Hírlevél: 2013 Szeptember - Október

Carman és mtsi. (2013) új GMO etetési vizsgálatának következtetései nem megbízhatók

Hírek, 2013-07-24 16:46:19

Ghent, 2013. június 12.

A közösségi média és a hírügynökségek jelenleg terjesztik egy új vizsgálat eredményeit, amelyben sertéseket genetikailag módosított növényekkel etettek. A bemutatott eredmények elemzése azt mutatja, hogy ebből a vizsgálatból nem vonhatók le ezek a következtetések.

Az élelmiszer-biztonság minden fogyasztó alapvető joga, és a biztosítására irányuló minden kezdeményezést támogatni kell. A VIB (Vlaams Instituut voor Biotechnologie) egyike azoknak a kutatóintézeteknek, amelyek genetikailag módosított növényeken alapkutatást végeznek. Ennek során a VIB kutatói időnként olyan felfedezéseket is tesznek, amelyek felhasználhatók a genetikailag módosított haszonnövények fejlesztésében. Ezért a VIB a tudomány és a társadalom iránti kötelességének tekinti, hogy figyelemmel kísérje a GMO-knak az emberi egészségre gyakorolt esetleges hatásaira vonatkozó új információkat.

A “Journal of Organic Systems” című folyóiratban megjelent egy hosszú távú etetési kísérletet leíró cikk, amelyben 72 sertést 22,7 hétig (ennyi a kereskedelmi célból tenyésztett sertés normális élettartama elválasztástól levágásig) GM takarmánnyal, 73 sertést pedig nem GM-takarmánnyal etettek.[1]. A GM-takarmány GM-kukorica (rovarrezisztens + herbicidtoleráns) és GM-szója (herbicidtoleráns) közelebbről meg nem határozott keveréke volt. A nem GM-, kontroll takarmány hagyományos szója és kukorica keveréke volt, amely feltételezhetően összehasonlítható az alkalmazott GMO-kkal, de nem azonos az egyetlen helyes kontrollal, nevezetesen a megfelelő izogenikus vonalakkal. Összehasonlító vizsgálatoknál a kezelési és kontroll körülmények mindössze egyetlen tényezőben különbözhetnek egymástól, és ebben az esetben ez a GMO-k jelenléte lenne. Mivel a kontrollban nem az izogenikus vonalakat használták, a kétféle takarmány egynél több tekintetben is különbözött egymástól, ami azt jelenti, hogy a talált különbségek oka nem azonosítható. Olyan ez, mintha a GM Jonagold almát a hagyományos Granny Smith almával hasonlítanák össze.

A kutatók leírták, hogy a GM- és nem GM-takarmánnyal etetett sertések nem különböztek egymástól táplálékfelvételben, takarmányhasznosításban, betegségekben, az állatorvosi látogatások számában, testtömegben, elhullásban, valamint a vérvizsgálatok eredményeiben. Levágás után minden szervet megvizsgáltak, elváltozásokat keresve. Ezeket az adatokat a cikk 3. táblázata foglalja össze. Az adatok kritikus vizsgálata jelentős, megmagyarázatlan variációra mutat rá. A nem GM-takarmánnyal etetett sertések összesen 15,1%-a mutatott szívrendellenességeket, míg a GM-takarmánnyal táplált sertéseknél ugyanez a szám csak 6,9% volt. A hagyományos takarmánnyal etetett 73 állat közül hat (8,2%), a GM takarmánnyal táplált 72 állat közül viszont három (4,2%) mutatott májrendellenességeket. A nem GM-takarmánnyal táplált csoportban a sertések 12,3%-ánál, míg a GM-takarmánnyal etetett csoportban kevesebb mint feleennyi állatnál (5,9%) találtak tüdő-rendellenességeket.

Az adatelemzés kimutatta, hogy gyakorlatilag minden sertésnek gyomorgyulladása volt: a GM-takarmánnyal etetett csoportban a sertések 11,1%-a, a nem GM-takarmánnyal etetett csoportban az állatok mindössze 5,4%-a volt mentes ettől a betegségtől. Ez a tartási körülmények és a gondozás hiányosságaira utalhat.

A nem GM-takarmánnyal etetett csoportnál gyakoribb volt az enyhe és átlagos erősségű gyulladás, míg a GM-takarmánnyal táplált csoportban lévő sertéseknek súlyosabb gyulladása volt. A tudósok csak a súlyos gyulladásokkal foglalkoztak, mivel csak ez az adat volt statisztikailag szignifikáns. Ha a gyomorgyulladások valódi oka a takarmány lenne, akkor az lenne várható, hogy a nem GM-takarmánnyal etetett csoporthoz képest kevesebb a gyulladás nélküli állatok száma, de ez nem így van. Továbbá azt is várnánk, hogy az enyhe és átlagos esetek között több GM-takarmánnyal etetett állat van, de ez sincs így.

Emellett az osztályozás (enyhe, átlagos és súlyos gyulladás) is nagyon önkényes, ami azt jelenti, hogy a súlyos gyulladásos esetek számának emelkedésére vonatkozó következtetés megerősítése céljából a kísérletet meg kellett volna ismételni.

A másik eredmény, amelyet a szerzők leírnak, az, hogy a GM-takarmánnyal etetett csoportban átlagosan több olyan állat van, amelyiknek nagyobb súlyú a méhe. Mivel a statisztikai különbség elég kicsi, jobb lett volna, ha a szerzők a helyes kontrollal megismételték volna a kísérletet, mielőtt következtetéseket vontak volna le. Carman és mtsi. eredményeire az a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a vizsgált populáció megfelezésével (csak nőstény állatok) a természetes variáció hangsúlyosabban megmutatkozik.

Összefoglalva, a helyes kontroll hiányában a Carman és mtsi. által alkalmazott kísérleti felállás gyenge lábakon áll. Emiatt, valamint a GM- és nem GM-takarmánnyal etetett sertések közötti kis statisztikai különbségek miatt a Carman és mtsi. által levont következtetések nem tekinthetők megalapozottnak.

***

Szeretne több információt kapni a GM technológiáról, vagy tudni szeretné, hogy egyes mítoszok tudományosan helytállóak-e? Keressen minket az info@vib.be email-címen.

Keresse Wim Grunewaldot, a VIB növényi biotechnológus szakértőjét:
wim.grunewald@vib.be / Tel: +32 9 244 66 11

***

A VIB véleményét az alábbi cikkben publikált kísérleti eredmények értékelésére alapozta:

Hosszú távú toxikológiai vizsgálat genetikailag módosított (GM) szója és GM kukorica kombinációjával etetett sertéseken

Judy A. Carman1,2*, Howard R. Vlieger3, Larry J. Ver Steeg4, Verlyn E., Sneller3, Garth W. Robinson5**, Catherine A. Clinch-Jones1, Julie I. Haynes6, John W. Edwards2

1 Institute of Health and Environmental Research, Kensington Park, SA, Australia.
2 Health and the Environment, School of the Environment, Flinders University, Bedford Park, SA, Australia.
3 Verity Farms, Maurice, Iowa, USA.
4 Ana-Tech, Monroe, Wisconsin, USA.
5 Sioux Center Veterinary Clinic, Sioux Center, Iowa, USA.
6 School of Medical Sciences, University of Adelaide, Adelaide, SA, Australia.
* Email: judycarman@ozemail.com.au, judy.carman@flinders.edu.au.
** Present: Robinson Veterinary Services PC, Sioux Centre, Iowa, USA

Absztrakt

1996 óta jelentős számú genetikailag módosított (GM) növény emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben és állati takarmányokban való felhasználását engedélyezték, közöttük olyan növényekét is, amelyek egynél több GM-gént is tartalmaznak. Korán elválasztott sertéseket (N=168) véletlen besorolás után vagy GM-szóját és GM-kukoricát tartalmazó kevert takarmánnyal (N=84), vagy pedig ezzel egyenértékű, nem GM takarmánnyal (N=84) etettünk hosszú távú toxikológiai vizsgálatunkban, amely 22,7 hétig tartott (ennyi a kereskedelmi célból tenyésztett sertés élettartama az elválasztástól a levágásig). Mindkét csoportban egyenlő arányban voltak hímek és nőstények. A GM-kukorica két és három módosított gént tartalmazó fajták keveréke volt. Levágás után lemértük a szervek súlyát és patológiai vizsgálatot végeztünk. A GM és nem GM takarmánnyal etetett sertések között nem volt különbség táplálékfelvételben, súlygyarapodásban, elhullásban, valamint a rutin biokémiai vérvizsgálatok eredményében. A GM-fajtákat tartalmazó étrend a sertéseknél a gyomorban és a méhben jelentkező különbségekkel társult. A GM-takarmánnyal etetett sertések méhe 25%-kal nehezebb volt a nem GM takarmánnyal táplált sertésekénél (p=0,025). A GM-takarmánnyal etetett sertéseknél nagyobb, 32%-os gyakorisággal jelentkezett súlyos gyomorgyulladás, mint a nem GM takarmánnyal etetetteknél (12%) (p=0,004). A súlyos gyomorgyulladás GM-takarmánnyal etetett hímeknél négyszer súlyosabb volt, mint a nem GM takarmánnyal etetett hímeknél (p=0,041), a GM és nem GM takarmánnyal etetett nőstények között pedig 2,2-szeres különbség volt (p=0,034).

A teljes publikáció a Journal of Organic Systems oldalán érhető el.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés