ELEMZÉS – a fogyasztók GMO-ellenességére az EU gazdálkodói fizetnek rá

Sybille de La Hamaide
Hírek, 2012-04-05 14:03:53
  • A nagy vetőmaggyártók leállították a GMO-kutatást Európában
  • A kutatók hangsúlyozzák: a hozamok növeléséhez minden kutatásra szükség van
  • Az EU gazdálkodói attól tartanak, hogy csökkenni fog a versenyképességük a világpiacon
  • Ellentmondás a GM növények tilalma és állati takarmányként való széleskörű felhasználása között

PÁRIZS, február 17. (Reuters) – Mivel az uniós fogyasztók genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) iránti ellenszenve elűzi a kutatómunkát és meggátolja a magas hozamú, kártevőkkel szemben ellenálló növényfajták termesztését, valószínű, hogy az európai gazdálkodók versenyképességben lemaradnak a gabonafélék világpiacán.

Az Európai Unióban eddig mindössze egyetlen GMO szemestermény, a Monsanto cég MON810 kukoricafajtája kapott termesztési engedélyt. Az engedélyt erélyesen ellenző országok (Németország, Ausztria, Görögország, Magyarország, Luxemburg és Bulgária) tilalom alá helyezték a fajtát.

Franciaországban, amely Európa legnagyobb gabonaexportőre, a moratóriumot novemberben jogi okokból feloldották, ám a kormány közölte, hogy még e hónap végén, mielőtt a tavaszi vetés egyes vidékeken elkezdődne, vissza kívánja állítani a tilalmat.

A gazdálkodók és a tudósok szerint azonban a GMO kukorica már bizonyította, hogy termesztésével javítható a hozam és csökkenthetők a költségek.

„Nyilvánvaló, hogy azokon a földrészeken, ahol hozzá lehet férni a GMO-technológiához, gyorsabban el fognak terjedni a GM fajták, mint Európában” – mondta Fabien Lagarde, a Cetiom francia olajnövény-kutató intézet igazgatója. „Így aztán Európa veszíteni fog a versenyképességéből a világ többi részéhez képest, különösen a kukoricatermesztésben” – tette hozzá.

Az AGPM francia gazdálkodói csoport közzétette a MON810 kukorica 2007-ben, a franciaországi moratórium bevezetését megelőző évben, több mint 22 000 hektáron végzett termesztésének eredményét. Az eredmények azt mutatták, hogy a GMO vonal hektáronként átlagosan 0,5 tonna, kártevők miatti veszteség megelőzését tette lehetővé, ami hektáronként körülbelül 100 eurós hasznot jelent. Ebben benne van az a hektáronként 35-40 eurós árkülönbözet is, amennyivel a GMO vetőmag drágább a hagyományosnál, mondta Cedric Poeydomenge, az AGPM helyettes igazgatója. Az AGPM szerint a MON810 fajtának köszönhetően a gazdálkodók 8800 liter rovarirtó szert takarítottak meg, valamint 30 000 liter üzemanyagot, amelyre a kiszóráshoz lett volna szükség.

Image Text

A búza export zavartalan

Az európai versenyképesség világpiaci csökkenésének azonban határt szab az a tény, hogy Európa fő exportterménye a búza, amely eddig jobbára kimaradt a GMO kutatás-fejlesztésből. Európa kukoricatermelése körülbelül a fele a búzatermelésének.

A Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (ISAAA) biotechnológiai lobbicsoport tanulmánya szerint a GM növényekkel az egész világon bevetett terület az elmúlt évben 8%-kal bővült, és 160 millió hektáros rekordnagyságot ért el. A legfontosabb GM növények a következők voltak: gyapot (az összes termesztett gyapot 82%-a már GM), szója (75%) és kukorica (32%).

Az ISAAA szerint európai gazdálkodók tavaly 114 490 hektáron vetettek GM kukoricát, ami valamivel több, mint 1 százaléka az EU teljes kukoricatermesztő területének. Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanez az adat az USA kormánya által közzétett adatok tanúsága szerint 88%.

Az EU területén MON810 kukoricával bevetett terület 85%-a Spanyolországban található, és az országban termesztett összes kukorica mennyiségének körülbelül egynegyedét teszi ki.

Poeydomenge szerint Európa Észak-Afrikában és a Közel-Keleten találhatna piacot fölös kukoricatermésének, amelyet ott a szaporodó baromfiállomány takarmányozására használnának. „Ezeket a piacokat ma főleg Argentína, Brazília, az Egyesült Államok és Ukrajna látja el, meg időnként Franciaország, mint az idén (amikor a kedvező időjárás miatt bőséges volt a termés)” – mondta. „A gazdálkodóknak engedni kell, hogy hozzájussanak (a GM vetőmaghoz), mert jelen vagyunk a világpiacon. Holnap pedig, ha nem vagyunk versenyképesek, eltűnünk!”

Image Text

Kukoricatermesztésének bővítésével az EU kiválthatná a jelenleg évente szükséges, körülbelül 30 millió tonna GM növényi termék, pl. az állati takarmányként felhasznált kukoricaglutén és szójadara importját is. „Azért importálunk GM növényeket, mert egyébként nem tudunk túlélni. Ez is abszurd!” – mondta Marc van Montagu, az Európai Biotechnológiai Szövetség elnöke.

Menekül a kutatás

Több vezető vetőmaggyártó óriásvállalat, közöttük a BASF Plant Science, a Syngenta és a BayerCropScience feladták, hogy GM növényeket fejlesszenek az európai piac számára. Mások, például a Monsanto, a Limagrain és a KWS SAAT véget vetettek a GM növénytermesztést engedélyező néhány EU tagországban folyó, kis volumenű kutatóprogramoknak.

Franciaországban, amely messze a legnagyobb gabonatermesztő és -exportőr az EU-ban, a gazdálkodók attól tartanak, hogy a kutatók kivonulása hosszú távon súlyos következményekkel fog járni. „Az összes kutató külföldön van. Ez a helyzet tűrhetetlen, mert így nem tudunk felkészülni a jövőre” – mondta Guy Vasseur, a Francia Mezőgazdasági Kamara elnöke. „Egyesek szerint meg kell várnunk a GM növények második generációját. De ha az ember elmulasztja az első lépést, elmulasztja a másodikat is, és sokkal kevesebb az esélye arra, hogy a további lépésekben egyáltalán részt vehet” – tette hozzá.

Nem minden EU gazdálkodó ért azonban egyet azzal, hogy jó lenne, ha lehetne GM növényeket termeszteni.

„A GM növénytermesztés nemcsak élelmiszerbiztonsági problémákat vet fel, hanem környezetvédelmi és biodiverzitásbeli gondokkal is jár, különösen egy olyan országban, mint Olaszország, ahol a termőföld sajátosságai és a gazdaságok mérete miatt nem lenne lehetséges elkerülni a környezeti szennyezést” – mondta Carlo Franciosi, Olaszország legnagyobb gazdálkodói szövetsége, a Coldiretti egyik tisztviselője.

Image Text

Egyes tudósok azt állítják, hogy nincs sok különbség a genetikai módosítással létrehozott és a hagyományos módszerekkel elért hozamnövekedés nagysága között. A francia mezőgazdasági minisztérium adatai szerint Franciaországban 1950 és 2010 között ötszörösére, hektáronként majdnem 10 tonnára sikerült emelni a kukorica hozamát kizárólag hagyományos módszerekkel.

Európában folytatódik a hagyományos haszonnövényeken folyó kutatás.

„Erősen kétséges számomra az a beállítás, hogy a GM technológián kívül nincs megoldás” – mondta Hervé Guyomard, Európa legnagyobb mezőgazdasági kutatóintézete, a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) tudományos igazgatója. Az INRA hagyományos kutatási programja (melynek elnevezése „Amaizing”) egy olyan időszakban tűzi ki célul a kukorica hozamának növelését, amikor a gabonafélék hozama Európában éppen stabilizálódik, és nincs szándék a blokk és versenytársai közötti verseny kiélezésére.

„Ha felhagyunk a hagyományos kutatással is, amely a genetikára támaszkodik, de kizárja a GM technológiát, akkor biztosan nem tudunk majd lépést tartani azokkal az országokkal, amelyek GM fajtákat fejlesztenek hozamnövelés céljából” – mondta Guyomard.

(További tudósítók: Charlie Dunmore Brüsszelből, Nigel Hunt Londonból, Michael Hogan Hamburgból, Martin Roberts Madridból és Svetlana Kovalyova Milánóból, szerkesztő Jane Baird)

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés