A józan ész és a GMO-mentesség

Varga Miklós
Hírek, 2012-02-17 06:32:09

Lapszámunkban megszólaltatjuk a génmódosított növények két jeles szakértőjét, akik elmondják, hogy szerintük miért van szükségünk a génmódosított növények termesztésére, és azt is, hogy miért nincs. A döntés korántsem olyan egyértelmű, mint azt napjainkban a politika láttatni kívánja velünk. Nyilvánvaló, hogy a politikusi szempontok egészen mások, mint amit tudományosan megindokolhatnánk.

A politikusok egyszer már elkövettek ilyesmit a múlt század húszas éveitől kezdve a Szovjetunióban. Sztálin és Liszenko közreműködésével betiltottak minden genetikai kutatást, így ez a tudomány napjainkig nyúló hátrányt szenvedett, természetesen egy ideig hazánkban is. A korszak legnagyobb orosz nemesítője, Nyikolaj Vavilov Sztalin börtönében halt – stílusosan – éhen.

                   Trofim Gyenyiszovics Liszenko

Image Text

Anélkül, hogy állást foglalnék a tudományos vitában, valószínűsítem, hogy nem volt célszerű erős törvénnyel bebetonozni a magyar termőföldek GMO-mentességét még akkor sem, ha ezekkel a vetőmagokkal pillanatnyilag nagy multinacionális cégek keresnek sok pénzt. De a szabadalmak lejárnak egyszer. Az objektív gondolkodás érdekében csak két friss példát szeretnék felhozni.

A BBC Worldwide egyik kiadványa írta decemberben a burgonyatermesztés történetéről a következőket. A 19. század közepén Írországban a krumpliültetvényeket váratlanul megtámadta a Phytophtora infestans nevű gomba, aminek következtében a levelek elfeketedtek, és a növények viharos gyorsasággal elpusztultak. Ennek következtében akkor egymillió ember halt éhen, és kétmillióan elvándoroltak. Ez a növénybetegség ma is itt van velünk és a világ évi kb. 320 millió tonna terméséből 20%-ot pusztít el.

A hagyományos növénynemesítéssel nem sikerült ellenálló fajtákat létrehozni, így az egyetlen védelem a vegyszeres permetezés. A réztartalmú gombaölő vegyszerek rendkívül mérgezőek állatra és emberre egyaránt. A permetezést általában 10-15 alkalommal végzik még a biogazdaságokban is! Irdatlan mennyiségű mérgező anyag kerül a földekbe és a növényekbe. Ennél még rosszabb, hogy a permetezés elősegíti a réznek ellenálló mikrobák elterjedését, melyek általában az antibiotikumoknak is ellenállnak.

A géntudomány viszont megoldotta a problémát, éppen most van engedélyezés alatt az az angol kutatók és a német BASF cég laboratóriumai által kifejlesztett, genetikailag úgy módosított burgonya, hogy vegyszerek nélkül is ellenáll ennek a betegségnek. Ha az engedélyeket megkapják, akkor Európában 2014-től termeszthető lesz ez a burgonyafajta. Kivéve persze Magyarországon. Önök vajon megkóstolják ezt a vegyszermentes, de GMO-s sült burgonyát, ha Angliában járnak?

Hogy a génmódosítás okozhat-e később egészségügyi problémákat, erre semmilyen konkrét bizonyíték nincs. Az EU nemrég fejezett be egy 25 éves kutatást ebben a témában, és erre az eredményre jutott.

A másik hír szerint tavaly novemberben kínai tudósok olyan génmódosított rizst termesztettek, amelyből a gyógyszeripar számára létfontosságú albumint nyerhettek ki, nem is keveset, kilónként 2,75 grammot. Ez az anyag nélkülözhetetlen a májbetegek és a dialízisre szorulók számára, és egyébként vérből nyerhető ki. Nos, ilyen rizst sem termelnek majd nálunk. Marad a vér felhasználása.

Természetesen mindenki döntse el maga, hogy kell-e nekünk génmódosítás.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés