Hírlevél: 2014 Május - Június

A GM növények termesztése továbbra is hasznot hoz a gazdáknak és hasznára válik a környezetnek

PG Economics Limited
Hírek, 2014-06-21 23:05:41

Sajtóközlemény: 2014. május 6., Dorchester, Egyesült Királyság

A növényi biotechnológia továbbra is fontos környezetvédelmi előnyökkel jár, és lehetővé teszi a gazdák számára, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával többet termeljenek. A haszon nagyobb része a fejlődő országokban jelenik meg.

„A genetikai módosítás segítségével előállított növényfajták széles körű elterjedésük 17. évében környezetbarátabb mezőgazdasági módszereket tettek lehetővé, miközben nyilvánvalóan növelték a gazdaságok termelékenységét és jövedelmét” – mondta Graham Brookes, a PG Economics igazgatója, a jelentés társszerzője. „A termelői bevételnövekedés fele és a rovarirtószer-használatban és üvegházigáz-kibocsátásban beállt változásokkal kapcsolatos környezetvédelmi nyereségek többsége a fejlődő országokban realizálódott.”

Íme néhány fontos megállapítás ebből az átfogó áttekintésből:

  • A növényi biotechnológia hozzájárult a mezőgazdasági tevékenységből eredő üvegházigáz-kibocsátás jelentős csökkentéséhez. Ez egyrészt a kisebb üzemanyag-felhasználás, másrészt a GM-növényeknél alkalmazott csökkentett talajművelés okozta fokozott széndioxid-tárolás eredménye. 2012-ben ennek olyan hatása volt, mint 27 milliárd kg széndioxid kivonásának a légkörből, vagy mintha egy éven át 11,9 millióval kevesebb autó járt volna az utakon.

  • A növényi biotechnológia alkalmazásának eredményeként 1996 és 2012 között 503 millió kg-mal csökkent a kipermetezett rovarirtó szerek mennyisége (-8,8%). Ez a mennyiség egyenlő a 27 tagországból álló EU mezőgazdasági haszonnövényeire alkalmazott rovarirtószer-hatóanyagok majdnem két tenyészidőszakban kiszórt teljes mennyiségével. Ennek eredményeképp 18,7%-kal1 csökkent a GM növényekkel bevetett területen alkalmazott gyom- és rovarirtó szerek okozta környezeti ártalom.

  • A gyapotnál és a kukoricánál alkalmazott rovarrezisztens technológia a mérséklődő rovarkárnak köszönhetően következetes termésnövekedést eredményez. Az 1996–2012 közötti időszakban az átlagos termésnövekedés a technológia valamennyi használójára vonatkoztatva +10,4% a rovarrezisztens kukorica és +16,1% a rovarrezisztens gyapot esetében.

Image Text

  • A gyapotnál és a kukoricánál alkalmazott herbicidtoleráns technológia néhány országban szintén hozzájárult a termelés növeléséhez a nagyobb hozamok és a gyomnövények elleni hatékonyabb védekezés révén, Argentínában pedig azzal, hogy a búza után még szója vetését is lehetővé tette ugyanabban a tenyészidőszakban

  • 1996 és 2012 között a növényi biotechnológia 122 millió tonnával több szója és 231 millió tonnával több kukorica termesztését tette lehetővé, és hozzájárult 18,2 millió tonnával több gyapotpehely és 6,6 millió tonnával több olajrepce előállításához is.

  • A GM növények termesztésével a gazdák további földterület bevonása nélkül képesek a termelés növelésére. Ha a növényi biotechnológia eredményei nem álltak volna annak a 17,3 millió gazdálkodónak a rendelkezésére, akik 2012-ben alkalmazták ezt a technológiát, akkor a 2012. évi globális termesztési szint fenntartásához további 4,9 millió hektár szóját, 6,9 millió hektár kukoricát, 3,1 millió hektár gyapotot és 0,2 millió hektár olajrepcét kellett volna termeszteni. Ezek összterülete az USA szántóföldterületének 9, Brazília szántóföldterületének 24, a 28 tagú EU gabonatermesztésre használt szántóföldterületének pedig 27 százalékát teszi ki.

  • A növényi biotechnológia méltányos jövedelemhez segíti a gazdálkodókat. 2012-ben a farm-szintű nettó gazdasági haszon 18,8 milliárd USD volt, ami hektáronként átlagosan 117 USD többletjövedelmet jelent. A vizsgált 17 éves időszakban (1996–2012) a gazdaságok bevétele globális szinten 116,6 milliárd USD-vel emelkedett.

  • A legnagyobb hozamnövekedés a fejlődő országok gazdálkodóinál jelentkezett, akik között sok a forrásszegény, kis parcellákat művelő farmer.

  • A teljes bevételnövekedés összege (116,6 milliárd USD) egyenlően oszlott meg a fejlődő és fejlett országok gazdálkodói között.

  • A növényi biotechnológia továbbra is világszerte jó befektetés a gazdálkodók számára. A technológiához való hozzáférésért 2012-ben fizetett összeg (5,6 milliárd USD12, amelyet a vetőmagellátó rendszernek fizettek) a teljes nyereség 23%-át teszi ki (a teljes nyereség összesen 24,4 milliárd USD, amely magában foglalja a 18,8 milliárd USD nettó gazdasági hasznot is). Globális szinten a gazdálkodók minden, GM vetőmagra költött dollárért átlagosan 3,33 dollárt kaptak vissza.

  • A fejlődő országokban élő gazdálkodók minden, GM vetőmagra költött dollárért 3,74 dollárt kaptak vissza 2012-ben (a költség a technológia nyújtotta nyereség 21%-át teszi ki), míg az iparilag fejlett országokban élő gazdálkodók 3,04 dollárt kaptak vissza minden, GM vetőmagra költött dollárért (a költség a technológia nyújtotta nyereség 25%-ára rúg). A fejlődő országok gazdálkodóinál megjelenő nagyobb össznyereséghányad főleg abból származik, hogy ezekben az országokban kevésbé hatékony a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok odaítélése és kikényszerítése, a juttatások szintje pedig átlagosan magasabb.

Image Text


További információ: Graham Brookes, +44-1531-650123,
www.pgeconomics.co.uk

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés