Hírlevél: 2013 November - December

A pápa áldását adta az "aranyrizsre": "Most már áldott!"

Jürgen Langenbach
Hírek, 2013-12-16 15:32:08

Image Text

November 7-én különös dolog történt a Vatikánban: Ferenc pápa elégedetten szemlélte a kezébe nyomott rizses zacskót. A látogató előzőleg áldását kérte, nem a maga számára, hanem a rizsre, mégpedig angol nyelven. Ferenc pápa nem mondott ugyan hivatalos áldást, a rizst visszanyújtva azonban így szólt: “Now it is blessed!” (Most már áldott!) Így emlékezik vissza a Die Presse cikkében a látogató, Ingo Potrykus, aki nyugalomba vonulásáig növényi géntechnológiával foglalkozott a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán. 1992-ben itt fogott bele annak a projektnek a megvalósításába, amely a harmadik világ legégetőbb problémáját, az éhínség okozta A-vitaminhiányt, illetve előanyaga, a béta-karotin hiányát hivatott orvosolni. Ezeket az anyagokat a szervezet alakítja át, ehhez a folyamathoz azonban biztosítani kell a bejutásukat. Sok élelmiszerben jelen is vannak elegendő mennyiségben, így a húsban, a vajban és a tejben is.

Ezek a táplálékok viszont ritkaságszámba mennek a Föld „szegényházaiban” – ott rizs kerül az asztalra, az pedig természeténél fogva nem tartalmaz béta-karotint. Ez a hiány védtelenné teszi az embert a fertőző betegségekkel szemben, még vakságot is okozhat: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez a probléma 500 000 gyermeket is érint évente, akiknek a fele meg sem éri az egyéves kort. Ezért akarta Potrykus korrigálni a természet adta lehetőségeket a géntechnológia, valamint a Rockefeller-alapítvány pénze segítségével. Ez az alapítvány a harmadik világ mezőgazdaságát hivatott segíteni. Peter Beyerrel (Freiburgi Egyetem) közösen kezdte el tehát ezt a munkát, és hét év múlva meglett az eredmény: egy baktérium és a nárcisz bevitt génjei gondoskodtak a rizsszemek béta-karotin tartalmáról. Az így vörösessárgára színezett rizst a kutatók kétértelműen „aranyrizsnek” keresztelték (harmadik jelentése nincs ennek a névnek, hiszen ez a rizs nem egy szokványos, jövedelmező fejlesztési eljárás során jött létre).


„Egymillió gyermeket menthetne meg”

Egy évvel később Potrykus a Time magazin címlapjára került: „Ez a rizs egymillió gyermeket menthetne meg évente.” Ebben az időben fordult a civil szervezetek és mindenekelőtt a Greenpeace figyelme a mezőgazdasági géntechnológia felé; az ellenkezés szokatlanul erős volt, és máig is az. Nem lehet tudni, miért. Évek óta emberek milliói esznek GMO-t (genetikailag módosított anyagokat), és még senki sem betegedett meg. Ennek ellenére folytatódik az elrettentésen alapuló kampány, és az aranyrizsnek éppen a kifejlesztés jóhiszeműsége vált a kárára: a mezőgazdasági géntechnológia trójai falova lett, melynek kapcsán a jótékony célú génmanipulációnak légből kapott értékeket lehet tulajdonítani.

Így tehát igen vontatottan haladt előre az aranyrizs ügye, mindenekelőtt ott, ahol szabad földön akarták tesztelni, a Fülöp-szigeteken. Először nem engedélyezték, és később, amikor már rendelkezésre állt a kísérletekre alkalmas földterület, megjelentek a tiltakozók és mindent tönkretettek. Ez, ami 2013. augusztus 8-án történt, péld anélküli megmozdulást váltott ki: „Standing up for GMOs” (Kiállás a GMO-k mellett). Ezzel a jelszóval álltak ki kutatók a Science folyóiratban (341. kötet, 1320. oldal) konkrétan az aranyrizs, általánosságban pedig a mezőgazdasági géntechnológia ügye mellett:

„A magasra szökő GMO-ellenes lázat jól szervezett félelemkeltők indukálják, amiből egyének és szervezetek egyaránt profitálnak. Mi és velünk együtt az ezer aláíró egységes ellenzékként emeljük fel szavunkat a haladást szolgáló, szükségszerű tesztek erőszakos meghiúsítói ellen, mely kísérletek, mint azt az aranyrizs-projekt is mutatja, magukban hordozzák több millió szegény ember élete megmentésének lehetőségét.”

A tiltakozó dokumentumot elsőként tizenegy kutató írta alá, akiknek semmi köze a mezőgazdasági géntechnológiához, például Martin Rees fizikus és Günter Blobel Nobel-díjas biokémikus, mintegy hatezren később csatlakoztak. Vajon megkapják-e eme világi seregek föntről is az áldást? „A pápa nem barátja a génmanipulált növényeknek és az efféle ipari projekteknek” – tudósít Potrykus, – „de a mienk elnyerte a tetszését.” Jövőre mégiscsak megkezdődhetnek a kísérletek a Fülöp-szigeteken.

(Die Presse, Print-kiadás, 2013. november 21.)

A cikk letöltése pdf formátumban.

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés