Elvessük-e a GM magot?

Laky Zoltán - Heti Válasz
Hírek, 2013-05-14 12:57:18

Az egészséghez való jog érvényesülését „Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal" segíti elő – mondja az Alaptörvény. Önök Szegeden szárazságtűrő búzát nemesítenek génbeültetéssel. Milyen érzés, hogy kutatásuk célja alkotmányellenes?

Inkorrektnek érzem a tiltást, és ez független attól, hogy pártolom-e a génmódosított élőlények (GMO-k) mezőgazdasági felhasználását. Egyrészt néhány paragrafussal feljebb az áll, hogy a „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni”, másrészt csak a GMO-k termesztése tilos, a behozatala nem. Az EU 42 génmódosított élelmiszer és takarmány forgalmazását engedélyezi, s ezeket feldolgozott termékekben valószínűleg mindannyian fogyasztjuk. GM szóját nagy mennyiségben hozunk be Dél- Amerikából, s az Alaptörvény szerint ezzel nincs baj, de ha ugyanezt a GM-szóját a magyar gazda a magyar földben termesztené, az már ártana a testi és lelki egészségünknek.

Érinti-e a tudományt a tiltás?

Sajnos egyértelmű a negatív hatás. Azóta, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézetből tavaly elbocsátották Popp József főigazgató-helyettest, amiért a GMO-k hasznáról nyilatkozott, a kutatók már nem is mernek megszólalni. Engem koromnál fogva már nem érdekel, mit tesznek velem. Érezhető, hogy nincs pályázat kutatásra, a hallgatók nem az agrártudományokat és a molekuláris növénybiológiát választják. A géntechnológia alkalmazása nélkül ma nem lehet versenyképes kutatást végezni és magas impakt faktorú cikkeket közölni. Huszonhét éve az én kutatócsoportom állított elő először itthon transzgenikus növényt, lucernát, a legtöbb kutatásunk azóta is a géntechnológiára épül. Széchenyi-díjamat is biotechnológiai eredményekért kaptam.

Image Text

Nem túlzás „liszenkóizmusról” beszélni Popp elbocsátása kapcsán?

Megállja a helyét a párhuzam. A politika mindig a növénynemesítést pécézi ki magának. Liszenko elvtárs tagadta a gének létét, a mendeli öröklődést, és a sztálini puskák árnyékában kijelentette: „jarovizációval”, vegetatív hibridizációval kell nemesíteni. Aki ezt támadta, könnyen a Gulagon találhatta magát. Többféle nemesítési eljárással meg lehet változtatni az élőlények génállományát, a génbeültetés csak a legújabb és leghatékonyabb. Ezt betiltani olyan, mintha azt mondanám: csak kézifűrésszel és hegesztővel lehet autót gyártani, lézer használata tilos.

Csakhogy míg a hagyományos nemesítésnél azonos vagy egymáshoz közeli fajták egyedeit keresztezzük, itt bármilyen faj génjeit bevihetjük egy tőle távoli fajba, s új életformákat teremthetünk.

Látott már tritikálét? A búza és a rozs hibridje, a természetben soha nem alakult volna ki, de, a nemesítésnek hála, száz éve népszerű takarmány. A felvetés bizonyos mértékig igaz, de akkor kérdem: a GMO-ellenzők miért nem tesznek különbséget aközött, hogy csak búzagéneket viszünk át búzába, vagy idegen géneket építünk be? A hithű ellenzők mindkettőt üldözik, és ez ellentmond a fenti érvelésnek.

Időről időre olyan kísérletekről is hallunk, amelyek szerint a GM élelem egészségtelen...

...majd e kísérletekről mindig kiderül pár alapvető tudományos hiba. De nem is ez a lényeg. Tegyük fel, hogy a kutató egy érdekes kísérletben azt látja, hogy egy GMO-nak káros élettani hatása van. Mi a korrekt megoldás? Az adott GMO-t megsemmisíti. De a génbeültetésről ez alapján semmilyen általános következtetést nem vonhat le. Ha azt kérdezi, hogy a kukoricabogár-ellenálló GM kukorica egészségtelen-e, azt tudom mondani, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökség vizsgálatai alapján nem. Ha olyan gént ültetnénk be, amelynek eredményeként a kukorica gombamérget termel, az nyilván káros lenne. Minden növényt külön kell vizsgálni. A szakhatóságok ezt teszik, és az engedélyezett GMO-knál nem találtak káros hatást.

Hosszú távon még felbukkanhat.

És ha én hagyományos nemesítéssel alkotok holnap egy hibridet, annak ismerni fogjuk a hosszú távú hatásait? És hány ember halt meg GM növények fogyasztásától? Egy esetről sem tudunk, pedig 2012-ben 170 millió hektáron termesztettek ilyen növényeket.

Ami ökológiai szempontból is kockázatos, hiszen a GM pollenek beszennyezhetik a többi növényt.

Ez mondvacsinált probléma. A búzavirágpor néhány méternél távolabb nem száll. A szója is öntermékenyülő növény, sosem fog átporozni egy másik szójára. A kukorica pollenje sem száll tovább száz méternél, védősávval, szigetelő növények vetésével gátat lehet ennek szabni. Egyébként a kukoricának 32 ezer génje van. Miért attól félünk, hogy pont az egy beültetett gén fertőzi meg a szomszédot? A többi 31 999 gén ugyanolyan valószínűséggel átmehet az egyik táblából a másikba.

Image Text

Az ökológiai hatások ennél szerteágazóbbak lehetnek. Egy GM kukorica az úgynevezett Bt toxin termelésével védekezik a kukoricamoly és a kukoricabogár ellen, ami ahhoz vezethet, hogy ezekre érzéketlen moly- és bogárfajták fejlődnek ki.

Ebben semmi új nincs. Genetikai módosítás nélkül is állandó evolúciós verseny folyik a kórokozó és a növény között. Előbb-utóbb mindig megszűnik a nemesítéssel kialakított rezisztencia, akár hagyományos, akár géntechnológiai úton fejlesztették ki. A nemesítő csak megtámogatja ebben a versenyben a növényt.

Még mindig ott vannak a gazdasági ellenérvek. A gazdának évente új GM vetőmagot kellene vennie, multiktól függene a mezőgazdaság.

A kiszolgáltatottságunknak semmi köze a GMO-khoz. Ma is minden hibrid kukoricamagot újra meg kell vásárolni. Az itthon forgalmazott nem GM kukorica-vetőmag 90 százalékát már most is a multinacionális világcégek adják el. Egyébként itt van a kutya elásva. Van akadémikustársam, aki megmondta, hogy a géntechnológiát értékeli, de a multiellenessége miatt csak GMO-ellenes álláspontot tud képviselni. Tudomásul kell venni, hogy egy GM fajta kinemesítése 100 millió dollárba kerül, és ezt csak óriáscégek engedhetik meg maguknak.

Viszont a GMO nélküli ételt a magyar gazdák jobb pénzért tudják eladni a zöld gondolatot fontosnak tartó nyugat-európai fogyasztónak.

Én üzleti kérdésekhez nem értek, de Vancsura József, aki a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökeként jobban tisztában van a piaci viszonyokkal, nemrég azt nyilatkozta: „Minden ellenkező híreszteléssel szemben a GMO-mentességet nem fizeti meg a piac.” A költségoldalon viszont versenyhátrányt okozhat a magyar gazdáknak. Az EU-ban ma két GM növény termesztése engedélyezett: a kukoricamoly-rezisztens kukoricáé és egy burgonyáé. Ezektől elesni nem nagy érvágás nekünk, a kukoricamoly hazánk területének nagy részén nem is okoz jelentős kárt.

Akkor mi a probléma?

Hogy van három további, uniós engedélyezés alatt álló GM növény, melyek használata már létkérdés lesz. Az egyik a kukoricabogárral szemben rezisztens kukorica. Ma évi négymilliárd forintot költünk a kukoricabogár elleni vegyszeres védelemre. Ez jó a növényvédő szer gyártóinak, de nem jó a gazdának és a környezetnek. Ugyanilyen fontos a burgonyavész ellen rezisztens burgonya, amelybe egy vadburgonyafajból helyeztek át egy ellenállósági gént. A magyar gazda 4-6-szor permetez a burgonyavész ellen. Végül pedig a Kárpát-medencében a klímaváltozás miatt is égetően fontosak az aszálytűrő gabonák. Amikor az engedélyeztetés lezárul, robbanni fog a bomba, mert Európa-szerte elterjedhetnek ezek a növények, a magyar gazdák kezét viszont megköti majd az Alaptörvény.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés