Hírlevél: 2014 Január - Február

A GM-növényekkel kapcsolatos tíz legfontosabb tény 2013-ban

James Clives
Hírek, 2014-02-27 19:58:00

Image Text

1. TÉNY. 2013 a GM-növények sikeres kereskedelmi forgalomba vitelének 18. éve volt. 1996-ban kerültek először GM-növények kereskedelmi forgalomba. A GM-növények vetésterülete 1996 és 2013 között minden egyes évben emelkedett, – eközben volt 12 olyan év, amikor kétszámjegyű növekedési rátával, – ami jól tükrözi sok millió, kockázattól idegenkedő gazdálkodó bizalmát szerte a világon, mind az iparilag fejlett, mind pedig a fejlődő országokban. Figyelemre méltó, hogy az 1996. évi első termesztések óta mindösszesen több mint 1,5 milliárd hektáron folyt sikeres termesztés, ami 50%-kal nagyobb terület, mint Kína vagy az Egyesült Államok teljes területe.

2. TÉNY. A GM-növények vetésterülete 1996 és 2013 között több mint százszorosára emelkedett, 1,7 millió hektárról több mint 175 millió hektárra. A GM-technológia így korunk leggyorsabban elterjedt mezőgazdasági technológiája, és ennek az az oka, hogy a GM-növények hasznot hajtanak. 2013-ban a GM-növények vetésterülete 5 millió hektárral nőtt, évi 3%-os növekedési rátával. Fontos megjegyezni, hogy az előrejelzések a következő néhány évre szerényebb éves emelkedést és huzamos stabilizálódást mutatnak, mivel a fő GM-haszonnövények termesztési hányada már optimális értékű (90–100%), ezért nincs vagy kevés a lehetőség további növekedésre.

3. TÉNY. Az egy és több módosított tulajdonságot hordozó GM-növényeket termesztő országok. A 2013-ban GM-növényeket termesztő 27 ország körül 19 fejlődő, 8 pedig iparilag fejlett ország volt. Egynél több módosított tulajdonságot hordozó GM-növényeket 47,1 millió hektáron, azaz a teljes GM-vetésterület 27%-án termesztettek.

4. TÉNY. 2013 már a második, egymást követő év volt, amikor a fejlődő országokban nagyobb területen termesztettek GM-növényeket, mint az iparilag fejlett országokban. Nevezetesen a világszerte termesztett GM-növények nagyobb részét, 54%-át (94 millió hektáron) termesztették fejlődő országokban, mint amennyit iparilag fejlett országokban (46%, 81 millió hektáron). Számos országban, többek között Brazíliában, Bangladesben és Indonéziában sikeres köz-magán társulások alakultak.

5. TÉNY. A GM-növényeket termesztő gazdálkodók száma. 2013-ban rekordszámú, 18 millió gazdálkodó (0,7 millióval több, mint 2012-ben) termesztett GM-növényeket, akiknek több mint 90%-a, több mint 16,5 millió ember a fejlődő országokban élő, forrásszegény kisgazdálkodó. A gazdálkodók a kockázatkerülés mesterei, és a termelékenység javítását fenntartható intenzitásnöveléssel érik el (a termesztést a meglévő 1,5 milliárd hektárnyi szántóföld területére korlátozva, ezáltal védve az erdőket és a biológiai sokféleséget). 2013-ban rekordszámú, 7,5 millió kínai és 7,3 millió indiai kisgazdálkodó döntött úgy, hogy összesen több mint 15 millió hektár Bt-gyapotot termeszt annak jelentős hasznáért. 2013-ban közel 400000 Fülöp-szigeteki kisgazdálkodó húzott hasznot a GM-kukorica termesztéséből.

6. TÉNY. Az első öt, GM-növényeket termesztő ország – az első szárazságtűrő kukorica és többszörösen módosított, herbicidtoleráns/rovarrezisztens szója bevezetése. Az Egyesült Államok továbbra is első helyezett 70,1 millió hektárral, átlagosan kb. 90%-os termesztési hányaddal az összes haszonnövényre vonatkozólag. Lényeges, hogy 2000 egyesült államokbeli gazdálkodó 50000 hektáron elvetette az első szárazságtűrő GM-kukoricát. Brazília a második, és már az ötödik egymást követő évben a növekedés motorja globális szinten: GM-vetésterülete jelentősen, 3,7 millió hektárral, a 2012. évi területhez képest 10%-kal nőtt, és elérte a 40,3 millió hektárt. Brazíliában is elvetették az első többszörösen módosított, herbicidtoleráns/rovarrezisztens GM-szóját rekordnagyságú, 2,2 millió hektáros területen, és az ország saját fejlesztésű, vírusrezisztens GM-babfajtája készen áll a kereskedelmi forgalomba vitelre. Argentína megtartotta harmadik helyét 24,4 millió hektárral. India, amely Kanadát váltja a negyedik helyen, rekordnagyságú, 11 millió hektáros területen termesztett Bt gyapotot, 95%-os termesztési hányaddal. Kanada ötödik lett 10,8 millió hektárral; az országban csökkent a GM-olajrepce vetésterülete, de a termesztési hányad magas, 96%-os maradt. 2013-ban az első öt, GM-növényeket termesztő állam mindegyikében több mint 10 millió hektáron vetettek GM-növényeket, bőségesen megalapozva a további növekedést.

7. TÉNY. A GM-növények státusa Afrikában. Ezen a kontinensen is további haladás történt – Dél-Afrika már több mint egy évtizede élvezi a GM-növények hasznát. 2013-ban Burkina Faso és Szudán jelentősen, 50 illetve 300%-kal növelte a GM-gyapot vetésterületét. Hét országban (Kamerunban, Egyiptomban, Ghánában, Kenyában, Malawiban, Nigériában és Ugandában) szabadföldi kísérleteket végeztek GM-növényekkel, ami a kereskedelmi forgalmazás engedélyezésének utolsó lépése. Lényeges fejlemény, hogy a tervek szerint 2017-ben eljut Afrikába az első szárazságtűrő GM-kukorica a WEMA projekten keresztül. A megfelelő, tudomány alapú, költséghatékony és gyors szabályozási rendszer hiánya továbbra is a legnagyobb akadálya a GM-növények bevezetésének. Felelős, szigorú, de nem terhes szabályozásra van szükség, különösen a kicsi és szegény fejlődő országokban.

8. TÉNY. A GM-növények státusa Európában. Öt EU-tagállamban rekordnagyságú területen, összesen 148013 hektáron vetettek GM-Bt kukoricát – ez 15%-kal több a 2012. évi értéknél. Az EU-ban Spanyolország áll az első helyen 136962 hektáros GM-kukorica-vetésterülettel (ami 2012-hez képest 18%-os növekedés) és rekordnagyságú, 31%-os termesztési hányaddal.

9. TÉNY. A GM-növények nyújtotta haszon. 1996 és 2012 között a GM-haszonnövények a következő területeken járultak hozzá az élelmiszer-biztonsághoz, a fenntarthatósághoz, a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozás okozta problémák enyhítéséhez: növekvő termőképesség, melynek értéke 116,9 milliárd USA dollárra becsülhető; a környezet állapotának javítása azáltal, hogy (hatóanyagra számítva) 497 millió kg rovarirtó szer kiszórása vált feleslegessé; a széndioxid-kibocsátás csak 2012-ben 26,7 milliárd kilogrammal csökkent, ami az utakon futó gépkocsik számának egy éven át 11,8 millióval való csökkentésével egyenértékű; a biológiai sokféleség védelme azáltal, hogy 1996 és 2012 között 123 millió hektár földterületet nem kellett termesztésbe vonni; és több mint 16,5 millió szegény kisgazdálkodó és családjuk, összesen több mint 65 millió ember szegénységének enyhítése, akik a világ legszegényebbjei közé tartoznak. A GM-növények alapvető fontosságúak, de nem csodaszerek, és a jó mezőgazdasági gyakorlat, például a vetésforgó betartása és a rezisztencia kialakulásának megelőzése a GM-növényeknél ugyanolyan fontos, mint a hagyományos fajtáknál.

10. TÉNY. Jövőbeli kilátások. Óvatos optimizmus: a már magas (90%, vagy ennél is magasabb) termesztési hányadok miatt a fő GM-haszonnövényeknél az eddigieknél szerényebb éves nyereségek várhatók mind a fejlődő, mind az iparilag fejlett országok érett piacain. Banglades, Indonézia és Panama 2013-ban engedélyezte a GM-növények termesztését, és 2014-re tervezik azok kereskedelmi forgalomba hozását.

Az ISAAA non-profit szervezet, amelyet állami és magánszférában működő szervezetek szponzorálnak. Az ISAAA összes közleményében szereplő, GM-vetésterületre vonatkozó becslések csak egyszer vannak felszámítva, függetlenül attól, hogy a termesztett GM-növények hány genetikailag módosított tulajdonságot hordoznak. Részletes információval az ISAAA 46. tájékoztatója szolgál („Global Status of Commercialized Biotech/GM-Crops: 2013”, A kereskedelmi forgalomban lévő GM-haszonnövények globális státusa 2013-ban, írta Clive James). További információért látogasson el a http://www.isaaa.org weboldalra, hívja az ISAAA SEAsia Centert a +63 49 536 7216 számon, vagy írjon e-mailt a info@isaaa.org címre.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés