A vér nem válik vízzé, a GMO meg nem válik vérré!

Dr. Györgyey János, biológus
Cáfolatok, 2012-04-04 09:37:17

(GMO: genetikailag módosított szervezet, élőlény)

Újabb GMO-s műbalhénak vagyunk tanúi napjainkban. Olyan felütésekkel, hogy „lelepleződött a biotechnológiai ipart világszerte uraló multinacionális cégek által terjesztett hazugság”, „Frankensteinék leleplezett moslékja” stb. Nagy hévvel korbácsolják az indulatokat, miközben a tények azt mutatják, hogy csak egy téves tudományos eredmény született. Csupán ennek a szándékos eltúlzásával idén májusban elindított botrány hullámai érték el a hazai médiát is.

A cirkusz alapja egy orvosi cikk, amelynek két szerzője leírja, hogy várandós anyák vérében és újszülött babáik köldökzsinór vérében is kimutatták a cry1Ab fehérjét, sőt kimutatták a kontroll csoport, a nem várandós nők vérében is. Ez a cry1Ab a félelmetes hírűvé tett Bt-toxinok egyik változata, amit a molyokra rezisztens génmódosított kukoricák – köztük az EU-ban is termeszthető MON810-es kukoricahibridek is – termelnek. A szerzők triviális feltételezést adnak magyarázatként: a vizsgálatban részt vevők a kanadai középosztály ott szokásos étrendjét eszik, amiben rendszeresen előfordul GM szója, kukorica és burgonya is (mondjuk ez utóbbi kapásból baklövés, mert Amerikában egyáltalán nincs termesztésben génmódosított burgonya), az inkriminált fehérje biztosan abból került a páciensek vérébe.

A cikk olvasása során azonnal feltűnik a fehérje-kimutatáshoz akár csak egy kicsit is konyító kutatónak, hogy a használt ELISA módszernél hiányoztak az olyan kontroll vérminták, amikben biztosan nincs cry1Ab fehérje, és a kutatók más módon sem határozták meg a mérés hátterét a nulla pontnál. Egyszerű hasonlattal élve: a boltban úgy mérték le a parizert, hogy nem volt a mérleg lenullázva. Mindenesetre az eredmény meghökkentő, és valóban ellenkezik azzal, amit a tudomány jelenlegi állása szerint várnánk. (És a biotech cégek állításával is ellenkezik, akik itt a tudományos ismereteinkkel egybevágót állítanak, de egy tudományos igazság tekintetében ez nem szempont sem pro, sem kontra.)

Nem kell több mint öt perc, hogy tudományos közlemények között keresve rátaláljunk német kutatók már három éve leközölt etetési kísérletére, amiben hagyományos ill. cry1Ab-t termelő (MON810) kukoricával takarmányozott tehenek vérét vizsgálták ugyanilyen módszerrel. Ott megvolt a két rendesen összehasonlítható csoport, és egyrészt az derült ki, hogy nem került a jószágok vérébe semmi kimutatható cry1Ab fehérje, másrészt – és ez a lényeg – akkor is mér valamit a módszer, ha nincs a vérben semmilyen Bt-toxin!!! A bolti hasonlatra visszatérve: ki kell tárázni, le kell nullázni azt a mérleget, különben bitang nagyot fog csalni. Az külön pikantériája a dolognak, hogy ez a GMO-któl garantáltan független háttérjel a korrekt állatkísérletben 2-10-szer akkora volt, mint amit a kanadai kutatók a különböző emberi vérmintáikból Bt-toxinként kimutatni véltek.

Mi következik ebből:

  1. Szinte biztos, hogy amit a nők és újszülöttek véréből kimutattak, az fals eredmény, és semmi köze a Bt-toxinokhoz. Természetesen a legjobb az lenne, ha maguk a kanadai kutatók ellenőriznék ezt le.
  2. Azok a GMO-ellenes internetes oldalak, amelyek egy felszínes, félrevezető értelmezéssel terjeszteni kezdték a hírt, méretes nagy bakot lőttek, amikor az ideológiájuk mentén és megengedhetetlenül torzítottak el egy félresikerült tudományos közleményt.
  3. Akik pedig tőlük átvették a botrány- és szenzációszagú hírt és – sajnos magyarul is – tovább terjesztették azt, mulasztottak azzal, hogy nem éltek az elvárható forráskritikával, és ahelyett, hogy megkérdeztek volna legalább 1-2 megfelelő szakembert, ismét hozzájárultak egy félrevezetésekből, rágalmakból, félelemből tákolt GMO-torzkép továbbéléséhez.

Korrekt vizsgálatokra, ellenőrzésekre nagyon nagy szükség van, de ezek mit sem érnek mértéktartó, alapos és kritikus értékelés nélkül. Különben a felmerült aggályok tisztázására a jövőben sem lesz esélyünk, és marad az évek óta tartó ideológiai vagdalkozás. Ennek az esetnek a tanulsága pedig az, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint nemcsak a GMO nem válik vérré, de szerencsére a baklövés sem válik tudományos igazsággá.

Szeged, 2011-09-16

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés