Hírlevél: 2013 November - December

Az organikus mezőgazdaság mítosza

Henry I. Miller
Hírek, 2013-12-12 19:07:32

STANFORD – Az organikus termékek – az élelmiszerektől a bőrápoló csodaszereken át a cigarettáig – rendkívül divatosak; az organikus élelmiszerek globális piaca egymagában évente több mint 60 milliárd USA dollárra becsülhető. Az Európai Bizottság láthatóan egy véleményen van az organikus dolgok iránt elkötelezettekkel, akiknek az a hivatalos véleménye az organikus gazdálkodásról és az ilyen élelmiszerekről, hogy „ami jót tesz a természetnek, az jót tesz az embernek”. Ám e két állítás közül egyikre sincs meggyőző bizonyíték.

Egy 2012-ben készült, 240 cikk adatait feldolgozó metaelemzés úgy találta, hogy az organikus gyümölcsök és zöldségek nem voltak átlagosan magasabb tápértékűek olcsóbb, hagyományos megfelelőiknél, és nem voltak kevésbé szennyezettek E. coli vagy Salmonella baktériummal, ami magukat a kutatókat is meglepte. „Amikor ezt a projektet elindítottuk” – mondta Dena Bravata, az egyik kutató, – „arra számítottunk, hogy valószínűleg találunk bizonyítékot arra, hogy az organikus élelmiszerek jobbak a hagyományos élelmiszereknél.” Sok ember azért vásárol organikus élelmiszert, hogy elkerülje a hagyományos termékekben jelenlévő, ártalmas mennyiségű rovarirtó szert. Ez azonban szegényes magyarázat.

Bár a nem organikus gyümölcsökben és zöldségekben több rovarirtószer-maradvány volt, az esetek 99 százalékában ez nem lépte túl a szabályozó szervek által meghatározott, szigorú biztonsági küszöböt. Sőt a terményeken található, rovarirtó hatású anyagok nagy többsége „természetes módon” előfordul az emberek ételeiben, ahová organikus és hagyományos élelmiszerekből kerül. Bruce Ames biokémikus és kollégái kimutatták, hogy „az amerikaiak étrendjében jelenlévő rovarirtó szerek súlyának 99,99 százalékát olyan vegyszerek teszik ki, amelyeket maguk a növények termelnek saját védelmükre. A természetes rovarölő szerek közül eddig csak ötvenkettőt vizsgáltak nagy dózist alkalmazó, állatokon végzett karcinogén teszttel, és ezeknek körülbelül a fele (27) rágcsálók számára rákkeltőnek mutatkozott; ez a 27 anyag sok közönséges élelmiszerben jelen van.”

Ebből az a tanulság, hogy a természetes eredetű vegyi anyagok éppolyan valószínűséggel bizonyulhatnak rákkeltőnek a rágcsálókkal végzett tesztekben, mint a szintetikus anyagok, és „mivel az emberek a legtöbb esetben alacsony dózisban vannak kitéve a szintetikus rovarirtószer-maradványoknak, ezek viszonylagos kockázata jelentéktelen.” Más szóval azok a fogyasztók, akik azért vesznek drága organikus élelmiszereket, hogy elkerüljék a rovarirtó szerek hatását, az élelmiszereikben előforduló rovarirtó szerek 0,01 százalékával foglalkoznak.

Ironikus módon mind Európában, mind Észak-Amerikában az „organikus” megjelölés maga is szintetikus, bürokratikus csinálmány, és nincs sok értelme. Az organikus rendszer tiltja a szintetikus rovarirtó vegyszerek használatát, néhány pragmatikus kivétellel. Az EU politikája például figyelembe veszi, hogy „a később esetleg szükséges flexibilitási szabályok” majd kompenzálhatják a „helyi éghajlati, kulturális vagy strukturális különbségeket”. Ha nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva, néhány (pontosan felsorolt) szintetikus vegyszer használata megengedett. Hasonló módon az USA-ban is hosszú lista sorolja fel a tiltások alóli speciális kivételeket. Ám engedélyezve van a legtöbb „természetes” rovarölőszer, éppúgy, mint a kórokozóktól hemzsegő állati ürülék használata trágyázáshoz.

Az organikus élelmiszerek vásárlásának másik magyarázata az, hogy feltételezik: ez a termesztési módszer jobbat tesz a természetes környezetnek. Ám az organikus mezőgazdasági módszerekkel a valóságban elérhető alacsony hozamok, amelyek tipikusan 20–50 százalékkal elmaradnak a hagyományos mezőgazdaság hozamaitól, különféle stresszhatásokat okoznak a termőföldön és jelentősen növelik a vízfogyasztást. Egy nemrég készült brit metaelemzés szerint az egységnyi termelési eredményre számított ammóniakibocsátás, nitrogénkimosódás és nitrogénoxid-kibocsátás az organikus rendszerekben magasabb volt, mint a hagyományos mezőgazdaságban, éppúgy, mint a földhasználat, valamint az eutrofizálódási (ez az ökoszisztéma negatív válasza a műtrágyákra és a hulladékanyagokra) és a savasodási potenciál.

Az „organikus” meghatározásának egyik anomáliája az, hogy a megnevezés lényegében nem az élelmiszer minőségére, összetételére vagy biztonságosságára összpontosít, hanem egy sor elfogadható gyakorlati módszert és eljárást tartalmaz, amelyeket a gazdálkodó alkalmazni szándékozik. Például ha egy szomszédos szántóföldről rovarirtó szer vagy genetikailag módosított növényekből származó pollen sodródik az organikus veteményre, ez nem befolyásolja a termés státusát. Az EU rendeletei világosan meghatározzák, hogy minden olyan élelmiszer „organikus” felirattal látható el, amelyben „a genetikailag módosított szervezeteket tartalmazó alkotórész véletlenül került a termékbe”, és mennyisége 0,9 százalék alatt marad.

Végül pedig: az organikus gazdálkodás megszállottai közül sokan figyelmen kívül hagyják az emberekre vonatkozó következményeket. Blake Hurst amerikai farmertől származik a következő emlékeztető: „a gyomok bizony tovább növekednek, még holisztikus gazdálkodási módszereket követő polikultúrákban is, és rovarirtó szerek nélkül a haszonnövény védelmének egyetlen módszere a kézi gyomlálás.” A kézi gyomlálás megerőltető robotja pedig gyakran a nőkre és a gyermekekre marad.

Az organikus termékeknek természetesen rendelkezésre kell állniuk azok számára, akik úgy érzik, ez kell nekik, és meg is engedhetik maguknak. Az igazság azonban az, hogy a nem organikus termékek vásárlása sokkal költséghatékonyabb, humánusabb, és környezetvédelmi szempontból felelősségteljesebb viselkedés.

További információ itt található: http://www.project-syndicate.org/commentary/henry-i--miller-exposes-the-disappointing-truth-about-organic-agriculture#CJ8iGpvXRdkSIre8.99

A cikk letöltése pdf formátumban.

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés