Hírlevél: 2013 November - December

"Nem várhatunk húsz vagy harminc évig"

Gautam Naik
Hírek, 2014-01-11 20:57:34

Marc van Montagu genetikus szerint a mezőgazdaság fejlesztéséhez új hozzáállásra van szükség

Image Text

Nyerő módszerek: Dr. Marc van Montagu szerint azok,akik ma elutasítják a GM-technológia mellett szóló érveket,már nem sokáig tudják fenntartani álláspontjukat
(Gent BC)

HARMINC ÉVVEL EZELŐTT

Marc van Montagu belga genetikus korszakalkotó kutatási eredményeket ért el annak megoldásával, hogyan lehet egy növényeken élősködő baktérium felhasználásával más szervezetekből származó géneket beültetni növényi sejtekbe. Ezzel lehetővé vált olyan növényfajták kifejlesztése, amelyek kedvező tulajdonságokat hordoznak, például ellenállók különféle betegségekkel vagy rovarkártevőkkel szemben, vagy kevesebb műtrágyát igényelnek. Dr. van Montagu a rangos Világélelmezési Díj egyik idei társnyertese. Beszél a növényi biotechnológiában folyó innovációról, és a genetikailag módosított élelmiszerek világszerte szélesebb körű elfogadásáért folytatott küzdelemről.

Mi volt a legfontosabb felismerése harminc évvel ezelőtt?

Az ezerkilencszázhatvanas években tudtuk, hogy a baktériumok képesek arra kényszeríteni a növényeket, hogy olyan anyagokat állítsanak elő, amelyek a baktérium számára hasznosak, de amelyeket maga a növény nem tud felhasználni. Ezért arra gondoltunk: lehet, hogy a baktériumok genetikai információt visznek be. Ez merész kijelentés volt, mivel más irányokba is el lehetett volna indulni. Ezután jó munkahipotézist kellett felállítanunk, amelyről el kellett döntenünk, hogy igaz-e vagy sem.

A világon sok helyen, például Európában nem fogadják el a genetikailag módosított haszonnövényeket.Azért van ez, mert a technológia nemelég jó, nem elég biztonságos? Kudarcot vallott az innováció?

Ez kommunikációs hiba. A tudományos kutatást végző tudósok azt hitték, hogy a hatóságok felismerik, milyen fontosak ezek a tudományos eredmények, és tesznek arról, hogy a társadalom elfogadja azokat. Senki nem gondolta, hogy azon felül, hogy el kell végeznünk a kutatást, és még el is kell magyaráznunk (lehetséges hasznát). Ez volt a nagy hiba.

Hogyan magyarázza a GM-növényekkel szembeni ellenállást a fejlődő világ hatalmas területein,ahol olyan sokan éheznek?

Ezt nem lehet megmagyarázni. Az emberek egyfajta hitből indulnak ki, és azt megerősítik. Lehet, hogy ez a hit az iparellenes, antikapitalista vonalba illeszkedik. Vannak, akik azért nem kedvelik a tudományt, mert megzavarja a hagyományos életformát. Az egész dolog ironikus, mert az emberek a bolygó biológiai sokféleségét akarják megőrizni, de ezt csak a biotechnológia és az alapvető genetikai tudományos ismeretek segítségével tudják majd megtenni.

Van-e olyan fejlesztés ma a biotechnológiában, amelyet különösen izgalmasnak tart?

Tíz évvel ezelőtt lehetetlen lett volna megjósolni a ma elért tudományos eredményeket, legyen szó akár a kis RNS (ribonukleinsav)-molekulák szerepéről a génkifejeződés szabályozásában, akár arról, hogyan működnek a mikróbák és hogyan lépnek szimbiotikus kölcsönhatásba a növényekkel.

Image Text

Van-e olyan konkrét áttörés a növényi biotechnológiában,amelyet szívesen látna?

Sokkal több terméket kellene kutatni. Pillanatnyilag csak a főbb haszonnövényeken folyik a munka. Az ellenzőknek sikerült meggyőzniük a társadalmat arról, hogy mindenféle (akadályozó) szabálynak kell működnie a transzgenikus növények engedélyezési kérelmének elfogadásával kapcsolatosan. Lehetetlen 150 millió dollárt kifizetni – ennyi pénzt egyetlen kis- vagy középvállalkozás, vagy fejlődő ország sem tud kifizetni. És semmilyen nagyvállalat nem tud pénzt csinálni olyan, kisparcellás termesztésű növények fejlesztéséből, amilyeneket a fejlődő országokban termesztenek.

Mi a szerepe a transzgenikus növényeknek az éghajlatváltozás küszöbén?

Fenn kell tartanunk a (magas) hozamokat akkor is, ha a hőmérséklet ingadozik. Tennünk kell azért, hogy jobb legyen a tápanyagfelvétel. A növények megszenvedik mind a vízhiányt, mind a túl sok vizet. Új növényekre van szükségünk. Nem várhatunk. Csak biotechnológiával lehetséges elég gyorsan elérni a szükséges eredményeket.

Korábban a növénytudomány a kis kutatócsoportok munkája volt, de mára sokszorosára nőtt a munkatársak száma. Jó vagy rossz ez?

Ez szükségszerű. Olyan sok tényt kell ismerni – a növények növekedését és fejlődését, a mezőgazdasági feltételeket, az alapvető molekuláris feltételeket. Egyetlen személy nem tudhatja mindezt. Elmúltak már azok a régi idők. Sok alapvető lépést a huszadik század elején tettek meg, ám ma már más nagyságrendű információmennyiséggel dolgozunk. Normális dolog, hogy a tudomány ennyire intenzívvé vált. A különféle specializációknak meg kell tanulniuk együtt dolgozni, ami egyelőre kicsit nehezen megy. Ám ha problémák merülnek fel, mindig az egyének hozzák a hajtóerőt, a motivációt, a lelkesedést.

Min dolgozik most?

Nyolcvanéves vagyok, ezért úgy gondolom, hogy a nálam fiatalabbak nálam jobban tudják művelni a tudományt. De megpróbálom meggyőzni őket, hogy foglalkozzanak többet a talajban lévő sok ezer mikroorganizmus hatásával és a közöttük fennálló kölcsönhatásokkal. Ez segíteni fog jobban megérteni a szántóföldön élő növény ökológiáját különféle időjárási körülmények között. Az elmúlt harminc évben mindig laboratóriumban dolgoztunk, mert nincs engedélyünk kint a szabadban dolgozni a transzgenikus növényekkel. Ha azonban sikerül túljutnunk ezen a korláton, természetes körülmények között vizsgálhatjuk ezeket a növényeket. Ez nagyban fel fogja gyorsítani a munkát ezen a területen.

Gondolja-e, hogy a GM-technológia végül meghódítja azokat is, akik jelenleg ellenzik?

Túlságosan tragikus lenne, ha nem így történne. Malajziában, Afrikában, Brazíliában egész erdőket vágnak ki azért, mert az embereknek több szántóföldre van szükségük. A kutatók megtesznek, amit tudnak a hagyományos módszerekkel, de a gyorsabb fejlődéshez használnunk kell az új technológiákat. Nem várhatunk húsz vagy harminc évig. Ma már 170 millió hektáron termesztenek GM-növényeket, ami a megművelt földterület 8 százaléka. Ez azt mutatja, hogy van haladás. Valamikor e század folyamán ez a szám eléri majd a 80 százalékot.

Gautam e-mail címe: Gautam.Naik@wsj.com

Image Text

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés