Hírlevél: 2014 Május - Június

A géntechnológiával módosított növények szabályozásának lazítását sürgetik a szakértők

Andy Coghlan
Hírek, 2014-06-14 16:49:42

Biotechnológiai szakértők egy csoportja szerint ideje lazítani a genetikailag módosított növényekre vonatkozó drákói szabályozáson. Ma nyilvánosságra hozott jelentésükben azzal érvelnek, hogy a genetikailag módosított növényeket már évtizedek óta biztonsággal használjuk, ezért már nem szükséges automatikusan úgy kezelni azokat, mintha nem lennének biztonságosak. Azt is javasolják, hogy a genetikailag módosított növényeket vissza kellene szerezni a multinacionális vállalatoktól, és közös javakként kellene kezelni.

„A technológia, amelyről szó van, már nem új” – mondja Jim Dunwell, a Readingi Egyetem munkatársa, a jelentés egyik szerzője. – „Már nem érvényes az a feltételezés, hogy nem biztonságos.” Ezeket a növényeket 31 éve tanulmányozzák és 20 éve termesztik.

Az Európai Unióban minden új GM-növényről felmérés készül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál (EFSA). A növények termesztése csak akkor engedélyezhető, ha a tagországok többsége egyetért a döntéssel, ez pedig ritkán fordul elő, mivel az EU tagországainak egy része ellenzi, míg másik része elfogadja a GM-növényeket. Ennek eredményeképp 1998 óta az európai gazdálkodók csak egyetlen GM-növényt, egy GM-kukoricafajtát termeszthetnek. Az USA 1990 óta 96 GM-növény termesztését engedélyezte.

Dunwell és kollegái az Egyesült Királyság Tudományos és Technológiai Tanácsában azt mondják: jobb lenne, ha minden országban saját szabályozás lenne. Így ha az EFSA jóváhagy egy növényfajtát, a nemzetek eldönthetnék, hogy engedélyezik-e a termesztését saját földjükön. A csapat David Cameron miniszterelnöknek is elküldte ajánlásait. Az év elején Owen Paterson, az Egyesült Királyság környezetvédelmi minisztere is javasolta, hogy lazítsanak a GM-növények szabályozásán Európában.

Szupergyomok

A GM-Science Update (Naprakész beszámoló a genetikai módosítás tudományáról) című jelentés szerint nem váltak valóra azok az a egészségügyi és környezeti problémák, amelyeket a GM-növények ellenzői e növények első alkalmazásakor előrejeleztek. Például nem történt még bejelentés olyan esetről, hogy GM-élelmiszer fogyasztása után bárki megbetegedett volna, és nagyon kevés megerősített adat van a beültetett gének átterjedéséről vadon élő növényekbe. Jelentkeztek azonban gyakorlati problémák a gazdaságokban amiatt, hogy a GM-növények termesztése annyira elterjedt. Jelenleg a világon termesztett összes gyapot és szója körülbelül 80%-a módosított növényekből származik. Az eddig legszélesebb körben használt új tulajdonságok a gyomirtó szerekkel – leggyakrabban glifozáttal vagy Rounduppal – szembeni beépített ellenálló képesség, valamint a rovarrezisztencia volt, az utóbbit legtöbbször egy bakteriális gén beültetésével érték el, amely Bt toxin termelésére teszi képessé a növényt. Mára azonban néhány gyom glifozátra rezisztenssé vált, egyes rovarkártevők pedig képesek ellenállni a Bt toxinnak.

„Ezek a problémák nem magához a GM-technológiához kapcsolódnak, hanem a mezőgazdasági módszerekhez” – magyarázza Dunwell. A legújabb GM-növények több gyomirtó szernek és kártevőnek ellenállnak, úgyhogy ha például egy gyom ellenállóvá válik az egyik gyomirtó szerrel szemben, a gazda másik szerrel tud permetezni anélkül, hogy károsítaná a terményt.

„20 éves tapasztalattal a hátunk mögött világos a számunkra, hogy lépést tudunk tartani a gyomok evolúciójával” – mondja Jonathan Jones társszerző, a Sainsbury Laboratory munkatársa (Norwich, Egyesült Királyság).

Géntechnológiát a közszférába

Jones szerint a GM-növényekre vonatkozó extra szabályozási követelmények akár 20 millió dollárral is megnövelhetik egy növény jóváhagyásának költségeit a hagyományos módszerekkel nemesített növényfajtákhoz képest. Következésképp csak multinacionális vállalatok engedhetik meg maguknak az engedélyezési eljárást, ami megszilárdítja e vállalatok ellenőrzését a GM-technológia fölött. Az utóbbi években azonban még a multinacionális cégek, így a BASF és a Monsanto is elhagyta Európát, mert annyira költséges és nehéz a fajták engedélyeztetése.

A magas költség azt is jelenti, hogy az egyetemi, illetve akadémiai laboratóriumokban kifejlesztett hasznos tulajdonságokat, pl. a szárazságtűrést soha nem lehet megfelelően tesztelni, sem a nagyközönség számára elérhetővé tenni, mondja Dunwell. Ennek orvoslására a csapat egy új, egyesült királyságbeli közintézmény felállítását javasolja, amely bevizsgálná az új tulajdonságokkal felruházott növényeket annak megállapítására, hogy működnek-e, és a közjót szolgálják-e. A PubGM, ahogy a javasolt testületet nevezik, fogadná a nagyközönség új kutatási területekre vonatkozó javaslatait is. Az ötlet lényege, hogy a GM-kutatás minél jobban eltávolodjék a multinacionális vállalatoktól.

A GM-növények ellenzői szkeptikusan vélekednek erről az ötletről. Helen Wallace, a GeneWatch UK, egy a géntechnológiát figyelemmel kísérő non-profit csoport tagja szerint még ha a PubGM sikeresen tesztelné is a jótékony hatású tulajdonságokat, a multik akkor is felvásárolhatnák az azokra vonatkozó szabadalmakat.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés