Az EU GMO-engedélyezési rendszerének hibái - okok, hatások, megoldások

EuropaBio
Hírek, 2013-08-23 21:16:11

Vezetői összefoglaló

1. Az EU genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) engedélyezésére szolgáló rendszere továbbra is problematikusan lassú:

  • 2012-ben a korábbi évekhez képest kevesebb termék kapott engedélyt.
  • Nem csökkent az engedélyezéshez szükséges időtartam.
  • A termékekről való szavazás törvényben előírt határidejét nem tartják be.
  • Az EU még inkább lemarad a kulcsfontosságú mezőgazdasági áruk fő exportőr országai mögött, amelyek gyorsítják saját engedélyezési eljárásukat.

2. Az EU GMO-engedélyezési rendszerének lelassulása és a globális kereskedelmi és mezőgazdasági trendek együttesen egyre jobban gátolják és egyre költségesebbé teszik a fő áruknak az EU országaiba irányuló kereskedelmi forgalmát. Ennek első megfigyelhető következménye az, hogy a fő áruk kereskedelme más piacokra tevődik át, például Ázsiába, ahol a kereslet növekvőben van. Ha az EU nem normalizálja a biztonságosan felhasználható GM-növényekből készült termékek engedélyezésének rendszerét és nem szünteti meg az engedélyezési folyamat elmaradását, a jövőben további akut kereskedelmi fennakadások várhatók.

3. A kereskedelmi fennakadások és a költségemelkedés elhárításához hat politikai válaszlépésre van szükség:

  1. A termékekre vonatkozó szavazást a törvény által előírt időbeosztás szerint le kell folytatni.
  2. Javítani kell a GMO-engedélyezési rendszer hatékonyságát, hogy megszűnjön a GMO-exportáló országokhoz képest az időeltérés.
  3. A többszörösen génmódosított eseményekre és az engedélyek megújítására vonatkozólag működőképes megközelítést kell alkalmazni.
  4. Az EU-ban még nem engedélyezett GMO-k potenciális jelenlétére vonatkozó „technikai megoldást” ki kell terjeszteni az élelmiszerekre és a vetőmagokra.
  5. Átfogó politikát kell kidolgozni az EU-ban még nem engedélyezett GM-termékek alacsony szintű (véletlen) jelenlétének kezelésére.
  6. Szigorúan ragaszkodni kell a tudományos eredményeken alapuló politikai döntéshozatalhoz.

4. Két, az Európai Bizottság megrendelésére készült külső értékelő jelentés ajánlásokat fogalmazott meg a folyamat hatékonyságára vonatkozólag. Ezek közül alig néhányat hajtottak végre. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak újra meg kellene fontolniuk ezeket az ajánlásokat.

Tények és elemzés

Az alábbi diagramok azt mutatják, hogy mennyi idő alatt halad végig egy GM-élelmiszer-, takarmány- vagy importtermék (food/feed/import, FFI) az EU engedélyezési eljárásán. Öt észrevételt lehet tenni:

  1. Egy-egy FFI-termék engedélyezése átlagosan 45 hónap alatt zajlik le (ez magában foglalja a kockázatbecslést, valamint a biztonsági felmérésen már átesett dossziék feldolgozását a tagállamok általi szavazáshoz).

  2. 2012-ben ez az időtartam (2. diagram) az előző évekhez képest (2004–2011, 1. diagram) nem lett rövidebb.

  3. Az EFSA (European Food Safety Authority, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) kockázatbecslését követően 15 hónap, azaz a teljes időtartam egyharmada telik el fájlfeldolgozással és szavazással kapcsolatos eljárásokkal, amelyeket az Európai Bizottság koordinál (1. és 2. diagram).

  4. 2012-ben a Bizottságnak átlagosan majdnem 10 hónapjába telt a biztonsági felmérésen átesett alkalmazások engedélyezési döntéstervezeteinek elkészítése, és ezeknek a tagállamok elé terjesztése szavazásra (2. diagram, kékkel). A törvényes határidő 3 hónap.

  5. A többszörösen génmódosított termékek lassabban haladnak át a rendszeren (3. diagram). A lelassulás oka a feldolgozás és a szavazással kapcsolatos eljárások lassúbb lefolyása.

Image Text

Megjegyzések az 1.–3. diagramhoz. • Ezek a diagramok nem vonatkoznak olyan termékekre, amelyekkel kapcsolatban termesztési engedélykérést nyújtottak be. Jelenleg 22 ilyen termék tart a folyamat különféle lépéseinél. Ezek közül hét pozitív véleményt kapott az EFSÁ-tól, és már sok éve vár az Európai Bizottság általi feldolgozásra (lásd a mellékletet). • A 3. diagramra vonatkozóan: az EFSA csak az egyszeresen génmódosított termékek kérelmeinek feldolgozása után kezdi el a többszörösen génmódosított termékek kérelmeinek feldolgozását, ezért a többszörösen génmódosított termékekre vonatkozó kérelmek elbírálásához szükséges teljes időtartam nagyban függ az egyszeresen génmódosított termékekre fordított időtől. • A 2. és 3. diagramhoz: a szavazás korábban a Tanácsban történt, most azonban a Fellebbezési Bizottságban.

1. kiegészítő megjegyzés: Hogyan kellene működnie az EU engedélyezési rendszerének?
Az EU működteti a világ legszigorúbb GM-termékengedélyezési rendszerét. Az első lépésben az EFSA-nak hat hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy széles körű tudományos kockázatbecslést végezzen. Az EFSA felfüggesztheti a kockázatbecslést, ha további adatok benyújtását tartja szükségesnek. Ha az EFSA a terméket ugyanolyan biztonságosnak találja, mint az annak megfelelő, nem GM-növényt, az EFSA kedvező véleményt ad az engedélyezésre vonatkozólag. A következő fázisban politikai döntést kell hozni, amelyben a Bizottság és a tagállamok vesznek részt. Az EU törvényei megkövetelik, hogy a Bizottság betartsa az erre vonatkozó időbeosztást: legfeljebb három hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy felkérje a tagállamokat a szavazásra. Ha szavaznak, és nem érnek el minősített többséget, a Bizottságnak két hónapon belül újabb szavazást kell szerveznie. Ha ismét nem érnek el minősített többséget, a Bizottság engedélyezheti a terméket. Az EU törvényeiben megadott határidőket majdnem minden esetben túllépik.

Az EU engedélyezési rendszere lelassult

Image Text

Az EU engedélyezési rendszerében található összes termék 2012 decemberében.

2. megjegyzés: Milyen trendet mutatnak a GM-termékek engedélyezésére benyújtott kérelmek adatai?

Adatok
74 termék áll engedélyezés alatt (kék vonal). Ezek közül 55-öt vizsgál az EFSA (piros vonal). 19, az EFSÁ-tól pozitív véleményt kapott termék az EB politikai döntésére vár.

Trendek
Minden évben több engedélyezési kérelmet nyújtanak be (zöld oszlopok), mint ahány engedélyt kiadnak (sárga oszlopok). 2010 óta évről évre csökkent az engedélyek száma. Mivel az új kérelmek száma túlhaladja az engedélyek számát, az elmaradás egyre nő.

Az engedélyezés lelassulásának és az elmaradás felhalmozódásának kialakulása

Az engedélyezés időbeosztása globális szinten egyre inkább kiesik a szinkronból. A mezőgazdasági árukat exportáló fő országok kormányai gyorsabb engedélyezési rendszereket működtetnek, és úgy döntöttek, hogy még tovább gyorsítják a folyamatot. Miközben az EU-ban átlagosan még mindig több mint 3,7 évig tart egy importengedély kiadása, ugyanez Brazíliában jelenleg alig több mint 2 évig tart, az USA 1,5 évet tűzött ki célul, Argentína pedig intézkedéseket hozott az engedélyezési idő (jelenleg körülbelül 1,5 év) megfelezésére. Ezekben az országokban az engedély a terméknek mind az importjára, mind a termesztésére vonatkozik. Egy év különbség egy vagy két tenyészidőszakot jelenthet az exportáló országban.

Ha megmarad az engedélyezés jelenlegi sebessége (2008 és 2012 között évente átlagosan 6,6 engedélyt adtak ki és 11,2 új kérelem lépett be a rendszerbe), a függőben lévő termékek elmaradása 2020-ra 106-ra emelkedik.

Image Text

3. kiegészítő megjegyzés: Miért késlekedik a GMO-k engedélyezése, szemben más szabályozott termékekével?
Annak ellenére, hogy jelenleg 19 GM-dosszié vár a Bizottság általi feldolgozására és a tagállamok szavazására, 2012 szeptembere és 2013 januárja között négy olyan állandó bizottsági ülés maradt el, amelyeken ezekről a termékekről szavazni lehetett volna. A DG SANCO (Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság) feladatkörébe tartozó egyéb szabályozott termékek feldolgozása normálisan folytatódott, az állandó bizottságok üléseinek elmaradása nélkül.

A többszörösen génmódosított termékek lassú engedélyezése komoly aggodalomra ad okot

A ma piacra kerülő legtöbb GM-növény többszörös génmódosítási eseményeket tartalmaz, amelyekben két vagy több GM-tulajdonságot juttatnak egy növénybe hagyományos keresztezéssel, a gazdálkodók helyi igényeinek megfelelően. Az EU-ban engedélyezésre váró, többszörösen génmódosított növények száma nő. A többszörösen génmódosított növények EU-beli engedélyezését különféle tényezők lassítják.

A fő exportáló országokban a többszörös génmódosítási eseményekre nem kell külön engedélyezési eljárást lefolytatni, amennyiben az azt alkotó egyszeres események engedélyezve vannak. Ehelyett, például az Egyesült Államokban, ha egy egyszeres génmódosítási eseményt engedélyeznek, annak az eseménynek más engedélyezett egyszeres eseményekkel alkotott bármilyen kombinációja is automatikusan engedélyt kap (vagy később gyorsított eljárással engedélyezik). Ezért a többszörös génmódosítási eseményeknek nem kell újra végigmenniük a teljes engedélyezési eljáráson, mint az EU-ban.

Image Text

Az EU-ban azonban nem elég, hogy a többszörösen génmódosított növényeket engedélyeztetni kell: az engedélyezésük még hosszabb ideig is tart, mint az egyszeres eseményeké, akkor is, ha az azt alkotó minden egyes egyszeres eseményt korábban már megvizsgáltak.

Az EU eljárása során a többszörösen génmódosított termék kockázatbecslését csak azután kezdik meg, miután a benne előforduló egyszeres események kockázatbecslése befejeződött. Így lényeges időveszteség keletkezik. Végül pedig a többszörösen génmódosított termékeknél sokkal több adat benyújtását követeli meg az EU, mint más országok, annak ellenére, hogy ezek csak hagyományos keresztezésekből származó vetőmagtermékek, amelyek biztonságossága régóta ismert. Ennek eredményeképp előfordulhat, hogy a többszörösen génmódosított termékek sokkal előbb piacra kerülnek más földrajzi területeken, mint ahogy az EU-ban engedélyt kapnának.

4. kiegészítő megjegyzés: A gyógyszerekre és a GM-növényekre vonatkozó kockázatbecslési eljárások összehasonlítása
A gyógyszerek és a GM-termékek engedélyezésére vonatkozó véleményekért az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicine Agency, EMA) illetve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) felelős. Mind a gyógyszerek, mind a GM-termékek hasonló, széles körű értékelési eljáráson mennek át, de vannak fontos különbségek.

Időbeosztás/Határidők

* Gyógyszeripari termékek
Az engedélyezési eljárás legfeljebb 210 napig tarthat, és számos lépésből áll; ám ennek az időszaknak a végén a bizottság véleményt alkot arra vonatkozóan, hogy a gyógyszer a piacra kerüljön-e vagy ne. Ritkán van késés.

A 210 napos időszak külön határidővel ellátott szakaszokra tagolódik: például a 80. napig az értékelést koordináló előadónak jelentést kell tennie, vagy pl. a 100. napig az előadónak meg kell kapnia a többi bíráló megjegyzéseit stb.

* GM-növények
A kockázatbecslési fázis teljes idejére vonatkozó határidő hat hónap. Ezt a határidőt a gyakorlatban szinte soha A kockázatbecslési fázis teljes idejére vonatkozó határidő hat hónap. Ezt a határidőt a gyakorlatban szinte soha nem tartják be, mivel kiterjeszthető az EFSA által kért kiegészítő információ szabadon megválasztható bekérési határidejéig. Az EFSA sokszor azért kér kiegészítő információt, mert a függőben lévő kérelmekre visszamenőleg új követelményeket terjeszt ki.

A kockázatbecslési fázisban meghatározott különféle határidőket ritkán tartják be. Ezek a következők: 3 hónap a tagállamok szavazásra való felkérésére, és 2 hónap a második szavazás megtartására valamelyik magasabb szintű bizottságban.

Találkozók

* Gyógyszeripari termékek
A kérelmezők beadás előtt találkozhatnak az EMA munkatársaival, és megvitathatják a terveket és a fejleményeket.

* GM-növények
Az EFSÁ-nál az ismételt kérések ellenére nincs lehetőség beadás előtti találkozókra.

Kereskedelmi fennakadáshoz vezető trendek

Számos kereskedelmi forgalomban lévő árunál a biotech a norma. 2011-ben a GM-gyapot globális bevezetési aránya 82% volt, a GM-szójáé 75%, a GM-kukoricáé 32% és a GM-repcéé/olajrepcéé 25%1. A fő exportáló országokban a GM-növények bevezetési aránya sokkal nagyobb. Például az Egyesült Államokban, Brazíliában és Argentínában a GM-szója bevezetési aránya rendre 92%, 89% illetve 99%, és továbbra is emelkedik2. 2014-ben a globális vetőmag-eladásnak várhatóan több mint a fele GM-vetőmag lesz3. 2011-ben 16,7 millió farmer 160 millió hektáron termesztett GM-növényeket 29 országban. Világszerte több gazdálkodó termeszt GM-növényeket, mint ahány gazdálkodó az EU-ban működik.

Folytatódó növekedés a GM-növények bevezetésében, a fajták és a fejlesztők számában. 2015-re előretekintve a becslések szerint 20 millió farmer fog GM-növényeket termeszteni 40 országban, körülbelül 200 millió hektáron, és a világszerte kereskedelmi célra termesztett GM-események száma ugrásszerűen emelkedni fog. Ebbe beleértendők a több GM-esemény új kombinációit hordozó, többszörösen génmódosított növények is. A főbb új haszonnövények többek között a burgonya, a rizs és a banán. Az új tulajdonságok: stressztolerancia (hideg-, szárazság-, sóstressz), egészségesebb olajok és jobb szemminőség. Az új fejlesztők között Kínában, Indiában, Brazíliában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban megjelennek az állami laboratóriumok. Az EU-ban működő gazdálkodóknak az engedélyezési rendszer hibái miatt nincs módjukban ezt a technológiát választani – még 1996-ban benyújtott engedélyezési kérelmek is el vannak akadva a politikai döntéshozatali folyamatban, az EFSA többszöri pozitív értékelése ellenére.

Image Text

Az EU fokozott függése a mezőgazdasági áruk importjától. Az EU a legnagyobb nettó mezőgazdasági áruimportőr. A legnagyobb exportőrök észak- és dél-amerikai országok, ahol széles körben termesztik a modern GM-haszonnövényeket, ami nagyban hozzájárult a magasabb termelékenységhez. Az EU különösen rá van szorulva az importra szójából, mivel az EU saját termelése a keresletnek mindössze 7%-át fedezi. A szójafehérje kulcsfontosságú az EU állattenyésztése számára. Az EU-ban használt takarmány GM-növényekből készült összetevőket is tartalmaz. Az importált áruk, különösen a szójából és kukoricából készült termékek mennyisége gyorsan növekszik. Az EU évente több mint 30 millió tonnát importál – ez EU-polgáronként évente 60 kg-nak felel meg (500 millió lakossal számolva)1. Az ázsiai nemzetek szója- és kukoricatermékek iránti kereslete még gyorsabban emelkedik, ami fokozza a kínálatért folytatott versenyt.

A GM-növényekkel kapcsolatos incidensek száma növekszik. A még nem engedélyezett GM-növények jelenléte az EU importjában folyamatosan növekszik. Az exportáló országok többé nem folytatnak szigorú tükörpolitikát az engedélyekre vonatkozólag, azaz nem várnak az EU engedélyére, és az exportőrök nem tudják produkálni a GM-anyagok elkülönítéséhez szükséges logisztikai kapacitást. Ezért egyre valószínűbbek a kereskedelemmel kapcsolatos incidensek, és ezek kezeléséért az EU hatóságai lesznek felelősek. Ezek az incidensek csökkenteni fogják a nagyközönségnek a hatóságok teljesítményébe vetett bizalmát.

Az EU számára nő a nyersanyagok ára. Az Európai Bizottság által közzétett egyik jelentés szerint az ilyen fennakadások összköltsége a gazdaság számára elérheti a 9,6 milliárd eurót. Ez negatív hatással van az EU gazdálkodóira, állattenyésztőire, áruimportőreire és az áruk felhasználóira, valamint az élelmiszergyártókra is. Kétség esetén a gabonakereskedők nem vállalják annak kockázatát, hogy szállítmányaiktól megtagadják a kirakodás lehetőségét az EU-ban, és az EU-n kívüli helyekre irányítják azokat. Mivel az EU relatív fontossága a kukorica és a szója globális áruforgalmában csökkenőben van, veszíteni fog az exportáló országok engedélyezési döntéseire gyakorolt befolyásából.

Image Text

Politikai és eljárási ajánlások a hatékonyság növelésére

Politikai ajánlások

  1. Nagyobb politikai hangsúlyt kell helyezni a GM-importkérelmek hatékonyabb feldolgozására. A termékeket az EU törvényeiben meghatározott időbeosztás szerint a tagállamok elé kell vinni szavazásra. Tervet kell készíteni a termékek szavazásra bocsátásához, ezt végre kell hajtani, és 2013-ban fel kell számolni a lemaradást. A technikai ajánlások alább találhatók.

  2. Meg kell gondolni, hogyan érhető el nagyobb hatékonyság a többszörösen génmódosított termékek feldolgozásában. Meg kell oldani azt a problémát, hogy az EU késve engedélyezi ezt a típusú terméket, mert más illetékességekhez tartozó területeken gyorsabban intézik ugyanezt.

  3. Az EU-ban még nem engedélyezett GM-eseményeknek a kereskedelmi forgalomban lévő árukban való jelentétére kialakított „technikai megoldást” ki kell terjeszteni az élelmiszerekre és a takarmányokra is. A jelenlegi, kizárólag takarmányra érvényes megközelítés nincs összhangban az áru- és élelmiszerpiacok valóságával. Az Európai Bizottságnak megoldást kell találnia a jelenlegi helyzetre, amelyben a törvények merev alkalmazása ill. értelmezése miatt hagyományos szántóföldeket kell elpusztítani.

  4. Átfogó, előretekintő stratégiát kell kialakítani az EU-ban nem engedélyezett GM-termékek alacsony szintű (véletlen) jelentétének kezelésére takarmányokban, élelmiszerekben és vetőmagokban, és be kell kapcsolódni a folyamatban lévő, ilyen tárgyú megbeszélésekbe a fő kereskedelmi partnerekkel. Foglalkozni kell az engedély nélküli, termelésből már kifutott, szabadalommal nem védett termékekkel és azokkal a termékekkel is, amelyek EU-beli engedélyezését senki sem kérelmezte.

  5. Biztosítani kell azt, hogy a kockázatbecslés most és a jövőben is tudományos alapon történjék, és arányos legyen az értékelés tárgyát képező kockázattal – beleértve az olyan problémákat is, mint pl. a toxicitási vizsgálatok és az antibiotikumrezisztencia-markerek.

Az eljárással kapcsolatos ajánlások

Az Európai Bizottság által finanszírozott két független külső értékelő jelentés egy sor ajánlást dolgozott ki az engedélyezési folyamat hatékonyságának javítására. Az EuropaBio is közzétett egy jelentést. Mindhárom jelentés hiányosságokra mutatott rá az EU törvényeinek végrehajtásában, és leszögezte, hogy lehetséges a hatékonyság növelése a biztonságosság veszélyeztetése és a törvények módosítása nélkül. A fő ajánlások a következő területekre vonatkoztak:

  • Eljárási elégtelenségek az Európai Bizottságnál (a kockázatbecslésen túljutott dossziék feldolgozásának előreláthatósága és ütemezése)

  • Hatékonyságjavító intézkedések az EFSÁ-nál, különösen a teljességi ellenőrzés, a többszörösen génmódosított növények/növényi termékek, az alkalmazási terület, az szekvenciális felülvizsgálat, a független alkalmazások és a megújítások területén

  • Átlátszóság és átmeneti időszak az állandóan változó követelmények bevezetésekor az EFSA részéről: az újraértelmezés és a visszamenőlegesség megoldása

  • Az adatokkal kapcsolatos követelmények kiterjesztésének megoldása

  • Annak elkerülése, hogy az EFSA elkésett és megkérdőjelezhető megbízásokat kaphasson

Ezek közül az ajánlások közül kevésnek a végrehajtása van folyamatban. Az egyes, fent felsorolt problémákra vonatkozó konkrét ajánlások az EuropaBio jelentésében olvashatók: „GMO‑k engedélyezése az Európai Unióban” (Approvals of GMOs in the European Union) (2011)

Melléklet: Pozitív EFSA bizottsági véleménnyel rendelkező, a Bizottság intézkedésére váró GM-termékekkel kapcsolatos dátumok/időpontok

2013. január 1-i állapot

Image Text

Image Text

i http://ec.europa.eu/food/food/biotechnology/evaluation/index_en.htm
ii Határidők az 1829/2003/EK rendelet 4. cikkelye és a Tanács 1999/468/EK döntésének 5.4. cikkelye szerint.
iii Legfeljebb 2 hónap az új, Fellebbezési Bizottságot bekapcsoló eljárással (sőt egyes, a régi, Tanácsnál zajló eljárás alatt álló termékek esetében „késedelem nélkül”).
iv Becslések a „szokásos üzletmenet” alapján
v 1829/2003. rendelet, 6. cikkely
vi ISAAA, 2011
vii ISAAA, 2011 Brazília: Celeres, 2012
viii Philips Mc Dougall, The Global Seed Market (A globális vetőmagpiac)
ix Európai Bizottság, MAP, 2012. május
x Európai Bizottság, MAP, 2012. május
xi Study on the Implications of Asynchronous GMO Approvals (Tanulmány az aszinkron GMO-engedélyek következményeiről), DG AGRI, 2010. december
xii http://ec.europa.eu/food/food/biotechnology/evaluation/index_en.htm
xiii EuropaBio, 2011: „Approvals of GMOs in the European Union (GMO-k engedélyezése az Európai Unióban)
xiv Ez a felsorolás nem tartalmaz olyan termékeket, amelyek eljárását a kérvényező és az Európai Bizottság közötti megállapodást követően felfüggesztették.
xv Ott, ahol a kérvény benyújtása az EFSA felállítása (2002) előtt történt, a kérelem benyújtásának dátuma a tagállamok hatóságaihoz való benyújtásra vonatkozik.
xvi Állandó Bizottság vagy Szabályozó Bizottság
xvi Fellebbezési Bizottság vagy Tanács

A cikk letöltése pdf formátumban.

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés