Hírlevél: 2014 Március - Április

A genetikailag módosított burgonya „ellenáll a burgonyavésznek”

Matt McGrath, környezetvédelmi tudósító
Hírek, 2014-04-29 13:29:02

Image Text

Tudósok kifejlesztették a Désirée burgonya egyburgonyavésznek
ellenálló változatát

Brit tudósok olyan, genetikailag módosított burgonyát fejlesztettek ki, amely ellenáll a burgonyát fenyegető legsúlyosabb betegségnek, a burgonyavésznek (fitoftórának).

Hároméves szabadföldi kísérlettel bizonyították, hogy a módosított burgonyanövények szépen gyarapodnak annak ellenére, hogy megfertőzte őket a burgonyavész kórokozója. Ez a betegség régóta sújtja a gazdálkodókat: ez okozta az írországi éhínséget az ezernyolcszáznegyvenes években.

Az új GM-növény kereskedelmi célú termesztéséhez az EU jóváhagyására van szükség. A kutatási eredmények a Philosophical Transactions of the Royal Society folyóiratban jelentek meg.

A burgonya különösen érzékeny a burgonyavészre: ezt a betegséget egy gombaszerű kártevő okozza, amely különösen kedveli az európai tenyészidőszak során gyakran előforduló nedves, párás körülményeket. A fertőzés nagy sebességgel terjed és pusztító hatással van a növényekre, ezért ez a kártevő jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Királyságban minden évben megtermelt hatmillió tonnányi burgonyatermésre. A gazdáknak állandóan résen kell lenniük, és a tenyészidőszak során akár tizenöt alkalommal is permetezniük kell a betegség ellen.

Az egész EU-ra kiterjedő egyik kutatási projekt keretében, amely a biotechnológia növényvédelmi célú alkalmazásaival foglalkozik, a John Innes Centre és a Sainsbury Laboratory kutatói 2010-ben burgonyavésznek ellenálló burgonyával indítottak kísérletet.

Image Text

A GM-burgonyával három évig folytak a kísérletek

A kutatók egy dél-amerikai rokonfajból származó olyan gént vittek be a Désirée burgonyába, amely segít bekapcsolni a növény természetes védelmi rendszerét a burgonyavész leküzdésére. A kísérletben részt vevő tudósok szerint az extra gének hozzáadásának módszere kritikus fontosságú volt a burgonyavésznek ellenálló fajta kifejlesztésében. „A vadon élő rokonfajokból nemesíteni fáradságos és lassú munka, és mire sikerül egy gént bevinni a kultúrfajba, lehet, hogy a burgonyavész kórokozója már ki is fejlesztette a képességet a legyőzésére” – nyilatkozta Jonathan Jones professzor, a Sainsbury Laboratory kutatója, az eredményeket ismertető tudományos közlemény első szerzője. – „Szerintem jobb genetikai, mint vegyszeres módszerrel küzdeni a betegségek ellen.”

Image Text

A burgonyavész tünetei az RB rezisztenciagént hordozó GM burgonya levelén (bal oldali kép) és a kontrollnövény levelének erős károsodása (jobb oldali kép)

2012-ben, a kísérlet harmadik évében a burgonyavész augusztusra az összes nem-GM burgonyát megfertőzte, miközben a módosított növények a kísérlet végéig teljesen ellenállóak maradtak. Hozamban is nagy különbség volt: a GM-változat kétszeres mennyiségű burgonyagumót termett. A tudósok szerint, mivel a burgonyát gumóról, nem pedig magról szaporítják, a burgonyanövények sterilek, és nem merül fel a GM-pollen természetes környezetbe való kijutásának problémája. – Az egyetlen tulajdonság, amelyről a tudósok nem mondhattak véleményt, a burgonya íze volt, mivel el voltak tiltva a GM-fajta fogyasztásától. Azonban nem gondolják, hogy létezik olyan mechanizmus, amelyen keresztül az új gén befolyásolni tudná az ízt.

Mivel a burgonyavész kórokozója jó alkalmazkodóképességű szervezet, a Sainsbury Laboratory kutatói buzgón igyekeznek további rezisztenciagéneket felkutatni, és egyszerre többet is bevinni a burgonyába. Ezzel jelentősen csökkenteni lehetne annak az esélyét, hogy a burgonyavész le tudja győzni a módosított burgonyát, viszont megdrágítaná a GM-burgonyafajta termesztését. „A mérleg a gazdák javára fog billenni” – mondta Jones professzot. – „Lehet, hogy többet kell fizetniük a vetőmagért, de sokkal kevesebbet kell majd költeniük gombairtó szerre.”

A tudósok úgy gondolják, hogy a nagy kihívás az új fajta engedélyeztetése lesz Európában. A kutatók a technológiai licencet egy amerikai cégnek, a Simplot-nak adták el, amely termeszteni akarja az új fajtát az Egyesült Államokban. – „Szerintem sajnálatos, hogy az európai adófizető pénzén készült termékből az amerikai gazdáknak előbb lesz haszna, mint az európaiaknak” – kommentálta Jones professzor. – „Az amerikai piacon néhány éven belül meg fognak jelenni ilyen termékek, míg itt Európában csak 8–10 éven belül, ha szerencsénk van.”

A GM-növények ellenzői szerint akármilyen jelentős is a környezetvédelmi haszon, a fogyasztókat nem fogja érdekelni az új termék. – „Fog-e bárki is ténylegesen termeszteni, árulni és venni genetikailag módosított burgonyát?” – tette fel a kérdést Liz O'Neil a GM Freeze igazgatója. – „A törvénynek megfelelően a címkére rá kell vezetni, hogy GM-termék. A tapasztalat azt mutatja, hogy az Egyesült Királyságban az emberek nem akarnak GM-árut tenni a kosarukba, és a brit farmerek túl okosak ahhoz, hogy olyan terméket termesszenek, amelyet nem tudnak eladni.”

Szabályozási akadályok

Más kutatók ünnepelték a fejleményt, de ugyanígy valószínűtlennek tartották, hogy az új burgonyafajtát termeszteni fogják az Egyesült Királyságban. – „A burgonyavész nehezen megfékezhető betegség, és a távoli rokonokból származó gének felhasználása értékes módszer” – mondta Chros Pollock professzor, az Aberystwyth-i Egyetem munkatársa. – „Sajnos a jelenlegi költséges és lassú európai szabályozási eljárás miatt sokkal valószínűbb, hogy a brit tudósok eredményei más országok gazdálkodóit fogjákmegsegíteni.”

A tudósok kísérletükben mindössze 600 GM-burgonyanövényt neveltek, ám 40000 angol fontot kellett elkölteniük azok védelmezésére aszabadföldi kísérlet három éve során.

Image Text

A cikk letöltése pdf formátumban.

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés