Zöld géntechnológia és agrárinnováció

Könyvajánló, 2012-03-23 10:50:32

A Zöld géntechnológia és agrárinnováció című könyvet teljes egészében letöltheti a következő linkre kattintva: LETÖLTÉS


Image Text

A következő sorok a Magyar Tudományos Akadémia oldalán jelentek meg a könyvről:

A tudományos eredmények iránt érdeklődő laikus is csak kapkodja a fejét, ha egymásnak ellentmondó véleményeket hall vagy olvas a génmódosított növények hasznáról, előnyeiről, illetve veszélyeiről. De hogyan igazodjon el a gazda a különböző információk tengerében? Ebben segíthet a most megjelent kötet.

Hogyan döntsön, kinek higgyen a gazda, hiszen számára nem babra megy a játék: miközben az egyik oldalon a gazdaságossági szempontokat ecsetelik, a kártevőknek, a szárazságnak ellenálló GMO-vetőmagok fölhasználására csinálnak neki kedvet, a másik oldalon az egészséget, a biológiai sokféleséget károsító, genetikailag módosított termények eladhatatlanságával riogatják. A hazai növénytermesztők bizonytalanságát csak erősíti az EU ezzel kapcsolatos vacilláló álláspontja, miközben látják: másfél évtizede évente 7-8 százalékkal nő világszerte – az USA-ban, Kínában, Argentínában – a GMO-k termőterülete.

A "Zöld géntechnológia és agrárinnováció" címmel megjelent kötet segít eligazodni az egymásnak ellentmondó információk áradatában. A szerkesztő, Dudits Dénes akadémikus elmondta: a szervezők – a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), az MTA Agrártudományok Osztályának Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottsága és a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület – a 2008-ban, a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett gazdafórumon elhangzott előadássorozat után kibontakozó véleménykülönbségek és információhiány láttán tartották szükségesnek, hogy tanulmánykötetben is összefoglalják a témával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket, a világtendenciákat és az Európai Unió kockázatértékelési rendszerét.

Maguk a gazdák igényelték, hogy ne hitbéli kérdésként, hanem tudományos érvek alapján tájékozódhassanak a növénynemesítés új technológiájáról. Ezért kérték, hogy a szakemberek az MTA keretein belül szervezett tanácskozáson ismerhessék meg a GM-növények előnyeit, hátrányait, segítsék őket, hogy eligazodjanak a gazdasági és jogi kérdésekben. A most megjelent kötetben számos kérdésre választ kapnak az érdeklődők, miközben a bizonytalanságot növelő tényezőkre is rávilágítanak a szerzők. A MOSZ titkára, Tóth István ajánló szavaiból kiderült: a gazdák nehezményezik, hogy a GMO-kal kapcsolatban „…az EU-ban zavaros állapot uralkodik. Ha egyértelműen kimondják: előállításukat meg kell tiltani, mert kockázatos, az világos álláspont. A hátrányokat, előnyöket időben ki kellene mutatni. Az EU öntsön tiszta vizet a pohárba, hogy a termelők számára kiszámítható legyen döntésük következménye.”

„A génmódosított növények hazai termesztésének lehetőségei és kockázata” című fórum előadói mint a kötet szerzői is szót kaptak a könyvbemutatón. Vértes Csabáné, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója hangsúlyozta: fontos, hogy a jogszabályok megalkotása előtt a tudósok, a gazdák, a közvélemény szempontjai is nyilvánosságra kerüljenek, s az ezek ismeretében kialakított magyar álláspontot képviselje hazánk Brüsszelben. Rudics Katalin, a minisztérium főosztályvezetője hozzászólásában leszögezte: a minisztérium és a kormány nem biotechnológia ellenes. A moratórium oka az, mondotta, hogy a hatásvizsgálatok nem voltak kielégítőek. Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató helyettese arra az EU-ban tapasztalható ellentmondásra hívta föl a figyelmet, hogy az állati termékeknél nem kell jelölni, milyen takarmánnyal etették az állatot. Szerinte ez a joghézag nem lehet véletlen, hiszen a világpiacon kapható GM szója olcsóbb, mintha magyar takarmányt vásárolnánk. Így aztán a takarmány 80-95 százalékát importáljuk, s mindössze 5 százalék GMO-mentes eledellel tápláljuk a jószágokat. Pájtli József Tolna megyei gazdálkodó USA-beli tapasztalataira hivatkozva fogalmazta meg véleményét: a jövedelmezőség nem megfelelő Magyarországon. „ A GMO-val profitot lehetne elérni, de csökkenteni kellene a kockázatot. Oda jutottam: nem látom a jövőt, azt, hogy egyáltalán életben marad-e a mezőgazdaság.” Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft ügyvezetője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke GMO propaganda könyvként minősítette a kötetet. Szerinte Magyarország stratégiai érdeke, hogy GMO-mentes maradjon. Dudits Dénesnek viszont meggyőződése, hogy hazánk ezt a technológiát nem tudja nélkülözni. „Azáltal, hogy félrevittük a politikát, a társadalmat, a gazdák szemléletében okoztunk kárt. Kísért a párhuzam – mondotta. A múlt század közepén államhatalmi, adminisztratív eszközök biztosították a micsurini-liszenkoi tanok jegyében bizonyos genetikai célú beavatkozások alkalmazását. Manapság, míg a tudományos kutatás állandóan bővülő lehetőségeket nyit a géntechnológia mint nemesítési eljárás használatára, addig törvényalkotásunk, a félretájékoztató médiakampányok, a pártérdekek gátolják a versenyképes növények termesztését. Míg mi vitatkozunk, a kínai tudományos publikációk száma rohamosan nő, fantasztikus tudományos potenciál épül ki, ami óriási hatással lesz a növénynemesítésre, az egész gazdasági életre.”

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés