Hírlevél: 2014 Május - Június

Új, megváltozott összetételű genetikailag módosított növények biztonsági értékelelése

Oszvald Mária és Tamás László
Hírek, 2014-05-28 05:17:07

A szerzők elérhetősége:
ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, Budapest
maria.oszvald@gmail.com, laszlo.tamas@elte.ttk.hu

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) GMO Osztálya a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmánynövényekre vonatkozó szabályzata szerint a GM-növényeket és a belőlük származtatott élelmiszereket és takarmányokat a növények nem GM megfelelőivel hasonlítja össze. Az összehasonlítás lényegi azonosság elve alapján történik, mely szerint nincsen különbség a GM- és a hagyományos növények fenotípusában, agronómiai tulajdonságában és összetételében. Az élelmiszerek esetében az összehasonlítás ahhoz a növényhez történik, melyből származó élelmiszer eddigi használata biztonságos volt.

Az összetételükben, metabolizmusukban vagy a fiziológiájukban megváltoztatott GM-termékek fejlesztése azonban felveti a kérdést, hogy a jelenlegi EFSA szabályozás minden estben teljesen alkalmazható-e. Már csak azért is, mert az EFSA jelenleg is érvényben lévő útmutatója szerint a GM-növényekből származó élelmiszerek kockázatkezelése a következő:

„Ahol nem érvényesül a lényegi azonosság eleve, az összehasonlító kockázatfelmérés nem kivitelezhető, helyette a GM-növény és a származtatott élelmiszer átfogó biztonsági és táplálkozástani elemzésére van szükséges. Ez abban az esetben lehetséges, amikor GM-növényből származó élelmiszernek nincsen hozzá közeli biztonságos felhasználási történettel rendelkező összehasonlítható párja, vagy a növényt olyan specifikus tulajdonságokkal ruházták fel, mely szignifikánsan megváltoztatja az eredeti összetételét (EFSA, 2011).„

Ezek szerint a belső összetételükben megváltoztatott GM-növényeknek, illetve a belőlük származtatott élelmiszereknek egy teljes ellenőrzésen kell átmenniük az EFSA szerint.

A GM-fájtakat több szempont szerint is lehet csoportosítani. GM-fajtáknak azt a csoportját, melyeket valamilyen speciális minőség, összetételbeli javítására fejlesztettek ki, gyakran hívják „második generációs” növényeknek, megkülönböztetve az ún. „első generációs” legelőször előállított GM-fajtáktól, ahol a cél a mezőgazdasági termelés és az agrotechnika segítése, mint pl. a gyomirtó-tolerancia vagy rovarral szembeni ellenállás kialakítása. Az első és második generációs elnevezés ma már azonban nem szerencsés. Részben azért, mert az első GM-fajták még 1994-ből származnak, amikor pl. a paradicsom szavatossági idejét növelték, ami ugye második generációs jelleg, más részben pedig azért, mert a GM-növények lehetnek egyszerre első és második generációs tulajdonságokkal is felruházva.

Példák új tulajdonságokkal rendelkező GM-fajtákra

A hosszú szavatossági idővel rendelkező paradicsom esete jó lehetőséget szolgáltatott volna a megváltozott összetételű GM-fajták biztonsági kockázatának követésére. Azonban kifejlesztése és forgalomba hozatala után évekkel később, de még a jelenlegi szabályozási rendszer életbe lépése előtt (EU direktíva GM Food and Feed Regulaion (EC) No.1829/2003) számos, abban az időben a GM-élelmiszereket ért támadás miatt vissza is vonták. Ilyen, hosszabb szavatossági idejű paradicsomból készített szószt hozott kereskedelmi forgalomba a Syngenta Európában 1996 és 1999 között, de a 90-es évek végén, a fentiekhez hasonló okokból ezt is kivonták a forgalomból. Egy másik példa a közelmúltból az új összetételű GM-termékek engedélyeztetésére a jelenlegi EFSA biztonsági kockázatfelméréssel az Amflora burgonya, melyet a BASF fejlesztett ki. Ez a burgonyafajta olyan keményítőt tartalmaz, amely a keményítő két alapvető összetétele közül (amilóz és amilopektin) csaknem teljes egészében amilopektinből áll (Visser és mtsai, 1991). A cél ipari keményítő előállítása volt, de a kereskedelmi forgalomba állítás folyamata az európai eljárással 13 évet vett igénybe. Végül ez a fajta burgonya 2010-ben megkapta az engedélyt az európai termesztésre, de a BASF 2012-ben bejelentette, hogy visszavonja a növényi biotechnológiai termékeit Európából, így az Amflora jelenleg nem elérhető. Az Amlfora az egyik a két Európában is termeszthető fajok közül a Bt rezisztens kukorica mellett, ám erre a burgonyára nem volt kereslet, így ma nem termesztik sehol Európában.

Ha Európa lépést akar tartani a világgal GM-termények és élelmiszerek vonatkozásában, akkor egy jól működő kockázatelemzési rendszerre van szükség az új tulajdonságokkal rendelkező GM-növényekre és termékekre vonatkozóan. A világ más részein számos példa van a már elfogadásra került vagy éppen a fejlesztés utolsó fázisában lévő GM-fájtákra. Az egyik ilyen példa a Mavera kukoricafajta, a Cargill és a Monsanto közös kísérlete, mely több lizin aminosavat termel. Ezzel a kukoricafajtaval a cégek az USA bioetanol piacát céloztak meg, ahol a magas fehérjetartalmú takarmány fontos melléktermék. Ez a kukorica a magasabb aminosav-tartalom mellett más ún. első generációs tulajdonságokkal is rendelkezik, mint egy gyomirtóval, illetve két rovarral szembeni ellenálló képesség. A Syngenta szintén az USA bioetanol piacára tervezte azt a kukoricát, mely jobb bioetanol-hozamot eredményez (Johnson és mtsai. 2006). Termesztését az amerikai hatóságok 2011-ben engedélyezték.

Számos példa van a növényi olajok genetikai módszerekkel történő módosítására is. A növényi olajok a zsírsavak egy nagy csoportját alkotják különböző hosszúságú lánccal és telítettséggel, beleértve a többszörösen telítetlen zsírsavakat is. A többszörösen telítetlen zsírsavak egészségesebbek, mint a telítettek, de hátrányuk, hogy hajlamosak az oxidációra a sütés során, ami növeli az olajok avasodását, kellemetlen ízt és szagokat eredményez. A többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját az élelmiszeriparban a kettős kötések hidrogénezésével próbálják elkerülni, ami azonban káros transz-zsírsavakat eredményez. A transz-zsírsavak a telített zsírsavakhoz hasonlóan növelik a vér koleszterinszintjét. A szójából származó olaj természetes körülmények között linolinsavban, egy 18 széntartalmú többszörösen telítetlen zsírsavban gazdag. A DuPont egyik leányvállalata kifejlesztett egy olyan szójafajtát, mely nagy koncentrációban olajsavat termel linolinsav helyett. Ezért a hidrogénezéses kezelés, mely a veszélyes transz-zsírsavakat eredményezheti, a GM-olaj esetében nem szükséges.

Más GM-növények még ambiciózusabbak a növény olajprofiljának megváltoztatásában. A növények által termelt leghosszabb többszörösen telítetlen zsírsav 18 szénláncú, ám még ennél jelentősen hosszabb zsírsavak is vannak a halolajban, beleértve a táplálkozás szempontjából fontos omega 3 zsírsavakat, mint pl. az ún. EPA (eikoszapentaenoik sav) és a DHA (dekoszahexaenoik sav). Az EPA és a DHA valójában tengeri algákban termelődik, és a tengeri élelmiszerláncon keresztül juthatnak be az emberi táplálékba. EPA és DHA omega 3 zsírsavakat termelő transzgénikus növények fejlesztése alternatív forrása lehetne a a többszörösen telítetlen zsírsavaknak. A Camelia sativa (magvas gomborka vagy sárga repce) magjában a bioszintetikus útvonalak sikeres megváltoztatásával már 12%-os EPA- és 14% DHA-szintet értek el, mely megközelíti a halolajban található mennyiséget (Riuz-Lopez és mtsai. 2014).

A vitamintartalom növelése szintén egy nyilvánvaló lehetőség az élelmiszerek táplálkozástani értékének növelésére. Az A-vitamin szintjének növelése különösen fontos néhány gabonaféle magjában. Az arany rizs, melyet még az 1990-es évek végén fejlesztettek ki, egy olyan rizsvonal mely az A-vitamin egy elő formáját, a β-karotint termeli a magban. Hasonló technológiát használtak a banán és a manióka esetében, melyek fontos termények Afrikában. Bár ezeket a terményeket a fejlődő országok étrendbeli hiányosságainak enyhítésére fejlesztették ki, a kormányok hozzájárulhatnak az európai piacon történő jelenlétükhöz is.

Genetikai módosítást szintén alkalmaztak nem kívánatos összetevők mennyiségének csökkentésére az élelmiszerekben. Például annak a génnek a szabályozásával (aszparaginszintetáz gén) a burgonyában, mely csökkentheti a kalcinogén akrilamid-képződés lehetőségét, ami a szabad aszparagin aminosav és a redukált cukor közötti reakcióban keletkezik magas hőmérsékleten (Rommers és mtsai. 2008). Az akrilamid csökkentésének egy másik stratégiája olyan enzimek termeltetése, melyek részt vesznek a keményítő lebontásában.

A GM-növények segíthetnek olyan biotikus stresszel szembeni tolerancia kialakításában is, mint a szárasság- vagy a sóstressz. Mindkettő ozmotikus stresszt eredményez a növényekben, melynek hatására a növények metabolizmusában változás történik. Ez a növény egyfajta válasza a stresszhatásra, pl. a keményítő vagy a fruktóz termelését egyszerű cukrokkal váltja fel és az ezekhez szükséges anyagokat termeli, mint a prolin vagy glicin-betaine aminosavak. A növények stresszre kialakított válaszreakcióiknak módosításával jelentős összetételbeli változások érhetők el a GM-növényekben. Végül a GM-növények felhasználásának egy másik lehetősége az ún. biofarming, mely során gyógyszerek, vakcinák, antitestek vagy más, magas értékű élelmiszerek előállítására használnak transzgénikus növényeket (Ma és mtsai. 2013).

Az EU kockázatfelmérésének alkalmazása az új GM-növények esetére

Az EFSA realizálta a GM-élelmiszerek és takarmányok kockázatértékelésében a fejlesztés szükségességét egy 2013-ban kiadott jelentés alapján. A jelentés egy átfogó kockázatkezelési stratégia létrehozását javasolta, mely nem csak az összehasonlítás folyamatán alapul.

Az EFSA kockázatfelmérési eljárása számos átdolgozást igényel a GM-növények veszélyességét illetően. Leginkább azért, mert az új GM-növényekben megjelenő jelentős változásokat nehéz összehasonlítani a hagyományos növényekkel. Pl. az EFSA útmutatása szerint a szántóföldi termesztés során a GM-növényt a hagyományos fajta mellett kell termeszteni. Ez azonban nem feltétlenül alkalmazható olyan esetben, amikor a GM-fajta valamilyen stresszel szembeni ellenálló képességgel rendelkezik, mert a kontrollnövény nem feltétlenül él meg olyan környezetben, ahol a GM-fajta elvárhatóan megél.

Új megközelítések szükségesek olyan új GM-növények értékeléséhez is, melyek olyan összetevőket tartalmaznak, melyek természetesen nem tálalhatók meg az adott fajtában. Erre kiváló példa a halolajat tartalmazó GM-repce. A biztonságos élelmiszer-használat történetének fogalma használható itt, hiszen a halolaj egyébként is biztonságos, ezért a repcében termelődő halolaj is biztonságos lesz.

Hasznos lehet a GM-növényből származó élelmiszerterméket összehasonlítani olyan termékkel, ami inkább hasonlít hozzá, mint a hagyományos termék. A többszörösen telítetlen olajokat tartalmazó GM-növények esetében ez a halolaj lehet. Bár a GM-növények nem termelnek igazi halolajt, hanem csak olyan olajokat, melynek zsírsavösszetétele tartalmazza a növény eredeti zsírsavait és néhány további hosszú szénláncú telítetlen zsírsavat. Ezért a GM-termék ilyenfajta összehasonlítása csak tájékoztató jellegű lehet.

További megfontolás tárgya lehet, hogy a GM-növény hogyan változtatja meg a fogyasztási szokásokat. Ezt viszonylag nehéz megjósolni, mert ezt befolyásolhatják a fogyasztók folyamatosan változó preferenciái, illetve az élelmiszergyártók azon szokásai, hogy funkcionális adalékokkal látnak el számos terméket. A szabályozás különösen fontos az élelmiszergyártóknak a diétás táplálkozás ajánlott felső határának a megállapításához. Szintén fontos, hogy a fogyasztók megfelelő információt kapjanak a GM- és a nem GM termékek közötti különbségről, hogy a fogyasztási szokásokon túli megfelelő információjuk legyen a termék kiválasztásához. Ezeket az értékeléseket a termék forgalomba hozatalát követően lehetne elvégezni. Ennek a kivitelezéséről azonban jelenleg kevés információ van. Ezért olyan útmutató kifejlesztésére is szükség lenne, mely megmondja, hogy a felmérésnek hol kell történnie, ki finanszírozza, mit kell figyelembe venni, valamint a pontos módszert, ami megfelelően hasznos adatokat ad.

Az új GM jellemzőkkel rendelkező termékek kockázatfelmérésére, illetve engedélyeztetésére más szempontból is hatékony rendszerre van szükség. Ez nem csak ezeknek a termékeknek Európában történő fejlesztése szempontjából fontos, hiszen Európa az élelmiszeráruk legnagyobb hasznot hajtó piaca is a világon, hanem mert az európai szabályozási rendszer hatással van a európai biotechnológia fejlődésére is.

Az EU Új élelmiszerekről szóló rendelete (258/97) jelenleg átdolgozás alatt van.

Hivatkozások

ESFA (2011) Guidance for risk assessment of food and feed from genetically modified plants, EFSA J. 9, 2150.

Johnson B, Markham T, Samoylov V and Dallmier K. (2006) Corn event 3272 and methods for detection thereof. US Patent Application Documents US20060230473.

Ma JK-C, Christou P, Chikwamba R, Haydon H, Paul M, Ferrer MP, Ramalingam S, Rech E, Rybicki E, Wigdorowitz A, Yang DC and Thangaraj H. (2013) Realising the value of plant molecular pharming to benefit the poor in developing countries and emerging economies. Plant Biotechnology J. 11, 1029-1033.

Rommens CN, Yan H, Swords K, Richael C and Ye J. (2008) Low acrylamide French fires and potato chips. Plant Biotechnology J. 6, 843-853.

Ruiz-Lopez N, Haslam PR, Napier A and Sayanova O. (2014) Successful high-level accumulation of fish oil omega 3 long chain polyunsaturated fatty acids in transgenic oilseed crop. Plant J. 77, 198-208.

Visser RGF, Somhorst I, Kuipers GJ, Ruys NJ. Feenstra WJ and Jacobsen E. (1991) Inhibition of the expression of the gene for granule-bound starch synthase in potato by antisense constructs. Mol. Gen. Genet. 225, 289-296.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés