Hírlevél: 2013 Május - Június

Génnemesített rizs a vörösborra jellemző kedvező élettani hatásokkal

Prof. Dudits Dénes, MTA SZBK
Hírek, 2013-06-15 12:57:18

A génnemesített növények körüli viták furcsa ellentmondásossága, hogy szinte kizárólag csak az egészséget veszélyeztető kockázatokat sulykolják az emberekbe. Történik mindez annak ellenére, hogy aligha van olyan élelmiszertermék, amit olyan részletesen és sokoldalúan vizsgáltak volna, mint a GM növényekből származókat. Csak az Európai Unióban 500 független kutatócsoport 300 millió eurót kapott a kockázatok tanulmányozására. A következtetés elég megalapozott, hogy ki lehessen jelenteni: „a GM technológia önmagában nem veszélyesebb, mint a hagyományos nemesítés”.

Image Text

Sem a tradicionális mezőgazdaság, sem a biotermesztés termékeit nem vetik alá hasonlóan alapos vizsgálatoknak. Így történhetett meg, hogy Németországban 2011-ben 53 ember meghalt és 3500 személy szenvedett súlyos vesekárosodást organikus babcsírák fogyasztását követően. Ne feledjük, hogy a GM termékek fogyasztása okozta halálesetről ez ideig nem szóltak a híradások, épp ellenkezőleg, a géntechnológiával történő nemesítés, a génművesség számos lehetőséget kínál az egészséget javító növények kifejlesztéséhez. A jól ismert ún. aranyrizs mellett figyelmet érdemelnek azok a növényi termékek, amelyek segítik az emberek egészségi állapotának javítását.

A vörösbor fogyasztói előszeretettel hivatkoznak a reszveratrol jótékony hatására. Valóban ez a hidroxistilbén, természetes fenolvegyület igen sokféleképpen képes elősegíteni az egészség megőrzését. Tudományos eredmények igazolják a szív- és érrendszer, az idegrendszer védelmét biztosító hatása mellett a rák elleni védekezésben játszott szerepét (Jeandet és mtsai., 2012 Journal of Biomedicine and Biotechnology: 579089. doi: 10.1155/2012/579089). A szőlőn kívül a reszveratrol több növényben is szintetizálódik.

Az ősi kínai és japán gyógyászat a japán keserűfű (Polygonum cuspidatum) gyökérkivonatát használja a gombás fertőzések, az elhízás vagy akár az érelmeszesedés ellen. A transz-reszveratrol bioszintézise az epidermiszsejtek membránjában, illetve a kloroplasztiszokban a stilbénszintáz által történik. A kiindulási vegyület a fenilalanin aminosav, és a szintézislánc utolsó lépésében a stilbénszintáz enzim katalizálja a reszveratrol kialakulását.

Természetesen sok sikeres kísérlet számol be arról, hogy ennek az enzimnek a génje izolálható, és ezzel lehetővé vált a reszveratrolt nagyobb mennyiségben termelő növények egész sorozatának előállítása (Delaunois és mtsai., 2009 Plant Biotechnology Journal, 7:2). Mint általában, először GM dohánynövények előállítására került sor (Hain és mtsai,. 1990 Plant Molecular Biology: 15.325).

Érdekes, hogy a szőlő stilbénszintázgén fokozott aktivitása ellenállóvá tette a GM növényeket a Botrytis cinerea penészgomba okozta fertőzéssel szemben. A reszveratrol kedvező egészségvédő hatását tekintve nem meglepő, hogy a salátában és a paradicsomban is elvégezték a szintázgén beépítését. Egy legfrissebb közlemény arról számol be, hogy sikerült reszveratrolt termelő rizst előállítani (Baek és mtsai., 2013 PLoS ONE, 8(3): e57930). Ezek a GM növények a rizsszemekben 1.9 μg/g hatóanyagot termelnek. Az ilyen rizs fogyasztása már elegendő a kedvező biológiai hatás eléréséhez.

Mint az alábbi ábrán bemutatott mikro-CT felvételek tanúsítják, a GM rizst fogyasztó egerek jelentősen kisebb mennyiségű zsírt halmoznak fel a testükben, mint vad típusú társaik. Ebben a kísérletben a beltenyésztett egereket zsírban gazdag takarmányon tartották, ami anyagcserezavarokat és elhízást okozott. Ezeket a káros hatásokat mérsékelte a reszveratrolban gazdag rizs fogyasztása.

Image Text

Sze­ge­di Tu­do­má­nyegye­tem, Bio­ló­g­ia Épü­l­et, Szent-Györ­gyi Al­bert te­rem (BI-164)
Sze­ged, Kö­z­ép fa­sor 52.

2018. má­j­us 16. 14 óra

Dr. Bő­s­ze Zsu­z­san­na

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott ha­s­zon­ál­l­at mo­del­lek a gyó­gyí­t­ás szol­gá­la­tá­b­an"

Dr. Bán­fal­vi Zsófia

"Ge­nom­s­zer­kesz­tés­s­el ne­me­sí­tett nö­v­é­nyek: ho­gyan csi­nál­juk és mi­re jók?"

Dr. Györ­gyey Já­n­os

"GMOk-e a gén­s­zer­kesz­tett él­ő­l­é­nyek? És ha igen, mi­ért nem?"


Ima­ge Text

Bu­da­pest, Vil­lá­nyi út 29-43.
K épü­l­et
Szent Ist­ván Egye­tem Bu­dai Cam­pu­sá­n­ak K2-es előa­dó­ja

2018 . áp­ri­lis 24. 17 óra

Dr. Éva Csa­ba

"Crispr/Cas ge­nom­s­zer­kesz­tés a ne­me­sí­t­és­ben:mű­kö­d­és és al­kal­ma­zá­si le­he­tő­s­é­g­ek"


flyer

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés