Párbaj Pró és kontra a génmódosított növénytermesztésről

Interpress Magazin
Hírek, 2012-02-19 06:00:23

A génmódosítást támogatók és ellenzők két neves képviselőjének véleményét kérdeztük. A párbaj szinte kibékíthetetlen ellentéteket sejtet. Hogy kinek van igaza, döntsék el Önök!

Pró: Dudits Dénes – Széchenyi-díjas akadémikus, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke. 1943-ban született Mosonmagyaróváron, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1966-ban szerzett kitüntetéses agrármérnöki diplomát. 1971-től az MTA Szegedi Biológiai Központ kutatója. 1982-83-ban a Massachusetts General Hospital Molekuláris Biológiai Osztályán, Bostonban és a Harvard Egyetem Orvosi Karán vendégprofesszorként végzett kutatásokat. Hazatérése után kutatócsoportjával indította el Magyarországon a növényi gének izolálását, és 1986-ban közölték a GM-lucerna előállítását. Mórocz Sándorral, a szegedi Gabonakutató Intézet kukoricanemesítőjével világszabadalommal védett génbeépítési technológiát dolgoztak ki, amellyel gyomirtószer-ellenálló GM-kukoricát állítottak elő. Jelenleg a szárazságtűrés genetikai és élettani alapjainak kutatását GM-búzanövények vizsgálatával végzik. A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület alapító elnökeként aktív szerepet vállal a géntechnológiával történő növénynemesítés hazai elfogadtatásában.

Kontra: Vetier Márta – Greenpeace-aktivista 1980-ban született, környezetvédelmi politikát és menedzsmentet tanult, két diplomája megszerzéséig négy ország öt egyetemére járt, többek között Angliában és Svédországban. Pályafutása első éveiben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatánál foglalkozott a helyi természeti értékek megőrzésével és a Natura 2000-es védett területek rendszerezésével, később a brit magánszektorban tett kirándulás után csatlakozott a Greenpeace szervezethez. 2008 tavaszától Brüsszelben, a Greenpeace Európai Irodájában mezőgazdasági GMO-politikai tanácsadóként dolgozott. 2010-ben a magyarországi Greenpeace iroda munkatársaként felügyelte a soros EU-elnökség szakpolitikai feladatait, jelenleg programigazgatóként koordinálja a GMO-kampányt.

Image Text

IPM: Az élelmiszer-biztonság szempontjából van különbség az evolúció során megváltozott növények, a szintén több ezer éves múlttal rendelkező növénynemesítés, illetve a viszonylag fiatal eljárás, a génmódosítás által létrehozott növények között?

Pró: Bármely élelmiszerként fogyasztott növény biztonsága annak tulajdonságaitól függ, és nem attól, hogy génállományának kialakulása milyen genetikai folyamatokkal történt. Mindhárom út eredményezhet olyan termékeket, amelyek nem kívánt tulajdonsággal rendelkeznek, de vezethet az egészséget javító élelmiszerek megszületéséhez is. A biztonságot csak a tudományosan megalapozott ellenőrzés és minősítés garantálhatja, a hagyományos és GM-fajták, valamint a biotermékek esetében egyforma szigor lenne indokolt.

Kontra: Alapvető különbség van. Az evolúció során, illetve a hagyományos nemesítéssel kialakult növények csak a természetes úton a növényekben meglévő géneket tartalmazzák, ellentétben a génmódosítottakkal. Ez utóbbiakban ugyanis a fajok közötti határokat agresszív módszerekkel átszakítva baktériumok, vírusok génjeit építik be, sokszor olyanokat, amelyek méreganyagokat termelnek az élelmiszernek szánt növényekben. Ráadásul hiányoznak a tudományos palettáról azok a független szakemberek által végzett kutatások, amelyek ezeknek a génmódosított növényeknek az emberi egészségre gyakorolt hatásait vizsgálják. A jelenleg köztermesztésben lévő génmódosított növények rovarirtó szert termelnek, vagy növényvédő szerrel szemben ellenállók. Azonban míg a növényvédő szerek biztonságát Európában legalább két éven át tartó hatásvizsgálatokkal kell igazolni, addig az ugyanilyen vegyi anyagokat termelő génmódosított növényekre mindössze 90 napos vizsgálat kötelező.

Image Text

IPM: Az evolúciós változással és a növénynemesítéssel létrejöttek olyan haszonnövények, amelyek károsak az emberi egészségre?

Pró: Igen, gondoljunk a dohány levelében lévő sokféle anyagra, amely a dohányosok életét megkeserítheti. A burgonya gumójában zöldülés esetén felhalmozódó szolanin mérgezési tünetei emésztési és idegi rendellenességekben mutatkozhatnak meg. Gazdasági növényeink között régen ismert az édes cirok és a keserű mandula ciántartalma. A repceolajok erukasav-tartalmának csökkentésére sikeres nemesítési programokat valósítottak meg, mert 15% erukasav komoly szívbetegséget idézhet elő.

Kontra: Nem, hiszen azok már régen kiestek volna az élelmiszercélú felhasználásból. A vadon élő növényekből az emberiség pedig eleve azokat választotta ki étkezésre, nemesítésre, amelyek kiemelkedően hasznosak voltak számunkra.

IPM: Találtak már olyan GM-növényt, amely bizonyítottan okozott egészségre káros tüneteket?

Pró: Álhírekkel, rosszul elvégzett állatkísérletek szenzációs eredményeivel gyakran találkozhatunk. A GM-növényeket termesztő országokban a kormányzati szervek (az USA-ban a Food and Drog Administration – FDA, Európában a European Food Safety Agency – EFSA) kötelessége kiszűrni és betiltani minden olyan terméket, amely esetében a tudományos tények alapján fennáll az egészség- vagy környezetkárosítás vélelme. Eddig ezek a szervek nem hibáztak.

Kontra: Leginkább a Monsanto egyik génmódosított kukoricafajtája híresült el negatív egészségügyi hatásairól. A MON863 jelölésű kukorica rovarirtó szert termel. Maga a Monsanto által végzett állatkísérletek adatainak független kutatók által történt újraértékelése során bizonyítást nyert, hogy a kontrollállatokhoz képest eltérések voltak a patkányok vérében, szignifikáns károsodás a májukban és veséjükben. A génmódosított növényeknél azonban az egészségügyi hatások mellett nagyon súlyos környezeti hatásokat is tapasztaltak. A rovarirtó szert termelő génmódosított növények károsan hatnak a biológiai sokféleségre. A nem célfajok (pl. védett pávaszemes lepke talajban, ill. a szántóföld közelében lévő vizekben élő állatok számára hasznos rovarok, pl. katicabogár, méhek) is elpusztulnak a növény minden részében kiválasztott méreganyagtól. Arra pedig már egyáltalán nem térnek ki a vizsgálatok, hogy a tápláléklánc magasabb szintjein milyen összevont hatásokat okozhatnak a génmódosított növények.

IPM: Ha egy GM-növény bekerül az élelmiszerláncba, az módosíthatja a lánc többi tagjának a genomját?

Pró: Ez a science fiction világába tartozó probléma. A GM-növénybe beépített transzgén viselkedésében nem különbözik például a búza többi 50 ezer génjétől. Így aztán, ha a transzgén a fogyasztó génállományát meg tudná változtatni, akkor a befogadó búzagenom génjeinek köszönhetően már régen zöld, fotoszintetizáló fülünk lenne.

Kontra: A bizonyos módokon történő géncsere, amely során egyik élőlény a másiknak géneket ad át, például beporzással, lehet természetes folyamat is. A mesterségesen beépített gének is átjuthatnak más élő szervezetekbe, ami szintén bizonyított folyamat. Többek között ezért aggasztó az az ipari célú köztermesztésre és állati fogyasztásra is engedélyezett génmódosított burgonya, amely egy antibiotikum-rezisztens gént tartalmaz. Az Amflora névre keresztelt génmódosított burgonya olyan antibiotikumokkal szembeni rezisztenciagéneket tartalmaz, amelyekről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt nyilatkozta, hogy kritikusan fontos szerepet játszanak a tbc egyes változatainak kezelésében.

Image Text

IPM: Magyarországon mi az érdeke a termesztőknek, és mi a politikai, gazdasági döntéshozóknak a GMO-mentesség tekintetében? Üzleti vagy valóban egészségügyi érdekek játszanak szerepet?

Pró: Ha a GMO-mentesség egyáltalán realitás lehet az Európai Unió keretein belül, akkor a magyar kormányzat jelenlegi intézkedései hosszú távon biztosan ellentétesek a gazdák érdekeivel. A román vagy a szlovák termesztők a betegség- vagy aszályellenálló fajták vetésével versenyelőnyt élvezhetnek, hiszen a géntechnológiával nemesített fajták gazdaságos agrotechnológiákat alapozhatnak meg. A mesterségesen szított pánik átmeneti árelőnyt jelenthet, de hiba lenne ennek jelentőségét túlbecsülni, és erre agrárstratégiát építeni. Szerte a világon a géntechnológiai kutatások és fejlesztések irányai és méretei megbízhatóan jelzik, hogy a GMO-k térhódítása feltartóztathatatlan. Különösen szükség lesz a produktívabb növényekre akkor, amikor majd 9 milliárd embert kell élelmezni úgy, hogy a mezőgazdaság megfeleljen a fenntartható fejlődés feltételeinek.

Kontra: Magyarország egyik legfontosabb természeti erőforrása az értékes talaja. Az ezt károsító génmódosított növények termesztése nem érdeke a hazai mezőgazdaságnak. Emellett meg kell említenünk, hogy azok a rovarkártevők, amelyekre a jelenleg engedélyezett GMO-fajták rezisztensek, hazánkban nem okoznak súlyos károkat, és hagyományos módszerekkel ezek is kivédhetők. Nagyon sok saját kukoricafajtája van az országnak, így valójában semmi szükségünk sincs ilyen potenciális veszélyforrást jelentő, és semmiféle előnyt nem szolgáltató fajták termesztésére. A természetvédelmi megfontolásokon kívül az ország GMO-moratóriuma gazdasági előnyökkel jár, hiszen a génmódosítás-mentes termékeknek és vetőmagoknak magasabb a piaci ára, mint a GMO-kkal szennyezetteknek. Az országos moratórium pedig garancia köztermesztésünk GMO-mentességére.

IPM: Magyarországra importálnak több génmódosított terméket is, az EU-ban 40 GM-eredetű élelmiszer forgalmazása engedélyezett, Amerikában, Dél-Amerikában, Kínában virágzik a GMO. A magyar korlátozás gazdasági vagy egészségügyi kérdés?

Pró: Bár az alaptörvény a lelki és testi egészség biztosításáról rendelkezik, amikor tiltja a GM- növények hazai termesztését, ez valójában egy szakmaiatlan, a politikai döntéshozók tájékozatlanságát kihasználó akció eredménye, ami megszégyeníti az Alkotmányt, és korlátozza a gazdák szabad technológiaválasztását, az agrárinnovációt. A fenti megfogalmazással ellentétben a valóságban az alkotmányozót nem az egészség megóvásának szándéka vezérelte, hiszen a Brazíliából behozott GM-szójával kapcsolatban megengedő, ahogy évek óta fogyasztjuk és takarmányként használjuk ezt az importterméket, ami így lesz a jövőben is. Csak éppen a magyar gazda földjén termett GM-szója okozna hatalmas lelki megrázkódtatást vagy testi bajokat?

Kontra: A génmódosított növények közel sem annyira elterjedtek, mint ahogy azt az ipari lobbi láttatni szeretné. Világviszonylatban a mezőgazdasági terület 90 százaléka génmódosítás-mentes. Mindössze négy ország – USA, Brazília, Argentína és Kanada – területén vetik a GMO-k 84 százalékát. A kisbirtokos gazdálkodók elhanyagolható 0,6%-a választja a génmódosított növényeket. 15 évnyi kutatás után még mindig csak négy fajt érint a génmódosítás: a szóját, kukoricát, gyapotot és repcét. És ezek is mindössze kétféle tulajdonsággal bírnak: vegyszernek ellenállók, vagy rovarirtó szert termelnek. Mindezek tükrében elmondható, hogy a magyar moratórium nemcsak szakmailag és gazdaságilag megalapozott, hanem egybevág az európai és világszerte zajló folyamatokkal is.

Image Text

IPM: A génszennyezési eseteknél – amikor a módosított növények hímivarsejtjei a széllel terjednek, és módosítják a GM-mentes növényeket – felmerül a kérdés, hogy van-e értelme országhatárokban gondolkodni a GMO-mentesség kapcsán. Mennyi ideig lehetnek a magyar termékek GM-mentesek, ha a környező országokban engedélyezett azok termesztése?

Pró: Ez a probléma is differenciált szakmai értékelést igényel. Nem minden GM-növény pollenszemei terjednek széllel, így egy GM-búzanövény csak kivételesen termékenyíti meg a közvetlenül mellette álló társát. A kukorica pollenjeinek mozgása – amely genetikai következménnyel járna – kevesebb, mint 100 méteres körzetre korlátozódik, de szigetelő sávok vetésével gyakorlatilag kiküszöbölhető a keveredés. A magyar GMO-mentesség jövője nem a határsértő pollenszemeken múlik, hanem a realitások felismerésén. Az EU engedélyezési rendszerében több, a hazai agrárium számára is előnyös GM-növény szerepel. Még a legelvadultabb kampányokkal sem lehet a végtelenségig félrevezetni a földek művelőit és a közvéleményt. Túl az élelmiszernövényeken a bioenergia termelése is egészen új és hatékony technológiákhoz igényli a GM-alapanyagokat.

Kontra: A génmódosított növények nem ismerik az országhatárokat, telekhatárokat. A szél akár több kilométeres távolságba is képes elszállítani a génmódosított növény pollenjét. A GM-növény pollenje pedig beporozhatja a nem GM- és ökológiai termesztésben lévő növényeket, s így a termés egy része tartalmazni fogja a génmódosítás tulajdonságait. Tény tehát, hogy a GMO-mentesség megtartása külön erőfeszítéseket igényel az adott országoktól, de megfelelő ellenőrzésekkel, odafigyeléssel, összefogással hosszú távon is fenntartható.

Image Text

IPM: Képes a magyar hatóság ellenőrizni a hazai termékek GMO-mentességét, ha, mint tudjuk, nem rendelkezik megfelelő laboratóriumi technikával?

Pró: Természetesen igen, ha modern laborokat szerel fel, és a képzett szakembereket rutinfeladatokkal foglalkoztatja. Rengeteg pénzt el lehet költeni erre a célra, de talán többet nyerne az ország, ha szakemberei innovatív, új felfedezéseken dolgoznának, amivel be tudnának kapcsolódni a nemzetközi versenybe, és a hazai fajta-előállítást támogatnák. Ebben az évben a vélt GM-növények vadászata és elpusztítása igen sokba került, és teljesen értelmetlen volt, hacsak nem egy hibás ideológia erejének demonstrációját könyveljük el sikerként.

Kontra: A termékekre nem vonatkozhat a magyar GMO-moratórium, mivel az EU-ban az áruk szabad áramlása alapszabály. A termékben ezért lehet GMO. A magyar moratórium a köztermesztésre vonatkozik. A termékek GMO-tartalmát az EU-ban egységes szabályok alapján a címkén, az összetevők között kell feltüntetni, s ezek után szabadon forgalomba hozhatók. Sajnos a magyar üzletek polcain is találkozhatunk génmódosított szóját, esetlegesen kukoricát tartalmazó termékekkel. A köztermesztési moratórium ellenőrzésére most már rendelkezésre áll Magyarországon is az akkreditált laboratóriumi hálózat. Idén például több száz vetőmag-ellenőrzés történt.

IPM: Folynak Magyarországon is génmódosítási kísérletek? Ha igen, ki finanszírozza ezeket?

Pró: Laboratóriumi és üvegházi kísérletek az ország számos intézetében, egyetemi tanszékén folynak. Ezek a mindennapi kutatás alapjai, és nehéz lenne színvonalas cikkeket közölni GM-növények, állatok vizsgálata nélkül. Ez idáig hazai, és elvétve uniós pályázati források biztosítottak anyagi hátteret az ilyen témákhoz, de a jelenlegi hisztéria közepette már fenyegető nyilatkozatok jelzik a géntechnológiai kutatások visszaszorítását. Nemesítési céllal programokat nemzetközi cégek nem finanszíroznak. Kivételt két ökológiai projekt képvisel egy akadémiai és egy egyetemi kutatóhelyen. Így aztán a GMO-k leghangosabb ellenzői a cégtámogatás révén húznak hasznot a pánik gerjesztéséből, és közben nem fukarkodnak a személyes rágalmazással: aki a géntechnológia mellett szól, az a multinacionális cégek bérence.

Kontra: Néhány éve látott napvilágot a Világbank által kezdeményezett nemzetközi felmérés a mezőgazdaság jövőjéről. Az ENSZ több szervezete, kormányok, civil szervezetek, az ipari szektor és számos tudós közösen arra a konklúzióra jutott, hogy a mezőgazdasági kutatás-fejlesztési beruházásokban gyökeres fordulatra van szükség. Nem fenntartható az a nagyipari és vegyszereken alapuló módszer, ahogyan ma az élelmiszerünket termeljük. A magyar mezőgazdasági kutatásokat is ennek a tanulmánynak a tükrében kellene folytatni. A kutatás-fejlesztési keretben szerepet kellene kapnia a biológiai sokféleségen alapuló mezőgazdaságnak, az ökológiai termesztésnek és a hagyományos tájfajták megőrzésének. A modern biotechnológia sokkal több lehetőséget rejt magában, mint a génmódosítás. A markeren alapuló szelekció például egy olyan folyamat, amely során nem avatkoznak bele a természetes folyamatokba, viszont gyorsabban azonosíthatók a keresett tulajdonságok. Ez a módszer képes olyan komplex problémákra is új fajtákat előállítani, mint például a szárazságtűrés, az elárasztástűrés és a magasabb terméshozam. Magyarországon is folynak ilyen kísérletek, a finanszírozásukat tudomásunk szerint az MTA és különböző pályázati lehetőségek biztosítják.

Image Text

IPM: Van esély GM-növények termesztése nélkül az éhező afrikai országok problémájának megoldására?

Pró: Az éhezés tragédiája nagyon összetett, és csak sok tényező egyidejű kezelése enyhítheti a bajokat. A növények szerepe lehet fontos, de nem a megoldás kulcsa. A GM-növények jobb szárazság-és hőtűrésükkel javíthatják a termésbiztonságot. Ugyanakkor nagy szerepe van a talajművelési módszereknek és az öntözési technológiáknak is.

Kontra: A génmódosított növények nem jelentenek kiutat a fejlődő országok számára, mivel terméshozamuk bizonyítottan nem nagyobb, hiszen nem is erre lettek kialakítva – ez a Világbank és az ENSZ szakmai szervezetei közös jelentésének is egyik legfontosabb tanulsága. A klímaváltozás által okozott extrém időjárási jelenségekhez sokkal jobban alkalmazkodnak a még minden országban rendelkezésre álló óriási biológiai változatosságot jelentő helyi fajták, és a negatív hatásoknak sokkal kitettebb az olyan, egyetlen fajtán alapuló mezőgazdasági rendszer, mint amilyen a GMO-kat termelő mezőgazdaság. Ráadásul a génmódosított növényeket szabadalmak védik, a vetőmag árába beépítve ezért évről évre mindig fizetni kell. A fejlődő országok élelmezési problémáit egyrészt a biológiai sokféleségen alapuló mezőgazdasággal, másrészt az agroüzemanyagok visszafogásával, harmadrészt a fejlett országok pazarló fogyasztásának visszafogásával lehetne megoldani.

+1 kérdés:

IPM: Mi a GM hátránya? Pró: A géntechnológia megértése nagyobb szakmai felkészültséget kíván, mint például elhinni a biotermesztők ígéreteit. Így aztán bő tere van a félretájékoztatásnak, a pánikkeltésnek. De mindez nem jelenti azt, hogy a GM-növények gazdasági vagy környezetvédelmi előnyeit ne használja ki az emberiség.

IPM: Mi a GM előnye? Kontra: Nagyüzemi módszerekkel, gyakorlatilag szaktudás nélkül, viszonylag egyszerű termelni. Ez az előny azonban csak átmeneti, és valójában elenyésző a fent felsorolt hátrányokkal szemben. Az agrovegyipari cégeknek busás hasznot hoznak, hiszen: GMO-vetőmag + gyomirtó szer egybecsomagolt termékek, a vetőmagok jogvédettségéből hatalmas összegek folynak be, ezáltal rátehetik kezüket a teljes élelmiszerláncra.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés