Hírlevél: 2014 Január - Február

Sajtóközlemény

ISAAA
Hírek, 2014-02-25 14:38:57

Peking, 2014. február 13. – A Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications, ISAAA) ma jelentést tett közzé, amely szerint 2013-ban 27 országban több mint 18 millió gazdálkodó termesztett genetikailag módosított (GM) növényeket, ami az jelenti, hogy a GM-növények globális vetésterülete ötmillió hektárral, azaz három százalékkal növekedett. 2013 egyúttal a szárazságtűrő GM-kukorica legelső kereskedelmi célú, egyesült államokbeli vetésének az éve.

Image Text

A GM-növények globális vetésterülete az 1996. évi 1,7 millió hektárról 2013-ra több mint 175 millió hektárra növekedett. Ez alatt a 18 év alatt a GM-növények kereskedelmi célú vetésterületének több mint százszoros emelkedéséről érkezett jelentés. A GM-vetésterület szempontjából továbbra is az Egyesült Államok a listavezető 70,1 millió hektárral, ami a globális GM-vetésterület 40%-a.

„A GM-növények világszerte összegzett vetésterülete a mai napig 1,6 milliárd hektárt tesz ki, ami Kína teljes földterületénél másfélszer nagyobb terület” – nyilatkozta Clive James, a jelentés szerzője, az ISAAA alapítója és utolsó leköszönt elnöke. „A 2013-ban GM-vetésterület alapján első tíz helyezett ország mindegyike több mint egymillió hektáron termesztett GM-növényeket, bőségesen megalapozva a további növekedést.”

A jelentés szerint a GM-növényeket termesztő gazdálkodók több mint 90%-a – 16,5 millió gazdálkodó – kis területet művelő, forrásszegény vállalkozó. A GM-növényeket termesztő országok közül nyolc iparilag fejlett, 19 pedig fejlődő ország. Ez volt a második olyan év, amikor a fejlődő országokban több GM-növényt termesztettek, mint az iparilag fejlett országokban, ami jól tükrözi annak a több millió, kockázattól idegenkedő gazdálkodónak a bizalmát, akik már megtapasztalták ezeknek a fajtáknak az előnyeit. A jelentés megjegyzi, hogy a GM-növénytermesztést kipróbáló gazdálkodók majdnem 100%-a később évről évre folytatja a GM-fajták termesztését.

Két új, szárazságtűrő fajta

Tekintettel a szárazságnak a növények termőképességére gyakorolt hatására, amit az éghajlatváltozás még tovább súlyosbít, a szárazságtűrés nemesítése fontos eredménynek számít. Az Egyesült Államok középnyugati kukoricatermesztő területén körülbelül 2000 gazdálkodó megközelítőleg 50 000 hektáron vetette el az első szárazságtűrő GM-kukoricafajtát. Indonéziában, a világ negyedik legnépesebb országában pedig kifejlesztették és engedélyezték a világ első szárazságtűrő cukornádfajtáját (ez a világon az első engedélyezett GM-cukornádfajta); a kereskedelmi célú termesztés beindítását 2014-re tervezik.

„Világszerte bebizonyosodik, hogy a GM-növények globális szinten mekkora értéket képviselnek azoknak a forrásszegény kisgazdálkodóknak a számára, akiknek csökkenő vízellátással és fokozódó gyom- és rovarkártétellel kell szembenézniük, és az éghajlatváltozás hatásai még tovább fogják növelni a technológia szükségességét” – mondta James.

A szárazságtűrő GM-kukorica technológiáját a „Jó vízgazdálkodású kukoricát Afrikának” (Water Efficient Maize for Africa, WEMA) projekten keresztül, adományként juttatták el Afrikába. Ez a projekt a Monsanto és a BASF köz-magán társulása, amelyet a Gates és a Buffet alapítvány finanszíroz, és a mexikói Nemzetközi Gabonakutató Központ (International Maize and Wheat Improvement Center, CIMMYT) és a kenyai székhelyű Afrikai Agrotechnológiai Alapítvány (African Agricultural Technology Foundation, AATF) valósít meg. A szárazságtűrő GM-kukorica afrikai termesztésének indulása 2017-re várható. Afrikában a szárazság a kukoricatermesztés legfőbb akadálya, pedig 300 millió afrikai túlélése függ ettől a terménytől.

A GM-növények státusa és lehetőségei Kínában

Kína a maga 1,3 milliárdos lakosságával a világ legnépesebb országa. 1996 és 2012 között a GM-gyapot több mint 15 milliárd USA dollárra becsült gazdasági hasznot hozott Kínában, amelyből 2,2 milliárd az elmúlt évben realizálódott. A GM-növények értékes hasznot hoztak a kínai gazdálkodók és a környezet számára is, mivel a GM-gyapot termesztéséhez feleannyi, vagy még annál is kevesebb rovartirószer felhasználására volt szükség.

„Kína már megtapasztalta a rostanyagként szolgáló GM-gyapot előnyeit, és hasznot húzhat az állatok takarmányozására használható GM-kukoricából is, amely nagyobb és jobb termést hoz” – mondta James. – „Kínának hasznára válna az ázsiai alapélelmiszer, a rizs genetikai módosítással létrehozott új tulajdonságainak jóváhagyása is.”

Egyes megfigyelők szerint Kína valamilyen nagy fontosságú GM-növény engedélyezésére készül, például a megemelt fitáztartalmú kukoricáéra, amely 2009-ben kapott biológiai biztonsági jóváhagyást, két, rizsbe bevitt GM-tulajdonsággal egy időben. Kína 500 milliós sertés- és 13 milliárdos baromfiállományának takarmányigénye egyre inkább kukoricaimport-függővé teszi az országot, mivel a saját 35 millió hektáros vetésterületén termesztett kukoricamennyiség kiegészítésre szorul.

Növekvő vetésterület a fejlődő országokban

A fejlődő országokban tovább folytatódik a növekedés. A latin-amerikai, ázsiai és afrikai gazdálkodók együttesen a globális GM-vetésterület 54%-át művelik (2012-ben ez az érték 2% volt), így 2012 és 2013 között 7 millióról 14 millió hektárra nőtt a vetésterület különbsége az iparilag fejlett és a fejlődő országok között.

Dél-Amerikában összesen 70 millió hektáron, Ázsiában 20 millió hektáron, Afrikában pedig valamivel több mint 3 millió hektáron termesztettek GM-növényeket, ami a globális GM-vetésterület rendre 41, 11 illetve 2%-ának felel meg.

„Az iparilag fejlett országokban és a fejlődő országok érett piacain folytatódik a növekedés stabilizálódása, mivel a GM-fajták befogadása 90% vagy ennél is magasabb maradt, és ezért nem volt lehetőség további növekedésre” – mondta James. – „Az elmúlt évben a növekedést a fejlődő országok vezették, konkrétan Brazília, ahol a vetésterület jelentősen, 3,7 millió hektárral, azaz 10%-kal nőtt, és összesen elérte a 40,3 millió hektárt. Jövőre a növekedés várhatóan tovább folytatódik a fejlődő országokban, Brazília vezetésével, amely kitartóan halad az Egyesült Államokhoz való felzárkózás felé.”

A fejlődő országok sikere gyakran a köz-magán társulásoknak tulajdonítható. Például Brazília a BASF céggel kooperációban kifejlesztette és engedélyezte a herbicidtoleráns szójababot, amely készen áll a kereskedelmi forgalomba való bevezetésre, miután a termék kifejlesztéséhez és bevetéséhez szükséges minden lépésen sikeresen túljutott. Az ilyen partnerségek büszkeséget hoznak, amely megteremti a sikerhez szükséges magabiztosságot és ösztönzést.

A brazíliai EMBRAPA – kizárólag hazai forrásokra támaszkodva – szintén kifejlesztette és engedélyeztette a víruszrezisztens babot, amely fontos hozzájárulás a fenntarthatósághoz.

A GM-növények engedélyezésében beállt patthelyzet megoldása

A jelentés megjegyzi, hogy a fejlődő országok továbbra is lendületesen munkálkodnak a GM-növények kutatás-fejlesztése és bevezetése előmozdításán, és megfelelő politikai akaraterőt is tanúsítottak az új GM-tulajdonságok engedélyezése területén. 2013-ban a következő fajták nyertek engedélyt:

  • Bangladesh-ben megtörtént az első GM-növény, a padlizsán engedélyezése (Brinjal); a fajtát az indiai Mahyco céggel alkotott köz-magán társulásban fejlesztették ki. Bangladesh előremutató példaként szolgál a többi kicsiny és szegény ország számára: képes volt túljutni a GM-padlizsán engedélyezési folyamatát Indiában és a Fülöp-szigeteken is megbénító patthelyzeten. Bangladesh-ben folyamatban van az aranyrizs és a GM-burgonya engedélyezési eljárása is.
  • Indonéziában engedélyezték a szárazságtűrő GM-cukornád élelmezési célra való felhasználását, termesztésének engedélyezését pedig 2014-re tervezik.
  • Panamában termesztési engedélyt kapott a GM-kukorica.

A GM-növénynemesítési technológia további fejlődése, valamint az új termények fokozott bevezetése a szegény kisgazdálkodóknál fontos tényezők a GM-növények globális bevezetése szempontjából. Ezek voltak a lényeges fejlemények 2013-ban:

  • Afrikában, közelebbről Burkina Fasóban és Szudánban jelentősen, 50 illetve 300%-kal nőtt a GM-gyapot vetésterülete. Emellett hét további országban (Kamerunban, Egyiptomban, Ghánában, Kenyában, Malawiban, Nigériában és Ugandában) szabadföldi kísérleteket végeznek GM-növényekkel, ami a kereskedelmi forgalmazás engedélyezésének utolsó lépése.
  • A Fülöp-szigeteken befejezésükhöz közelednek az aranyrizzsel végzett szabadföldi kísérletek.

A megfelelő, tudomány-alapú, költséghatékony és gyors szabályozási rendszer hiánya továbbra is a legnagyobb akadálya a GM-növények bevezetésének Afrikában (és az egész világon).

A GM-növények státusa az Európai Unióban

A GM-növénytermesztés Európai Unióban (EU) művelt szerény vetésterülete 2012 és 2013 között 15%-kal nőtt. Öt EU-tagállamban összesen 148013 hektáron vetettek GM-kukoricát – ez 18942 hektárral több a 2012. évi értéknél. Az EU-ban Spanyolország áll az első helyen rekordnagyságú, 136962 hektáros GM-kukorica-vetésterülettel, ami 2012-hez képest 18%-os növekedés. Romániában a GM-vetésterület ugyanannyi, mint 2012-ben volt. Portugáliában, Csehországban és Szlovákiában 2013-ban kisebb területen termesztettek GM-kukoricát, mint 2012-ben – a jelentés ezt az EU jelentéstételi eljárásainak tulajdonítja, amelyek súlyos terhet rónak a gazdálkodókra.

A GM-növények növelik az élelmiszer-biztonságot és a fenntarthatóságot, és javára válnak a környezetnek

1996 és 2012 között a GM-haszonnövények a következő területeken hoztak hasznot: csökkenő termesztési költség és növekvő termőképesség (melynek becsült értéke 377 millió tonna), 117 milliárd USA dollár értékben; annak környezeti haszna, hogy 497 millió kg rovarirtó szer kiszórása vált feleslegessé; a széndioxid-kibocsátás csak 2012-ben 27 milliárd kilogrammal csökkent (ami az utakon futó gépkocsik számának egy éven át 12 millióval való csökkentésével egyenértékű); a biológiai sokféleség védelme azáltal, hogy 1996 és 2012 között 123 millió hektár földterületet nem kellett termesztésbe vonni; és 16,5 millió szegény kisgazdálkodó és családjuk, összesen több mint 65 millió ember szegénységének enyhítése.

Számadatok

  • Az Egyesült Államok továbbra is világelső 70,1 millió hektár GM-vetésterülettel, minden haszonnövényre vonatkozóan 90%-os GM-termesztési hányaddal.
  • Brazília már az ötödik, egymás után következő évben a második helyen áll, és GM-vetésterülete minden más országénál jobban növekedett: 2012-höz képest rekordnagyságú, 3,7 millió hektáros (10%-os) növekedést mutathat fel.
  • Argentína 24,4 millió hektáros vetésterületével fenntartotta harmadik helyezését.
  • India, amely Kanadát váltja a negyedik helyen, rekordnagyságú, 11 millió hektáros területen termeszt GM-gyapotot, 95%-os GM-termesztési hányaddal.
  • Kanada az ötödik 10,8 millió hektáros, csökkenő GM-olajrepce-vetésterülettel, azonban a magas, 96%-os GM-termesztési hányad változatlan.

További információt és a vezetői összefoglalót lásd az ISAAA honlapján.


Az ISAAA-ról: Az International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications (Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata, ISAAA) non-profit szervezet, amely nemzetközi központokból álló hálózatot működtet azzal a céllal, hogy a tudás és a növényi biotechnológiai alkalmazások megosztása által hozzájáruljon az éhség és a szegénység könnyítéséhez. Clive James, az ISAAA alapítója és utolsó leköszönt elnöke az elmúlt 30 év során Ázsia, Latin-Amerika és Afrika fejlődő országaiban élt és dolgozott, mezőgazdasági kutatás-fejlesztési problémák megoldásának szentelve idejét, különös tekintettel a növényi biotechnológiára és a globális élelmiszer-biztonságra.


További információ: Tamara Webb, Tel.: 00-1-713-513-9514; email: tamara.webb@fleishman.com

A cikk letöltése pdf formátumban.

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés