Hírlevél: 2013 Szeptember - Október

Európának újra kell gondolnia a GM növényekre vonatkozó álláspontját

Brian Heap, az EASAC elnöke
Hírek, 2013-09-13 22:41:52

Brian Heap rámutat, hogy a második generációs genetikai módosítási módszerekkel már sikerült elkerülni néhányat a korábban ellenséges érzéseket kiváltó problémák közül.

Az Európai Unió (EU) tagállamai vesztésre állnak abban a nemzetközi versenyben, amelynek célja minél több élelmiszert termelni a rendelkezésre álló egyre kevesebb termőföldön. Ennek komoly és sürgető következményei vannak az EU tudományos alapjaira és a környezetre, valamint az egyes tagországokban az élelmiszer-biztonságra, a foglalkoztatottságra és a gazdasági növekedésre nézve. A lényeget összefoglalva arról van szó, milyen lassú és milyen költséges az EU-ban a genetikailag módosított szervezetek szabályozása.

Az EU-ban az idők folyamán kialakult hozzáállás és a tárgyban hozott intézkedések korlátozták a GM-növények alkalmazását – mind az EU területén, mind pedig a fejlődő országokban. Itt az ideje, hogy a régió szilárd, tudományos alapokra helyezze az erre a területre vonatkozó szabályozási rendszert, ahogy megígérte. Elkötelezettségének első próbája az lesz, hogyan kezeli az EU a növények genetikai feljavítására szolgáló módszerek új generációját. E módszerek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy pontosabban, gyorsabban és hatékonyabban hozzák létre a kívánt tulajdonságokkal rendelkező növényfajtákat, mint ahogy az hagyományos növénynemesítési módszerekkel lehetséges.

Image Text

Ezeknek az új módszereknek – amelyek között olyanok is vannak, amelyek epigenetikus módosításokat hoznak létre (azaz olyan módosításokat, amelyek nem változtatják meg magát a DNS-szekvenciát) – az az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a segítségükkel létrehozott növényekben nem maradnak vissza idegen fajokból származó gének. Sőt a modern genetikai módosítás okozta változások gyakran meg sem különböztethetők a hagyományos nemesítés vagy a természetes genetikai változékonyság okozta módosításoktól. Ez problémát okoz a szabályozó hatóságok számára. Egyszerűen megfogalmazva: vajon GM növények-e ezek a növények?

A különbség nem csupán szemantikai. A GM-osztályozás a vonatkozó szabályozás emelte akadályokkal és magasabb költségekkel jár együtt, ami miatt a kisebb cégek és a közszférában dolgozó kutatók ki vannak zárva e módszerek kereskedelmi célú felhasználásából. E módszerek lehetőséget nyújtanak a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességének, terméshozamának és tápanyagtartalmának növelésére, azonban a GM-osztályozás korlátozná alkalmazásukat az értékes haszonnövényekre, ahogy ez a GM-növények első generációjánál is történt. Visszás lenne, ha a szabályozás költségei ismét néhány nagyvállalatra korlátoznák a mezőgazdasági innovációban rejlő lehetőségeket.

Ahogy a németországi Halléban működő Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testülete (EASAC) (amelynek elnöke vagyok) ezen a héten megjelent cikkében rámutat, a szakértők már eldöntötték, hogy ezek közül az új nemesítési módszerek közül sok nem tekinthető a szó szokásos értelmében véve genetikai módosításnak. Ezért az ilyen módszerekkel előállított növényekre nem lenne szabad alkalmazni a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó szabályozást. E módszerek fejlesztése különösen az Egyesült Államokban és Európában igen sikeresen halad. Az EU-ban még nem született döntés az ilyen módszerekkel előállított növények osztályozásáról és következésképp szabályozásáról, és ez akadályozza a régió fejlődését.

Világszerte nagy problémát jelent az élelmiszer-biztonság, nem is szólva a népességnövekedés, az éghajlatváltozás, valamint a gazdasági és társadalmi instabilitás okozta súlyos gondokról. A biológiai tudományok fontos szerepet tudnának játszani a mezőgazdaság fenntartható intenzifikálásában, a termelés hatékonyságának növelésében és a biológiai sokféleség további csökkenésének megelőzésében. Ahogy a Nature nemrég megjelent, genetikai módosítással foglalkozó különszáma megjegyzi: változik a világ, és sok fejlődő ország már saját kutatásokat végez a fejlett technológiák területén, hogy a számára fontos célokat megvalósíthassa.

Az európai kutatóknak és növénynemesítőknek sürgősen meg kell ismerniük az új nemesítési módszerek jogállását. Az olaszországi Pármában működő Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szakértőkből álló tanácsadó csoportjai készítette biztonságossági felmérések alapján már tudjuk: a ciszgenezis (génátvitel kizárólag fajtazonos forrásból, vagy az adott fajjal keresztezhető fajból) útján előállított növények hasonló kockázatot jelentenek, mint a hagyományos módszerekkel nemesített növények, emellett a célzott mutagenezis (a módosítás csak egy gén bizonyos nukleotidjait érinti) valószínűleg szintén minimálisra csökkenti a módosított genom génjeinek vagy szabályozó régióinak megszakításával előidézhető, szándékolatlan hatásokat.

Ha az EU megerősítené, hogy az olyan, célzott módszerek, amelyek után nem marad vissza idegen DNS, nem esnek a GM-szabályozás hatálya alá, ezzel jelentős támogatást adna a mezőgazdasági innovációnak Európában. E támogatás nélkül fennáll a veszélye annak, hogy az e területen dolgozó kutatók és vállalatok máshová költöznek, még tovább fokozva a tudományos alapokra és Európa versenyképességére nehezedő negatív hatást.

A következmények sora ezzel nem ér véget. Ha Európában nem tudományos alapokon álló szabályozást vezetnek be, ez kártékony dominó-effektust válthat ki a fejlődő országokban, amelyeknek esetleg exportpiacként van szükségük az EU-ra, vagy onnan várnak iránymutatást a biotechnológiai innováció menedzseléséhez. Világszerte egyre nagyobb szükség van az ellentmondásmentes, harmonizált, bizonyítékokon alapuló politikára, amely összehangolná a technológia és a kereskedelem fejlődését.

Amellett, hogy az EU-nak foglalkoznia kell az új módszerek arányos kezelésével, egyúttal újra kell kalibrálnia a GM-növények szabályozásának tágabb megközelítését. Átlátszóvá, kiszámíthatóvá és célszerűvé kell tennie azáltal, hogy figyelembe veszi a GM-növények biztonságos alkalmazásáról világszerte összegyűlt, széles körű bizonyítékokat.

Más innovatív ágazatokhoz hasonlóan a termék szabályozását kell célul kitűzni, az azt előállító módszer szabályozása helyett. Ha az EU-nak sikerül jobban kihasználnia a növénynemesítéshez rendelkezésre álló minden módszert, és ezáltal csökkentenie az élelmiszer- és takarmányimporttól való függőséget, ezzel segíteni tudna a földhasználat jobbításához másutt, és hozzá tudna járulni ahhoz, hogy a fejlődő országok mezőgazdaságuk nagyobb részét fordíthassák saját szükségleteik kielégítésére.


Brian Heap, az EASAC elnöke
E-mail: brian.heap@easac.eu

A cikk letöltése pdf formátumban.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés