Növényi biotechnológia a közelgő USA-EU kereskedelmi tárgyalásokon

Hírek, 2013-07-18 20:40:23

Az USA és az EU megbízottai jelenleg véglegesítik a július elején kezdődő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) tárgyalásainak témáit. Az egyik legfontosabb téma minden bizonnyal a GM-növények témája lesz. A Trends in Plant Science júniusi számában spanyol és brit szerzők tollából megjelenő, „Paradoxical EU Agricultural Policies on Genetically Engineered Crops” (Az EU GM-növényekre vonatkozó paradox mezőgazdasági politikája) című összefoglaló cikk kisebbségi véleményt képvisel az EU GMO-politikájára vonatkozólag.

Az esettanulmányok rávilágítanak az EU tagországaiban termesztett élelmiszereket és az azokkal azonos import termékeket szabályozó rendeletekre. Az EU aláássa saját mezőgazdasági versenyképességét. Az EU mezőgazdasági politikájának vannak dicséretes céljai, például a versenyképes gazdaság és a harmonizált szabályozás, de az eredménye – elaprózott, ellentmondásokkal terhes és alkalmazhatatlan törvényhozói keret. A szerzők a mezőgazdasági politika ésszerű, tudományosan megalapozott elvek szerinti harmonizálását javasolják, és elmagyarázzák a GM-növények szerepét az EU mezőgazdaságpolitikai céljainak elérésében.

A szerzők szerint az EU-ban a GM-növények betiltása ideológiai, nem pedig tudományos indíttatású, és nagyrészt az organikus élelmiszeripar áll mögötte. Az EU afelé halad, hogy elveszítse versenyképességét és elszigetelődjék a nemzetközi piacokon, amelyek motorja az innováció és a műszaki fejlődés. Az EU például sok rovar- és féregirtó szert betiltott, de engedélyezi a betiltott vegyszerekkel kezelt élelmiszertermékek importját. Az EU GM-növényekre vonatkozó engedélyezési eljárása a legszigorúbb a világon. Az Amflora burgonya kifejlesztése tizenöt évig tartott, és ebből tizenkettő az engedélyezéssel telt el.

A GM-növények engedélyezési folyamatában a végső döntés nem tudományos, hanem politikai jellegű. A biztonságosságról tudományos véleményt kell kérni az EFSA-tól, attól a tudományos szakértői testülettől, amely az EU-ban a biztonságossági értékelésekkel van megbízva. A véleményt szakértőkből álló munkacsoportok készítik, amelyek megvizsgálják a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat. Az EFSA szakvéleményeit a nemzeti kormányok gyakran figyelmen kívül hagyják, és az EU nemrég olyan tervezetet hagyott jóvá, amely lehetővé tenné a kormányok számára, hogy a kockázat indoklása vagy bizonyítása nélkül betiltsa a már engedélyezett GM-növények termesztését.

Az EU hivatalosan támogatja a GM és a hagyományos mezőgazdaság koegzisztenciáját, azaz a gazdálkodók lehetőségét arra, hogy célszerűen választhassanak a hagyományos, organikus és GM-növények között. A szabályozást az organikus élelmiszeripar követelésére válaszul vezették be, akik azt állították, hogy az akaratlan szennyezés csökkentheti a hagyományos vagy organikus termény értékét. Ez annak a burkolt elismerése, hogy a koegzisztencia valójában a gazdasági hatásokról szól, nem pedig az egészség- vagy környezetvédelemről, hiszen egyetlen GM-növény sem termeszthető az EFSA biztonságossági értékelése nélkül.

A szerzők szerint az EU akaratlan szennyezésre vonatkozó küszöbértékei a legszigorúbbak a világon: az EU-ban engedélyezett termékekre 0,9%-os küszöbérték, az EU-ban nem engedélyezett termékekre pedig zéró tolerancia van érvényben. Bár léteznek alkalmazható tudományos elvek a GM- és hagyományos növények közötti elfogadható minimális távolság beállítására, és rendelkezésre állnak egyéb mérséklő módszerek is e küszöbértékek teljesítéséhez, egyes nemzeti kormányok önkényesen olyan hatalmas távolságok fenntartását követelik meg a hagyományos és GM-növények között, amelyek mellett a GM-növénytermesztés lehetetlen. Például Luxemburgban a GM és nem GM-kukoricaföldek között 780 méteres távolságot kell hagyni, a GM és nem GM repceföldek között pedig 2,9 kilométert.

Az EFSA már emberi fogyasztásra biztonságosnak nyilvánított és engedélyezett GM-növényeket. A szerzők megjegyzik, hogy még a sokat pereskedő Egyesült Államokban sem voltak perek, nem hívtak vissza egyetlen terméket sem, és nem jelentettek semmilyen káros hatást 1996 óta, amikor a GM-növények kereskedelmi célú termesztése megkezdődött. Az EU GM-növények importjára vonatkozó politikája kevésbé korlátozó, mint az EU területén való termesztésük megítélése, mivel az EU a területén folyó állattenyésztés fenntartásához importra szorul. Az EU-ban felhasznált takarmány körülbelül 80%-a importból származik, és ennek több mint a felét az Egyesült Államoktól, Brazíliától és Argentínától vásárolt GM-növények teszik ki. A GM-növények importja szigorú ellenőrzés alatt áll, ami logisztikai és gazdasági problémákat okoz – példa erre az olyan növények iránti zéró tolerancia betartatása, amelyek az EU-ban nincsenek engedélyezve, az exportáló országban viszont igen.

A rovarrezisztens kukorica azokban az EU-tagországokban, ahol a termesztése engedélyezett, hatékony védelmet nyújt vegyszerhasználat nélkül, és korlátozza a mezőgazdaság hatását a nem célszervezetekre, ám az EU a szélesebb körű használat jótékony hatásaiból kimaradt. Indiában és Kínában a rovarrezisztens GM-növények termesztése csökkentette a mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek mennyiségét, jó hatással volt a környezetre és javította a gazdálkodók egészségi állapotát. Észak- és Dél-Amerikában a herbicidtoleráns növények termesztése előmozdította a szántás nélküli gazdálkodást, amely csökkenti a talajeróziót és a mezőgazdaság okozta vízszennyezést.

Az emberi egészségre ártalmas mikotoxinok sokkal kisebb mennyiségben vannak jelen a GM-kukoricában, mint a hagyományos kukoricában. Az EU célja a mikotoxinok szintjének az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre való csökkentése. A GM Bt kukorica ellenáll a rovaroknak, amelyek károsítják a szemeket és lehetővé teszik a mikotoxinokat termelő gombák behatolását. Az EU-ban engedélyezett egyetlen GM-kukoricafajta a rovarrezisztens MON 810, ám ez is hamar eltűnhet a kontinensről. Annak érdekében, hogy teljesülhessenek az EU-nak a kukorica mikotoxin-mentességére vonatkozó, szigorú követelményei, az EU genetikailag módosított MON 810 kukoricát és más, fejlettebb Bt fajtákat importál.

Látszatra az Egyesült Államok és az EU nem logikus partnerek a kereskedelem és a növényi biotechnológia területén. Az Egyesült Államok mezőgazdaságában sokan amiatt aggódnak, nehogy kormányuk az EU-éhoz hasonló, szigorú szabályozást vezessen be, egyes európai gazdálkodók pedig attól tartanak, hogy ha sikeresen akarnak versenyre kelni a világ többi részével, az Egyesült Államokhoz hasonlóbbá kell válniuk. A lényeget tekintve azonban mindkét oldal célja a gazdasági hatékonyság, a biztonságos és magas tápértékű élelmiszer és a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelem.

Mind az EU, mind az Egyesült Államok kormánya felismeri, hogy ha mindketten hatékonyabban akarnak versenyezni a világ többi részével, akkor megoldást kell találniuk egy sor kereskedelmi és szabályozási kérdésben. Erre kell összpontosítaniuk a tárgyaló feleknek, ahogy a problémákat, többek között a GM-növények kérdését sorra veszik. Ezek a tárgyalások nem arra mennek ki, hogy az egyik fél nyerjen, a másik pedig veszítsen, hanem arra, hogy mindkét oldal találjon közös területeket, ahol versenyképesebben tud működni a mai, egyre nyitottabbá váló világkereskedelemben.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés