Hírlevél: 2014 Május - Június

Négymilliárd csodálatos fa és egyetlen gyilkos ázsiai gomba

New Scientist, 2014. június 4.
Hírek, 2014-06-14 10:37:30

Az amerikai gesztenye genetikai módosítás útján történő megmentéséért indított projekt kiváló fokmérője lesz annak, hogyan vélekednek az Egyesült Államokban a géntechnológiáról. Más szóval, az amerikai gesztenye-projekt közvélemény-kutatásként fog működni.

Négymilliárd csodálatos fa és egyetlen gyilkos ázsiai gomba. Ez az összecsapás körülbelül egy évszázaddal ezelőtt történt. Az 1950-es évekre a gomba megnyerte az ütközetet és majdnem teljesen kipusztította az amerikai gesztenyét, ezt a jelképként tisztelt és mindenki által szeretett fafajt. A betegség a bennszülött keményfa-állomány egynegyedétől megfosztotta az Egyesült Államokat, ahol ezt a rothadásnak ellenálló anyagot használták gerendakunyhók építésére, póznának, oszlopnak, padlónak és vasúti talpfának. Eltűntek a korábban nyílt tűzön sütött, finom gesztenyék is.

Most azonban az amerikai gesztenye a visszatérés határán van, egy húszéves géntechnológiai projektnek köszönhetően. A kutatók egyetlen, búzából származó gén beültetésével a gombának ellenálló fákat hoztak létre, amelyek továbbadják ellenálló képességüket utódaiknak és – a kutatók reményei szerint – a következő nemzedékeknek is. Nemsokára még nagyobb ellenálló képességű, módosított törzsek elkészülte is várható.

Ez az első olyan projekt, amely géntechnológiával történő módosítással próbál megmenteni egy kihalással fenyegetett fajt. 2006 óta több mint 1000 módosított gesztenyefát ültettek ki izolált parcellákba, és a kutatók most készülnek engedélyt kérni arra, hogy ezeket kiültethessék a szabadba. Ehhez engedélyt kell kapniuk az USA Környezetvédelmi Hivatalától (EPA) és a mezőgazdasági minisztériumtól. És mivel a gesztenye ehető, az USA Élelmiszer- és Gyógyszerhatóságát (FDA) is meg kell győzniük arról, hogy a termés fogyasztása biztonságos.

Ha minden a terv szerint történik, az amerikai gesztenye körülbelül 20 éven belül visszaszerzi régi dicsőségét. A projekt azonban olyan időszakban érik be, amikor az Egyesült Államokban erősödőben van a nagyközönség körében a genetikai módosítás elutasítása. Vermont az első olyan állam, amely kötelezően előírja a GM-élelmiszerek címkézését; 29 másik államban fontolgatják hasonló törvény elfogadását. Ennek oka részben az átláthatóság általános igénye, de a radikális GM-ellenes aktivisták keze is benne van – ők hasonló taktikát kezdenek most alkalmazni, mint amellyel 20 éve Európában sikerült a GM-technológia kilátásait megsemmisíteniük, nevezetesen: kételyt ébresztenek a nagyközönség elméjében.

Ilyen háttér mellett érdemes lesz gondosan megfigyelni a módosított amerikai gesztenyére adott reakciót. A hajthatatlan GM-ellenes aktivisták valószínűleg nem fogják majd vissza magukat, annak alapján, milyen hévvel támadnak az olyan projektekre, amelyeknek globális egészségjavító hatása lehetne, vagy amelyek hozzájárulhatnának a világ népességének élelmezéséhez.

Vajon az Egyesült Államok nagyközönsége általánosságban átveszi-e majd ezt az ellenségeskedést? Remélhetőleg ehelyett inkább értékelni fogják a biotechnológia természetvédelmi alkalmazásában rejlő lehetőségeket – bár magukat a módszereket nem könnyű megszokni –, és lehetővé válik a kiegyensúlyozott, tudományos eredményeken alapuló vita.

Lehet, hogy kiderül: a módosított gesztenyefák elfogadhatatlan kockázatot jelentenek, bár nehéz elképzelni, hogyan lenne ez lehetséges. Az is lehet, hogy az „érintetlen vadonba” bármilyen csúcstechnológiával, GM- vagy egyéb módszerrel történő beavatkozást kevésbé kívánatosnak ítélik majd az érintettek, mint azt, hogy inkább hagyják a természetet a saját útján haladni, még ha ez a kipusztulást jelenti is. Ebben az esetben elfogadhatóbb kompromisszum lehet egy párhuzamos projekt elindítása, amelyben hagyományos módszerekkel hozzák létre a rezisztenciát.

A fennálló feszültségek ismeretében a fenti projekt kritikus próbája lesz annak, hogy van-e helye a géntechnológiának a természetvédelemben. Itt és most nem fogadnánk rá. Ám ez a kérdés megérdemli, hogy rendesen megvitassák – nem szabad, hogy egy faj sorsáról félelem és előítéletek alapján szülessék döntés.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés