Hírlevél: 2013 Szeptember - Október

A GM-hisztéria gazdasági hatása az EU élelmiszerpiacára

Popp József, Pető Károly, Magda Róbert, Zoltán Lakner
Hírek, 2013-10-03 09:04:05

ÖSSZEFOGLALÓ

A világ népességének növekedése és a változó étkezési szokások együttes hatására az előrejelzések szerint 2050-re az élelmiszerek iránti kereslet 70%-kal emelkedik. Az élelmiszer-biztonság elősegítésében elsődleges fontosságú lesz a termésveszteség mérséklése. A rovar- és féregirtók mellett a GM-növények továbbra is alapvető fontosságúak lesznek azoknak a változatos módszereknek a sorában, amelyek segítségével a világ népességének életszínvonala fenntartható és javítható. Az EU a fehérjedús takarmány 65%-át importból szerzi be, és ez a mennyiség rövidtávon nem váltható ki más forrással. Az EU állattenyésztési ágazata takarmányként importból származó szóját, szójadarát és kukorica-melléktermékeket használ. E takarmány-összetevők nélkül az EU állattenyésztése elveszti versenyképességét. Az EU megrendelései azonban különböznek a többi országokétól attól függően, milyen GM-fajták termeszthetők az EU-ban, és melyek EU-ba irányuló importja engedélyezett. Annak a kockázata, hogy a szójatermék- és kukoricamelléktermék-ellátásra hatással lehet az EU-ban nem engedélyezett GM-anyagok alacsony szintű jelenléte, nem hárult el teljesen, mivel az EU mindössze 0,1%-os tűréshatárt szabott meg, 0,05%-os mérési bizonytalansággal. Ez ellátási problémákat okozhat a takarmánygyártásban és végső soron az élelmiszer-ellátásban. A szója- és kukoricaexportáló országok számára az EU piacának és követelményeinek fontossága egyre csökken, és az EU-ban egyre nehezebb és költségesebb a GM-mentes élelmiszer-ellátási lánc fenntartása. Az élelmiszergyártók és az élelmiszer-áruházak küszködni fognak, hogy GM-mentesek tudjanak maradni. Az importra szoruló EU tagállamok kénytelenek lesznek kezelni a magasabb szintű GM-jelenlétet élelmiszerláncukban. A piaci erők rákényszerítik a kormányokat, hogy hatékonyabban végezzék a termékek engedélyezését, és alakítsanak ki toleráns GM-politikát vagy tűrjék meg az engedély nélküli fajtákat az importáruban.

Kulcsszavak GM-növények; GM-politika; GM-vita az EU-ban; élelmiszerpiac; szója helyettesítése hüvelyesekkel

(Részlet)

A GM-vita Európában

A GM-technológiát Észak- és Dél-Amerikában, Indiában és Kínában lelkesen fogadták, ám Európában a lármás GM-ellenes kampányoknak köszönhetően még nem fogadták el a GM-növényeket. Mark Lynas rámutat, hogy e csoportok tevékenysége és nézetei a tudományos tényeknél nagyobb mértékben alakították a kormányok politikáját, és hogy ez a helyzet elfogadhatatlan [1]. Gyakran úgy tűnik, hogy az Európában folyó GM-vita szem elől téveszti a nagyobb képet, azaz az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem kihívásait, és gyakran gazdálkodási formákkal (pl. hagyományos, organikus, IPM [Integrated Pest Management, kártevők elleni integrált védekezés]) hasonlítja össze a GM-technológiát, holott az a növénynemesítés egyik eszköze, nem pedig gazdálkodási forma. Az élelmiszerválság összetett folyamat, és egyetlen technológia vagy megközelítés sem képes egymagában megoldani. A GM-vita túl gyakran „egyik vagy másik technológia” alkalmazásáról beszél, ahelyett, hogy felismerné: az élelmiszer-biztonság az összes rendelkezésre álló, legjobb megközelítés kombinálásában rejlik. A lehető legtöbb biztonságos eszköznek kell a gazdálkodók rendelkezésére állnia, és szükség van arra, hogy szabadon kiválaszthassák, melyik illeszkedik a legjobban az általuk választott megközelítéshez. A vitában néha feltételezik, hogy az élelmiszerválság főleg (újra)elosztási probléma, és elfelejtik, hogy minden megközelítésnek vannak erős és gyenge pontjai, és minden megközelítés felhasználható bölcsen és ostobán is.

Az új GM-növényeknek a különféle nemzetközi jogrendszerekben történő összehangolatlan engedélyezése növekvő aggodalomra ad okot a globális kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatása miatt. A különböző országokban eltérő engedélyezési eljárások működnek, és még ha a beadványokat egyidőben nyújtják is be, az engedélyeket nem egyidőben adják ki (egyes esetekben a késedelem több év is lehet). Az EU GMO-engedélyezési rendszerének rossz hatékonysága az engedélyezés meggátlásához és hosszú késedelmekhez vezet, aminek oka a GMO-kat ellenző tagállamok politikai ellenállása. Az EU-ban működnek a világ legszigorúbb GM-engedélyezési eljárásai. A törvényben előírt időbeosztás és az adminisztrációs gyakorlat közötti ellentmondásról az EuropaBio cikkezett (2. ábra).

A gazdasági növények (pl. a szója és a kukorica) ellátási lánca bonyolult. Az EU állattenyésztési ágazata importból származó kukoricát, kukorica-melléktermékeket, szóját és szójadarát használ állati takarmányként. Az e terményeket exportáló országokban mind az EU-ban engedélyezett, mind az EU-ban nem engedélyezett GM-növényeket, továbbá nem GM-növényeket is termesztenek. Az EU GM-termékekkel foglalkozó döntéshozó rendszere a világ többi részéhez képest viszonylag lassú (összehangolatlan engedélyezések). A termesztett GM-növények volumenének növekedése következtében csökken a termesztett nem GM-haszonnövények volumene, és nő annak a valószínűsége, hogy a nem GM-ellátási láncba bekerülnek az EU-ban nem engedélyezett GM-növények (véletlen jelenlét). Az EU véletlen jelenlétre vonatkozó küszöbértékei a legszigorúbbak a világon. Kétlépcsős toleranciapolitika van érvényben, az engedélyezett termékekre 0,9%-os, a nem engedélyezett termékekre 0,1%-os küszöbértékkel. Annak a kockázata, hogy a szójatermék- és kukoricamelléktermék-ellátásra hatással lehet az EU-ban nem engedélyezett GM-anyagok alacsony szintű jelenléte, nem hárult el teljesen, mivel az EU mindössze 0,1%-os tűréshatárt szabott meg, 0,05%-os mérési bizonytalansággal.

Az EU-ban a baromfi- és tojástermelők egyre nehezebben tudják garantálni azt, hogy az általuk felhasznált takarmány teljesen GM-mentes, két okból. Először, a szója a legjobb fehérjeforrás az állattenyésztésben. Mivel a szójatermesztők egyre nagyobb arányban termesztenek GM-szóját, következésképp kevesebb nem GM-szóját termesztenek, ezért egyszerűen nem kapható elegendő nem GM-takarmány. Ez globális ellátási probléma – a világ szójatermésének kb. 80%-a már genetikailag módosított. Ez nagy hatással van arra, hogy rendelkezésre áll-e elegendő mennyiségű, garantáltan GM-mentes szója, elfogadható áron. Másodszor, a genetikailag módosított növények vetési, feldolgozási és szállítási módszerei következtében lehetséges, hogy a nem GM-szójaszállítmányok kis mennyiségben GM-szóját is tartalmaznak. Egyre nő annak a kockázata, hogy a nem GM-takarmányban GM-anyag is található. 2013 áprilisában négy nagy brit élelmiszer-forgalmazó szupermarket-csoport – a Tesco, a Cooperative, a Marks & Spencer és a Sainsbury’s – feladta azt a követelményét, hogy a baromfi- és tojástermelők kizárólag nem GM-takarmányt használhatnak [3].

A világon a legnagyobb nem GM-szójatermelő ország továbbra is Brazília. 2012-ben a világon 38 millió tonna igazoltan GM-mentes (NON-GMO szabvány) – azaz garantáltan követhető eredetű és tisztaságú – szójadarát termeltek, és ebből csak 7,6 millió tonnát exportáltak [4]. A GM-mentesként termesztett szója mennyisége és az igazoltan GM-mentes szója mennyisége közötti eltérés annak a következménye, hogy az igazolási eljáráson átesett termékek jóval drágábbak, és a kereskedők csak akkor vetik alá termékeiket egy ilyen eljárásnak, ha biztosak lehetnek abban, hogy továbbháríthatják a felárat a vevőikre. Ha nincs kereslet specifikusan GM-mentes szójára, akkor egyszerűen hozzá lehet keverni a GM-szójához, és genetikailag módosítottként árulni. Az, hogy ténylegesen mennyi GM-mentes szóját adnak el az EU-nak, a helyi igényektől függ, azaz az európai állateledel- és takarmánygyártóktól, az élelmiszer-kereskedőktől és a gazdálkodók és fogyasztók részéről felmerülő igényektől.

Következtetések

Az EU 65%-ban importfüggő a fehérjében gazdag takarmánykiegészítők terén, amelyek rövidtávon nem helyettesíthetők. Az EU a GM- és nem GM-szóját, mint fehérjeforrást az USA-ból, Argentínából és Brazíliából szerzi be. Az EU megrendelései azonban különböznek a többi országokétól attól függően, milyen GM-fajták termeszthetők az EU-ban, és melyek EU-ba irányuló importja engedélyezett. Ez problémákat okozhat ott, ahol az EU-ban nem engedélyezett GM-fajtáknak a GM-és nem GM-importtakarmányban való alacsony szintű véletlen jelenléte az EC szabályozása szerint az egész szállítmányt illegálissá teszi. Ez a véletlen jelenlét valószínűleg a szabadföldi kísérletek részeként termesztett anyaggal van összefüggésben. Ez ellátási problémákat okozhat a takarmánygyártásban és végső soron az élelmiszer-ellátásban.

Míg a kukoricaglutén-takarmányt és a kukoricatörkölyt ki lehetett váltani repcedarával, pálmamagdarával és gabonával (bár magasabb áron), a szójadara csak nagyon kevéssé helyettesíthető más, magas fehérjetartalmú takarmányokkal. A világpiacon az egyéb fehérjeforrásokból közel nem kapható akkora mennyiség, amely jelentős mértékben képes volna helyettesíteni a szójadarát. Ez igaz az állati eredetű fehérjeforrásokra, a hallisztre és a húslisztre éppúgy, mint a különféle növényi eredetű fehérjeforrásokra, például a takarmányborsóra, a takarmánybabra, a csillagfürtre és a repcedarára is. Másrészt a tápértéket tekintve a szójadara – a benne található esszenciális aminosavak optimális összetétele miatt – csak kis mértékben helyettesíthető. Emellett nem lehet arra számítani, hogy más országok képesek lesznek pótolni a dél-amerikai országok exportját. Egyrészt a szójatermesztéshez szükséges éghajlati viszonyok korlátozzák azoknak az országoknak a számát, ahol szóját lehet termeszteni. Másrészt feltételezhető, hogy a gabona és az olajos magvak (különösen a szója) között a vetésterületért folyó, világszerte egyre fokozódó versengés miatt a szója vetésterülete csak viszonylag mérsékelten fog nőni. A gazdálkodók között például Brazíliában és Argentínában folyó verseny az engedélyezési folyamat gyorsulásához vezet, és emelkedik az engedélyezés alatt álló GM-termékek száma.

A globális piac tényei erőteljesen a változások irányában hatnak Európában. Miközben az országok növelni próbálják mezőgazdasági termelésüket, versengenek a drágább nyersanyagokért vagy küzdenek az éghajlatváltozás hatásaival, világszerte növekedni fog a GM-növénytermesztés. A többi ország el fogja hódítani a mezőgazdasági K+F beruházási kapacitást Európától, és kevesebb figyelmet fog fordítani az EU-ban uralkodó nézetekre, mivel már megtanulta, hogy az EU elfogadja azokat a GM-termékeket, amelyekre szüksége van. Az importra szoruló EU tagállamok kénytelenek lesznek kezelni a magasabb szintű GM-jelenlétet élelmiszerláncukban. Az élelmiszergyártók és a szupermarketek küszködni fognak, hogy GM-mentesek tudjanak maradni. A piaci erők rákényszerítik a kormányokat, hogy hatékonyabban végezzék a termékek engedélyezését, és alakítsanak ki toleráns GM-politikát vagy tűrjék meg az engedély nélküli fajtákat az importáruban. A fogyasztók továbbra is nagyobb átláthatóságot fognak követelni az élelmiszerek összetételére vonatkozóan. A fogyasztók többsége el fogja fogadni, hogy az élelmiszerekben GM-összetevők is vannak; egyesek a nem GM-hez fognak ragaszkodni.

  1. ábra. GM-termékek engedélyezésére beadott kérelmek és kiadott engedélyek. 2012. február 1-i helyzet [2]

Image Text

Hivatkozások

[1] M. Lynas, “Speech Hosted by the International Programs – College of Agriculture and Life Sciences (50th Anniversary Celebration), and the Atkinson Center for a Sustainable Future”, Cornell University, 2013.

[2] EuropaBio, “Undue Delays in the EU Approval of Safe GM-Products”, The European Association for Bioindustries, 2012.

[3] Tesco Food News, “An Update on Poultry Feed”, 2013.

[4] Oil Word, “OIL WORLD Database”, ISTA Mielke GmbH, Hamburg, 2013.

A cikk letöltése pdf formátumban.

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés